Hirdetés

FSP - fehér tápot a népnek!

Hirdetés

Külső

„Azért fehér, hogy jobban passzoljon az iPodhoz” – nem tudjuk, viccelt-e az FSP képviselője, amikor ezt felelte a színválasztást firtató kérdésünkre. Az Apple felfrissített MP3-lejátszói között nincs is már fehér, de sebaj, attól még lehetnek jók az FSP új Saga tápegységei. Nem kilowattos, ultrazöld, ultrahatékony, ultrahalk és ultradrága áramforrások, sőt éppen ellenkezőleg. Átlagos igényekhez szabták a triót, melyből a legerősebb is „csak” 450 wattos, a középső 400-as, a legkisebb pedig 350-es. Hogy egészen pontosak legyünk, a Saga+ szériáról van szó, melynek az EU-s követelményekkel összhangban van PFC áramköre, amely csökkenti a tápegységből a hálózatba visszajutó elektromos zavarokat.

Elsőre nagyon szokatlan volt a teljesítmény szerint színezett dobozokból előbújó hófehér tápegység. Másodikra is. Elég furcsán mutat majd ez a szín házba építve (amíg fel nem tesszük az oldallapot), moddereknek viszont jó alap lehet egy kis grafikához. Színüktől eltekintve teljesen átlagos megjelenésűek a Saga+-ok. 12 centiméteres ventilátor gondoskodik a szellőzésükről, hátsó falukon méhsejtes rács és bekapcsológomb is van.

Kábeleiket látva a moduláris óriások tulajdonosai biztosan mosolyognak majd, hiszen kedvencük alapból annyival indít, mint a Sagák, és ahhoz jön még egy kilométernyi lecsatolható zsinór. Erősebb, fix vezetékes tápon is láttunk már annyi végződést és kábelt, mint két-három ilyen kis FSP-n. A 350 wattosnak összesen – nem egy vezetéken – négy négytűs perifériacsatlakozója van, amit két SATA- és egy floppykonnektor egészít ki. A vezetékek hossza sem rekorder. Az első dugasz 40 centiméterre van a táptól, a következő 10-zel távolabb, a floppy-s pedig még 10-zel. Egy átlagos házat és konfigurációt azért minden gond nélkül ellát még a kicsi is, ráadásul a PCI Express grafikus kártyához való vezetéket sem felejtették le. Ugyanilyen egyszerű a 400 wattos Saga zsinórzata, de a 450 komolyabb. Eggyel több IDE és SATA meghajtót dughatunk rá. A kötegek közül csak a 20+4 tűs fő tápcsatlakozós kapott fekete műanyag harisnyát, a többire néhány szorító jutott.

Adatlapjukról leolvasható, hogy a Sagák nem erőművészek, de azért 12 voltos részlegüket kettéosztották. A 350-esnél 10 A, illetve 13 A áramerősségre képesek, közös maximális teljesítményük pedig 276 W, vagyis 23 A. Nem készítették túl erősre a két alacsonyabb feszültségű ágat. Jó pont, hogy a tápok nevében szereplő számok nem holmi csúcsértékek, hanem ennyit huzamosan is le tudnak adni.

A 400 és 450 wattos Saga csak a 12 voltos részleg erősségében és a kombinált terhelésben különbözik a legkisebb testvértől. A 450-es 12 volton akkora teljesítményre képes, mint az egész 350 wattos Saga. Kíváncsian várjuk, hogy ez belsőjükön is megmutatkozik-e.

Mielőtt szétszereltük volna az új FSP tápegységeket, megkerestük az elődjüket, a szintén 12 centiméteres ventilátorral szerelt, 400 wattos ATX-400PNF jelzésű modellt. Érdekes, hogy adatlapja szerint ennek a régi 400-asnak majdnem olyan erős a 12 voltos része, mint az új 450-esnek, a kisebb feszültségű ágakon pedig messze lepipálja azt.

Belső

Nem tart túl sokáig a fehér szín. Amint szétnyitottuk az FSP Sagák burkolatát, máris megpillantottuk a szokásos, olcsó tápokra jellemző szürkés lemezszínt. Még jó, hogy nem színe teszi a tápot!

Szerencsére kisebb modelljeinél az FSP továbbra is kitart jól bevált beszállítójánál, a Yate Loonnál. Többéves tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy ezek a lapátkerekek a legjobbak közé tartoznak, amit tápokba – különösen olcsóbbakba – szoktak szerelni. Persze, nem olyan halkak, mint a Seasonicokban kavaró Addák. A 400 és 450 wattos modellben siklócsapágyas, D12SH-12számú, 0,3 A motorerejű példány van, amelynek csúcssebessége nagy (H), 2200 fordulat percenként. A 350 wattos Saga és érdekes módon a régi 400-as is csak közepes sebességű (M), percenként legfeljebb 1650-et forduló D12SM-12-t kapott, igaz, ennek is 0,3 amperes motorja van.

Szinte változatlan maradt a belső is. Az alábbi két képen lényegében csak két különbség van (aki gondolja, keresse meg, mielőtt továbbolvasna). Semmit sem változott a tápegység alapját képező nyomtatott áramkör, és ezáltal az alkatrészek elhelyezése sem. A legszembetűnőbb, hogy a kimeneti (a képen jobb) oldal bordája rövidebb lett. A másik, kisebb különbség a bal alsó sarkot kitöltő EMI-szűrő megvalósítása. Minden bizonnyal – akárcsak a rövidebb bordánál – itt is a költségkímélés volt az elsődleges szempont.


Saga+ 450P – ATX-400PNF

Lényegében a 400 és a 350 wattos Saga is ugyanolyan felépítésű, mint nagyobb testvérük. Felülről csak annyit látszik, hogy fokozatosan csökken a bemeneti (a képen bal) oldalon található borda mérete. A 350 wattosnál kisebb a kimeneti feszültségek létrehozásán dolgozó tekercs.


Saga+ 400P és 350P

A bemeneti oldal felől nézve látszik, hogy a teljesítménnyel csökken a két kondenzátor mérete is. Mindhárom modellben egyszerűbb, 85 fokig hitelesített kémények vannak.


Saga+ 400P


Saga+ 400P és 350P

Szintén kondenzátoros különbséget találtunk a kimeneti oldalon. A 450-es Sagánál és a régi 400-asnál három sorakozik a vezérlő áramkör kis nyomtatott lapja mellett. Mindkettőn TEAPO márkájú alkatrészek vannak, de a régebbi tápban a jobb szélen 3300 μF-os van, míg az újban csak 2200-as. Minden bizonnyal ismét költségkímélést értünk tetten. Az új modellekben hiányzik a régiben látható szigetelőfólia a kis nyomtatott áramkör és a tápegység burkolata közül.


Saga+ 450P - ATX-400PNF

A két kisebb Sagánál már csak két kondenzátor látszik.


Saga+ 400P és 350P

Tesztelés, értékelés

Bár távolról sem tartoznak ugyanabba a kategóriába, az FSP passzív PFC-s Sagáit is szokásos Cooler Master Real Power tápunkkal állítottuk szembe. Ennek az aktív PFC-s áramforrásnak 80% körüli a hatásfoka, bár a két dolognak nincs egymáshoz túl sok köze (sőt a passzív PFC kevesebbet fogyaszt, vagyis kevesebb hőt termel, mint az aktív). Tesztkonfigurációnkból kivettük a két Radeon HD 2900 XT-t és helyükre egy GeForce 8800 GTX került. Még így is sokkal drágább és energiaigényesebb gépünk volt, mint amit az olcsóbb tápegységek döntő többsége hajt:

  • Intel Pentium D 830 @3,75 GHz, 1,425 V
  • Coolink U8-92 processzorhűtő
  • Abit IN9 32X-MAX alaplap
  • 2 x 512 MB Corsair DDR2-1000 RAM
  • MSI GeForce 8800 GTX videokártya
  • 160 GB-os Samsung PATA merevlemez
  • 200 GB-os Samsung SATA merevlemez
  • Asus DWR-0804P optikai meghajtó
  • Casetek CK-1020 ház

A táblázatban nem szerepelnek a régi, 400 wattos FSP adatai, mert szinte hajszálra ugyanúgy teljesített, mint a Sagák.


Azóta történt

  • Moduláris duó a Cooler Mastertől

    A neves gyártó két lecsatlakoztatható vezetékes tápegységét tettük próbára.

  • Tápegységek az OCZ-től

    Az OCZ-t a tuningmemóriák kapcsán ismertük meg, de ma már árul egyebek mellett tápegységeket is. Ma két modellt mutatunk be kínálatából.

  • Mode Com tápok minden szinten

    Két kisebb, passzív PFC-s és két nagyobb, moduláris csúcsmodellt próbáltunk ki a Mode Com tápkínálatából.

  • FSP Epsilon 80 Plus

    Kipróbáltuk az FSP felsőkategóriás tápjának új, gazdaságosabb sorozatát.

Előzmények

Hirdetés