Opteron 146
Opteron 146: Athlon 64 FX harmadáron?
Hirdetés
Mint az korábbi tesztünkből már ismeretes, az AMD az extrém teljesítményt igénylők számára extrém drágán külön processzortípust forgalmaz Athlon 64 FX márkanéven. A Socket 940-es Athlon 64 FX az Athlon 64-től a kétcsatornás memóriavezérlő meglétében és az igényelt memóriatípusban különbözik (unbuffered, illetve regiszteres ECC-s). Tesztünkből az is kiderül, hogy az Athlon 64 FX lényegében egy egyprocesszoros munkaállomásokba szánt, koherens HyperTransport linket nélkülöző Opteron 1xx-es sorozatú processzor. Miért is jó ez nekünk? Azok számára, akik az Athlon 64 teljesítményét kevésnek ítélik meg, de kerülik a Pentium 4-et, viszont az Athlon 64 FX-et drágállják, az Opteron is alternatíva lehet.
Az Opteron 146 egy 2 GHz órajelű, egyprocesszoros munkaállomásokba és szerverekbe szánt, kétcsatornás DDR400-as memóriavezérlővel ellátott, K8 architektúrára épülő chip 105,9 millió tranzisztorral és 193 mm2-es magmérettel. Szerverprocesszorról lévén szó, a regiszteres ECC memóriák használata kötelező. Miben is különbözik ettől egy Athlon 64 FX? Mindössze az órajelében. Az Athlon 64 FX-51 2,2 GHz-en, míg az FX-53 2,4 GHz-en jár, és sokkalta drágább. Az Opteron 146 Magyarországon is beszerezhető (kb. 90 000 forintért), ám külföldről (akár Ausztriából) ennél olcsóbban (kb. 80 000 forintért) is hozzájuthatunk. Összehasonlításul: egy Athlon 64 FX-51 200 000 forintba (ha nem többe) kerül, és mindössze 200 MHz-cel gyorsabb. No de, ez a processzor miben nyújt többet, mint egy szintén 2 GHz-en üzemelő Athlon 64 3200+? Tesztünkből ez is kiderül.
Socket 940 az ASUS-tól - ASUS SK8V / ASUS SK8N (katt)
Az új generációs K8 chipeket kissé máshogy kell tuningolni, mint a K7 processzorokat, ám aki ismeri az architektúrát, azok számára ez sem bonyolult. A K8 processzorok esetében nem beszélhetünk a szó szoros értelmében vett FSB-ről, csak egy – az alaplapon található órajelgenerátor által – a HyperTransport sebességéből visszaosztott számról (ami ennek ellenére az alaplapok BIOS-ában FSB-ként szokott megjelenni). A processzor tuningolásához ezt kell növelnünk, ám mivel ez a szám lényegében a HyperTransport sebessége, ezért ennek a sebességére is külön figyelnünk kell. Szerencsére a HyperTransport szorzója a legtöbb alaplapon állítható, ezért ezt érdemes az "FSB" növelésével párhuzamosan csökkenteni, hiszen pl. 220 MHz-es "FSB" esetén a HT linksebesség már 880 MHz (már amennyiben 4x-es szorzóval számolunk), ezt pedig a korábbi (VIA K8T800, NVIDIA nForce3) chipsetek nem képesek elviselni. Emellett figyelnünk kell a processzorba integrált memóriavezérlő sebességére is. DDR400-as beállítás esetén a memória mindig az "FSB"-vel szinkronban fog járni, míg DDR333, DDR266 vagy DDR200-ra állítva aszinkron, a beállításnak megfelelően arányosan alacsonyabb órajelen.
2x512 MB OCZ PC3500 EL ECC Reg. (katt)
A 146-os Opteron tehát akár nevezhető Athlon 64 FX-49-nek is, hiszen az FX-51-től mindössze a 200 MHz-cel alacsonyabb órajele különbözteti meg. A teszt során a jelenleg elérhető legjobb alaplapot használtuk fel, az ASUS SK8V-t, amely a VIA K8T800 chipsetre épül. Ugyan kipróbáltuk az ASUS SK8N-t (NVIDIA nForce3 150 Pro) is, a legjobb tuningeredményt a VIA-s lappal értük el. A 2004 második hetében gyártott, CAAKC steppinges, gyárilag 2 GHz-es processzort 2330 MHz-ig sikerült stabilan túlhajtanunk. A rendszer ugyan elketyegett még 2,4 GHz-en is, azonban a Specviewperf teszt már az első alkalommal lefagyott.
Processzorórajel előtte és utána /memóriaórajel előtte és utána
Mivel DDR466-os regiszteres ECC-s memóriát nem lehet kapni (és nem is ezt kaptunk tesztelésre), ezért a memória órajelét DDR333-as beállítással 194 MHz-re lőttük be (illetve a processzor lőtte be így magának). OCZ ide vagy oda, 233 MHz-et szinkron beállítással sajnos ezek a memóriák sem bírtak ki, elvégre az alacsony késleltetésre lettek kihegyezve (217 MHz-en CL 2-3-2-5), nem pedig a magas órajelekre.
A 2,33 GHz-re tuningolt Opteron az órajel alapján egy Athlon 64 FX-52 processzornak felelne meg, bár ilyen nem létezik. Teljesítményére felettébb kíváncsiak vagyunk, sejthetően nem szövegszerkesztésre találták ki...
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!