Az optikai egér működési elve
Több mint egy évtizede léteznek már optikai egerek – igaz, az ős „szemüveges” működése némileg eltérő volt a mai kor optikai egereiétől. Az ős-optoegér egy erősen fényt reflektáló felületet igényelt a megfelelő működéshez, amelyet fekete színű huzalokból, csíkokból álló finom rács szőtt át. Az egér kibocsátotta a fényt, amely visszatükröződött a felületről, s mikor egy fekete vonal megszakította a fényt, akkor az egér logikája tudta, hogy mozdult az eszköz. Azonban a megfelelő működéshez teljesen sík fekvésben kellett lennie az egérnek a speciális padon, s ha az megsérült vagy tönkrement, akkor bizony használhatatlanná vált az egér is. A ma használatos optikai rágcsálókat 1999-ben mutatta be az Agilent Technologies.
Az optikai egérben nem a golyó forgásának hatására kezd el mozogni a kurzor a képernyőn, hanem itt az optika készít felvételeket az alatta lévő talajról. Az optika munkáját segíti az a piros LED, amely oldalról megvilágítja az alatta lévő felületet.
A optika és a LED
Nos, az optika készít egy felvételt, majd kis idő múlva megismétli ezt a folyamatot, és a képek közötti különbségből következteti ki az elmozdulást. Ha a képek megegyeznek, akkor az egérkurzor nem mozdul el a képernyőn. Minél több képet tud feldolgozni az egér képfeldolgozó processzora, annál pontosabb működést kapunk. Ez az egér „felbontása”, amelyet dpi-ben (dots per inch) adnak meg. Mivel a területet megvilágító LED fényének színe piros, ezért általában ezeknek az egereknek gondot szokott okozni a piros felületen való „látás”. Problémásak még a nagyon sima felületek és az erősen tükröződő anyagok. Ezeken ugyanis nem tud az egér megfelelő támpontokat értékelni.
Előnyök és hátrányok
A hagyományos golyóssal szemben számos előnnyel bír az optikai egér. Ki ne bosszankodott volna, hogy egere egy idő után minden szöszt, port felszedett a golyóval, s a szennyeződést meg rányomta az egér belsejében található görgőkre. Ilyenkor a mozgás ugrós, pontatlan lesz – egy grafikusnál, CAD/CAM tervezőnél ez a munka lassulását s fölösleges időveszteséget jelent, egy FPS-rajongónál pedig pontatlan célzást és a meccs elvesztését vonja maga után. Szerencsére könnyen lehetett tisztítani az egereket: a golyó eltávolítása után máris hozzáférhetővé váltak a problémás területek.
A problémás terület: görgők
A piszok felhordója: a golyó
Tehát, a legfőbb előnye az optikai egérnek az, hogy nem koszolódik. Ezáltal sokkal pontosabban működik, mint régebbi rokona. Másik, ami ugyan kevésbé fontos, de érdemes megemlíteni, az, hogy gyakorlatilag bármilyen adottságú felületen használható – itt a felület alakjára és formájára gondoltunk elsősorban. Gyakorlatilag nem tud megcsúszni az egér, így a pozícionálás mindig pontos, kivéve természetesen a vörös és a tükröződő (vagy nagyon sima) felületeket. Ez egyben a hátránya is az optikai megoldásnak: kerülendő a vörös színű, illetve több színű (melyben a vörös is megtalálható) felület, de az ultra sima felületeket sem mindegyik szereti (ez nagyrészt az optika minőségétől függ).
A golyós megoldások negatívuma még, hogy hiába nagyfelbontású egy egér, a mechanika, azaz a golyó és a görgők, mindig is korlátozni fogják a gyors processzort (amely 18, vagy annál nagyobb MIPS teljesítményű) és az éles szemű optikát.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
