Tuning
A processzor és a memóriák képességeit hozzávetőlegesen már az első tesztből megismertük, a processzorból maximálisan 3300 MHz-et tudtunk kipaszírozni a Gigabyte alaplapjával. Az alábbi táblázatban ismét összefoglaljuk az alaplapok túlhajtási képességeit a BIOS segítségével.
Az új alaplapok a táblázat aljára kerültek
Érdemes megfigyelni, hogy az Albatron változtatott valamicskét a tuningopciókon, például a processzor feszültségét nem állíthatjuk annyira magasra, ellenben kisebb lépésekben tudunk haladni. Ebben az alaplapban hajszálra ugyanolyan tuningeredményt értünk el, mint a kisebbik Albatron deszkában, a stabil 270 MHz-es FSB (3240 MHz) megvolt.
Az első cikk után kíváncsiak voltunk, hogy az lapok hogyan kezelik a PAT-ot, ezért az Albatron alaplapon elkezdtünk kísérletezni, és arra a következtetésre jutottunk, hogy szinkron (a processzor FSB és a memóriaórajel megegyezik) memóriakezelés esetén működik csak a PAT. A processzort 229 MHz-es FSB-ig tuningoltuk így, a PAT mindvégig be volt kapcsolva, a további FSB emelés viszont már nem ment, a RAM itt kifújt.
Ahogy aszinkron (a processzor FSB és a memóriaórajel nem egyezik meg) módra váltottunk, a PAT kikapcsolt.
Az ECS alaplap tuningolhatósága sajnos nem elégít ki minden igényt, nem állítható a processzor feszültsége, az AGP feszültsége, és a maximálisan beállítható 250 MHz-es FSB sem a csúcs, éppen ezért furcsáljuk az 1+ GHz funkciót a PHOTON Poweren belül. Feszültségemelés nélkül a processzor szépen futkorászott 250 MHz (3000 MHz)-en (ergo a lap stabil), azonban ennél többre képes, tehát nem tudtuk kihajtani teljesen. Az ECS lapon a PAT sem a CPU-Z, sem az AIDA szerint nem volt aktív.
A Chaintech lapok nagy általánosságban szeretik a tuningot, ez az alaplap is támogat mindenféle feszültség- és FSB-állítgatást rendesen. A processzorfeszültség piszkálásakor észrevettük, hogy ez az alaplap alámér, ugyanis amikor 1,6V-ot állítottunk be a processzornak, a valós feszültség az BIOS szerint 1,55V volt, amikor 1,65V-ot, akkor 1.6V, és így tovább. 265 MHz-es FSB-t tudtunk kihozni ebből az deszkából, de lehetséges, hogy a tesztelés alatti nagy meleg (35 fok) is közbeszólt.
Az Epox alaplapok tuninghajlandóságát már az alaplap bemutatásakor leírtuk, a 4PDA2+ sem lóg ki a sorból. Egyedüli negatívumként a processzor feszültségének állíthatósága említhető meg, az a +0,075V nem túl sok, remélhetőleg egy későbbi BIOS már orvosolni fogja ezt a problémát. Üröm az ürömben, hogy ez az alaplap a processzor default feszültségét a tényleges 1,525V helyett valamilyen okból 1,475V-nak érzékelte, ezért a +0,075V emelés méginkább kevésnek bizonyult. Az így maximálisan 1,55V-nyi kakaóval viszont 265 MHz-es FSB-n (3240 MHz) is elment a lap, ami dicséretes.
Érdekes még, hogy az Epox lapon a PAT már 200 MHz FSB mellett sem volt bekapcsolva, az eredmények ezt némileg igazolják is majd, azonban a túlhajtott eredmények erre totálisan rácáfolnak. A "tesztelő válsága" lehetne ilyenkor a pillanatkép címe.
Az XFX alaplap sajnos csak az FSB állítását támogatja, azt is csak nagyon szűk határokon belül (200-233 MHz).
Az Abit IC7-G alaplapban a processzort 265 MHz FSB-re állítottuk be, hogy valóban látszódjanak a különbségek a tuningolt adatoknál, illetve, hogy van-e PAT az adott (865PE-s) alaplapon. Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a Canterwood chipsetnek köszönhetően az IC7-G mindvégig aktívan tartotta a PAT-ot. Íme a bizonyíték.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
