Bevezetés a PhysX rejtelmeibe
Manapság a grafikus processzorok piacán az aktuális DirectX verzió mellett a PhysX technológia előnyeit ecseteli talán legtöbbször a média. A márkanév mára összenőtt az NVIDIA-val, ám ez nem volt mindig így, ugyanis a jól hangzó nevet a néhai Ageia Technologies alkotta meg. A 2002-ben alapított vállalatnak feltett szándéka volt az új PC-s őrület felvirágoztatása, melynek következtében a felhasználók a videokártyák mellett az újonnan megszületett fizikai társprocesszornak is hasonló figyelmet szentelnek majd.
Az első PPU, azaz fizikai processzor 2006 tavaszán jelent meg, PhysX P1 néven. Magáról a termékről egy korábbi írásunkban már beszámoltunk, így a részletesebb elemzés helyett csak azokat a pontokat elevenítjük fel, amelyek elengedhetetlenül fontos részét képezik jelen cikkünknek. Rögtön az elején érdemes tisztázni azt, hogy a PhysX technológia gyakorlatilag egy API-nak (alkalmazásprogramozási felület) tekinthető, melyhez a fejlesztők egy hardvert is készítettek. A rendszer programozását a NovodeX néven ismert fejlesztőkörnyezet segítségével lehetett kivitelezni. Ez a felület képes volt a központi- és a saját tervezésű fizikai processzornak emészthető kódot fordítani. Ennek megfelelően a PhysX API-t használó játékok nem feltétlenül követelték a méregdrága PhysX P1 kártyát, sőt a többségük még akkor is a CPU-n számította a fizikát, ha volt megfelelő célhardver a számítógépben.
A kezdeti fellángolás hamar elapadt a PhysX P1 iránt, ami annak volt köszönhető, hogy az Ageia kevés játékot prezentált a hardver megjelenésekor, ráadásul ezek a minőség szempontjából többnyire nem ütötték meg a megfelelő szintet. Ennek hatására a vállalat jelentősen csökkentette a PhysX fejlesztőkörnyezetének licencdíjait, sőt pár hónappal később a teljes csomag ingyenes lett mindenki számára. Ez természetesen a PhysX API terjedésének jót tett, de a hardveres gyorsítás lehetőségét még mindig kevesen használták ki.
A fejlesztők érdeklődése nem volt meglepő, hiszen a PhysX technológia felvette a versenyt a konkurens Havokkal szemben, sőt az ingyenes licenc hatására az anyagiakban szűkösködő stúdiók egyből lecsaptak rá. Bár az Ageia rendszere nem mondható totális bukásnak, az ambiciózus cég számításai egyértelműen nem jöttek be, így csak idő kérdése volt, hogy mikor veti ki a hálóját a technológiákra egy nagyobb vállalat. Az NVIDIA nem várt túl sokáig, és 2008 tavaszán felvásárolta az Ageia Technologies-t, így a PhysX API hivatalos tulajdonosa lett. Bár nem kapcsolódik szorosan a történethez, de a Havokot is bekebelezte az Intel, ennek megfelelően a két legjobb fizikai számításokra tervezett rendszer mamutcégek birtokába került.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
