Belső, ergonómia
Belül még a külsőnél is HP-sebb az EliteBook Folio 9470m. Itt már fémet, szálcsiszolt alumíniumot tapinthatunk a csuklótámaszon és a billentyűzet körül, fölötte pedig hagyományosan fekete keretben feszít a matt képernyő. Nagy sajnálatunkra felbontása 1366x768 pixel, és a HP nem is ajánl ennél jobbat, így ebben lemarad Dell és Lenovo konkurenseitől. Nem is beszélve az elit konzumer Ultrabookokról, ahol a nagyobb felbontás mellett mondhatni természetes az IPS panel. Nem is értjük, hogy erre miért nincs legalább opciós lehetőség a vállalati 14 hüvelykeseknél.
Sajnos TN+film panelből sem valami fényeset építettek be a HP-nél. Maximális fényereje alig éri el a 200 cd/m²-t, kontrasztaránya mérésünk alapján 216:1, ami nem igazán méltó egy csúcsmodellhez, bár ez sajnos általános HP gyengeség. Ráadásul a márkára jellemző másik negatívum is sújtja a 9470m-et: akkumulátorról hajtva felülírhatatlanul tovább csökkenti a képernyő fényerejét 160 cd/m² környékére, így matt felülete dacára is használhatatlan szabadtéren. Sajnos a betekintési szögek is elég elszomorítóak, és a kalibrálás sem sikerült túl jól, úgyhogy grafikai munkára nem ajánlott az elit Folio. A hozzá tartozó színprofil innen tölthető le, maximális fényerőn adja a legpontosabb árnyalatokat.
Beviteli eszközök terén viszont egészen jól áll a HP vékony vállalati gépe. A kellemes tapintású, fémkeretbe ágyazott szigetes billentyűzet gombjai rövid úton járnak, de alapjuk megfelelően stabilnak bizonyult, nyomáspontjuk jól érezhető, határozott, de nem túl kemény, így egész kellemes gépelni rajta. Kétfokozatú háttérvilágítását sokan nagyra értékelik majd.
Nagyszerűen használható, sima, fémes tapintású a Folio 9470m touchpadje, természetesen többérintéses gesztusvezérlésre is képes. Gombjait nem integrálták az érintőfelületbe, nagyon kellemesen, kattogás nélkül járnak. A touchpad fölötti két gomb a pöcökegérhez tartozik. Ezen a téren a HP mindig is le volt maradva a Lenovo ThinkPadjei mögött, a Folio 9470m-nél is ezt tapasztaltuk. A homorú kupak túl kemény anyagból készült, az alatta lévő érzékelőrendszer túlzottan merev, nem tudtuk olyan pontosan használni, mint a Lenovo megoldásait, és a Dell alternatívát is jobbnak éreztük. Tovább ront a helyzeten, hogy csak két gomb van alatta, így körülményesebben oldható meg a görgetés, ezért napi használatban inkább a nagyszerű touchpad után nyúltunk.
Vállalati gépről lévén szó nem igazán lepődtünk meg a vékony EliteBook hangszóróinak szerény hangzásán. A notebook aljának első részére tették őket; asztalon még csak-csak elfogadhatóan szólnak, de ölbe véve már legfeljebb az operációs rendszer visszajelző hangjainak megszólaltatásához találtuk elégségesnek. Nyilván meg lehet lenni ezzel a szinttel is, de sejtjük, hogy a konzumer HP-k sokkal jobb csipogóinak beépítése nem jelentene túl nagy extra kiadást.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
