Core i3-530 vs. Phenom II X4 925

Hirdetés

Tesztek integrált VGA-val

A teszteket az integrált videokártyás mérésekkel kezdtük. Először is megvizsgáltuk, hogy a két platform fogyasztás terén hogyan viszonyul egymáshoz. Elmondható, hogy a Core i3-as gép lett az egyértelmű győztes, alacsonyabb értéket mértünk rajta minden felvázolt esetben. Az "energiagazdálkodás bekapcsolva" esetünkben azt jelenti, hogy az AMD-s rendszeren bekapcsoltuk a CnQ-t és a C1E-t, az inteles gépen pedig az EIST-et, a C1E-t és a C-statest. Ebben az állapotban a Phenom II X4 800 MHz-re csökkenti az órajelet, miközben visszaveszi a feszültséget is, tehát így éri el ezt a kiváló eredményt. A Core i3 ebben a stádiumban 1333 MHz-re csökkenti az órajelét, természetesen a feszültséggel egyetemben. Megnéztük, hogy mi a helyzet videólejátszás közben. Ehhez a Media Player Classic Home Cinema-t használtuk, amiről tudvalevő, hogy az MPEG-2-es videók esetében nem támogatja a DXVA-t. Ha a DXVA besegít a processzoroknak, akkor azok nem zökkennek ki az energiagazdálkodásnál ismertetett értékekből, a Phenom 800 MHz-en, a Core i3 pedig 1,33 GHz-en működik tovább, mindkettőn 5% körüli terhelést mértünk. De elképzelhető, hogy olyan videóval akadunk össze, amit nem támogat a DXVA, mert mondjuk nem a szabvány szerint lett kódolva, ezt modelleztük az MPEG-2-es teszttel. Ebben az esetben a Phenom terhelése 15-20%-ra emelkedik, az órajel pedig 2100-2800 MHz között ugrál, nyilván ez a fogyasztásra is hatással van. A Core i3 esetében ugyanez a helyzet, ez visszaáll alapórajelre (2,93 GHz). Érdekes látni a 7-Zipes és a Far Cry 2-es tesztek alatt mért fogyasztási értékeket, ez leginkább a phenomos rendszeren ütközik ki, a fogyasztás a tisztán CPU-t izzasztó teszthez képest visszaesik a játékos tesztben, ami arra vezethető vissza, hogy a játék nem képes leterhelni mind a négy CPU-magot. A Core i3-as rendszeren ez nem ilyen látványos, mert a két mag valószínűleg rendesen dolgozik.

A Phenom II-es rendszer memóriaelérése integrált VGA-val és anélkül [+]

A Core i3-as rendszer memóriaelérése integrált VGA-val és anélkül [+]

A teljesítménytesztek előtt az Everest segítségével megvizsgáltuk, hogy az integrált VGA-nak van-e valamilyen hatása a memóriaelérés sebességére. Mint tudjuk, az integrált VGA a memóriából csippenti le a maga számára a memóriát, ráadásul ha adatmozgásról van szó (ami inkább 3D-ben jellemző), akkor a processzor adataival együtt terheli a CPU és az északi híd között fennálló kapcsolatot (HT-link vagy QPI-link). A Phenom II-es rendszeren egy érdekes anomáliától eltekintve nem történt változás, de az L1-es másolás integrált VGA-val sokkal gyorsabb volt, na és persze egy picit csökkent a memória elérési ideje is, de ez a 0,1 ns elenyésző különbség. Az i3-as rendszeren már jobban meglátszik, hogy az integrált VGA be van kapcsolva, a memóriaelérés emelkedik (85,9 -> 87,9 ns), és az olvasás, illetve a másolás is csökkent egy picit. Mindazonáltal ezek nem tűnnek olyan egetverően nagy különbségeknek, tehát logikus lenne azt feltételezni, hogy az integrált VGA nem szól bele a 2D-s teljesítménybe.

És lefuttatva a teszteket valóban ez a helyzet. A Phenom II X4 925 integrált VGA nélkül általában 0-2%-kal gyorsabb, mint integált VGA-val, mégcsak említésre sem méltó a különbség. Azért volt egy-két kivétel. A Powerdirectorban kimért 11%-os érték megértéséhez tudni kell, hogy a videón alkalmazott "Pencil Sketch 2" effekt támogatja a Radeonokon való számolást, vagyis ez a 11%-os eltérés a HD 4200 és a külső VGA-s tesztekhez használt HD 4850 erejének különbségéből adódik (legalábbis jórészt). Ugyanez igaz a Core i3-ason mért 9%-os eltérésre is. Az ABBYY Finereader és a Photoshop (főleg a nagyméretű képek szerkesztésénél) nagyon kényes a memória sávszélességére, és úgy tűnik, hogy ebben az esetben ez 4-8%-os lemaradást okozott, bár az Everest nem mutatott ki semmi lényegi különbséget, valami mégiscsak közbeszólt. Az Intel platformon az a kis memória-elérésbeli különbség a WinRAR tömörítésében jött elő, 6%-kal volt gyorsabb a rendszer egy diszkrét videokártyával. A Powerdirector eredményéről már értekeztünk, a többi 1-3%-os differencia pedig a mérési hibahatáron belül van, de ha ezek nem is hibák, használat közben akkor is észrevehetetlen eltérésekről van szó. Összegezve tehát az integrált videokártyák használatával egyik rendszer sem lassul le észrevehető mértékben.

A teljesítménytesztek után az integrált videokártyák tudását is látni szerettük volna. A Core i5-661-ben található HD Graphics 900 MHz-en már elég szépen megszorongatta az NVIDIA GeForce 9300-at, de mi a helyzet a Radeon HD 4200-zal? A tesztek alapján elmondható, hogy az Intel jó munkát végzett, mert az a játék, amelyik elindul, az megközelíti vagy meg is előzi a HD 4200 értékeit. Azért emeltük ki, hogy amelyik játék elindul, mert voltak játékok, melyek nem indultak el, ilyen volt a DiRT 2 is, ezzel ugyanígy jártunk az i5-661 tesztelése során is (pedig azóta frissült az Intel meghajtója). Összességében elmondható, hogy a két GPU ebből a szempontból igen hasonló lett, ami főleg az Intelt dícséri, mert nekik nincs olyan nagy tapasztalatuk ezen a téren, de persze azt se felejtsük el, hogy a HD 4200 már nem mai gyerek. Ezek után megpróbálkoztunk a tuninggal is. A Radeonnal nem volt különösebb gond, a GPU órajelét feszültségemelés nélkül 500 MHz-ről 750 MHz-re tudtuk emelni, ami "laza" 50%, így már azért mindenhol verte a HD Graphics-ot. Ezután megemeltük az északi híd feszültségét, és így már el tudtuk érni a 900 MHz-et, ami további 20%, összességében pedig 80%-os órajeltuning, nem lenne rossz, ha ezt a külső VGA-k is elviselnék... Az alaplapok bemutatása során már megemlítettük, hogy az MSI H55M-E33-ban nincs lehetőségünk a GPU órajelének átállítására, ezért ehhez a művelethez egy Gigabyte H55M-S2H-t hívtunk segítségül, ez ugyanis támogatja a GPU tuningját. A HD Graphics órajelét 733 MHz-ről 1100 MHz-re sikerült emelni (50%), tehát az Intel GPU-jában is van még bőven tartalék, ezt az Intel talán a következő generációs integrált GPU-kra tartogatja. A túlhajtás hatására bekövetkező fps-növekedés nem lineáris, de ezeknél az alapjában véve gyenge chipeknél sokat számít, elvégre nem mindegy, hogy 29 vagy 38 fps-sel fut a World of Warcraft, a 29 fps még az éppen játszható szint, viszont a 38 már elfogadhatónak tűnik.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!