Panasonic, Pioneer, Toshiba, JVC

Panasonic

A vállalat igen érdekes utat járt be ebben az időszakban. A kétezres években egyértelműen felfelé ívelő pályán voltak, aminek csúcsa 2010-ben volt, amikor a Panasonic globálisan 10 százalékos piaci részesedést ért el. A cég egyértelműen a plazma képalkotási technológiára fókuszált, azonban ez zsákutcának bizonyult, és 2014-ben beszüntették e készülékek gyártását. Ez óriási csapás volt nekik, mint ahogy az is, hogy az utódnak szánt saját OLED tévé projektjük is megbukott.

[+]

A Panasonic azóta sem tért magához, legalábbis ami a piaci pozíciókat illeti. A vállalat ugyanis továbbra is gőzerővel fejleszt, és saját képfeldolgozó chipjének, illetve a házon belül buherált LG OLED paneleknek köszönhetően tavaly is le tudtak tenni az asztalra egy olyan televíziót, amely ott volt a világ legjobbjai között. A konszern ma már csak Japánra, néhány ázsiai országra, és Európára (azon belül is a gazdagabb országokra) fókuszál. Többek között Ausztráliából és Észak-Amerikából is kivonult, ez utóbbi az oka annak, hogy nem vett részt a Tévék Királya versenyen, amelyen pedig jó eséllyekkel indulhatott volna.

Pioneer

A Pioneer úttörő szerepet játszott a lapostévék kifejlesztésében, és a cég hasonlóan a Panasonichoz, a plazma technológiában látta a sikerhez vezető utat. Óriási összegeket költöttek a fejlesztésre, aminek köszönhetően 2008-ban színre léptek a sokáig etalonnak számító KURO szériával. Azonban a globális gazdasági világválság megtépázta a vállalatot, beszüntette a tévégyártást, és a technológiai szabadalmakat eladta a Panasonicnak.

A márkával kupeckedtek még egy darabig, hiszen a név teljesen méltatlan módon feltűnt különféle (web)áruházak saját márkás, alsó polcos, kis tudású és olcsó termékein. Azonban már jó ideje nem találkozni sehol új "Pioneer" televízióval. És ez így is van jól.

Toshiba

Ez is egy szomorú történet! A Toshiba 2003 elején-közepén egyike volt a hatalmas, megkerülhetetlen, innovatív televíziógyártóknak, egy olyan cégként, amelyik a többieknek potenciális veszélyt jelentett. Ezt sikerült tíz év alatt tökéletesen precíz munkával gyakorlatilag maximálisan erodálni. A japán vállalat egymás után hozta a katasztrofális fejlesztői döntéseket, még véletlenül sem találták el, hogy merre mozdul majd a piac, mik a nyerő technológiák. Beszálltak a SED projektbe, fejlesztettek szemüveg nélküli 3D-tévét, és rengeteg pénzt elégettek a HD-DVD projektben, létrehoztak egy borzalmas saját smart platformot, vagyonokat öltek a gesztusalapú vezérlésbe – hogy csak néhány példát említsünk.

[+]

Ráadásul nem csak a tévés szekció szerencsétlenkedett, hanem az egész Toshiba konglomerátum ásta bele magát exkavátorként a gödörbe. A 2010-es évek elején kiderült egy csomó stikli, például mérleghamisítási ügyek, és mindezek következtében a vállalatnak többek között meg kellett szabadulnia bizonyos részlegeitől is, ami a televíziós divíziót is érintette.

[+]

Sajnos nem tudták elegánsan csinálni a dolgot, hiszen több érdeklődőnek is eladták a névhasználati jogokat. A török Vestel és a kínai Hisense például mind a mai napig marja egymást, hogy ki árulhat Európában "Toshiba" tévéket. De rajtuk kívül képben van az Amazon is, amely saját márkás modelleket kínál Toshiba név alatt, ami tovább kavarja a helyzetet. A legnevetségesebb az egészben, hogy a japán szekció megmaradt és viszi tovább a tradíciót a régi munkatársakkal, de az nem működhet Toshibaként, így Regza néven árulják termékeiket.

JVC

A JVC remek pozícióban volt a kétezres évek elején, de a cég vezetése elkövetett egy óriási hibát. Úgy döntöttek, hogy a saját HD-ILA képalkotási technológiájuk lesz a jövő az LCD és a plazma helyett, ami bizony katasztrofális tévedésnek bizonyult. A nagyközönség nem kapott rá a maga korában jó képminőséget garantáló, de viszonylag vastag készülékekre, a 2008-as globális gazdasági világválság, pedig kifektette a meggyengülő céget.

JVC HD-ILA tv [+]

Az európai tévés részleget a török Vestel konszern vásárolta fel, amely komoly állami támogatással működött 1984-es alapítása óta. A világ más tájain pedig a tajvani AmTran konszern szerezte meg a márkával kapcsolatos jogokat.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!