Beovision 11

Bang & Olufsen

Az világosan látszik, hogy ma az európai szórakoztatóelektronikai konszernek képtelenek tartani a lépést ázsiai vetélytársaikkal szemben a gyilkos piaci versenyben. Így a megmaradt néhány kisebb cég mindegyike a tömegtermelés és árverseny helyett a prémium kialakításra, az exkluzív megoldásokra, a presztízsre, illetve a dizájnra koncentrál.

Ezt az utat követi a svéd Lava, a német Loewe, és az igen impozáns múltra visszatekinthető, dán Bang & Olufsen is. E vállalatot 1925-ben alapították, és kezdetben különféle elektronikai eszközök, köztük audioberendezések, rádiók, hangszórók gyártásával, fejlesztésével foglalkoztak. A televíziózás elterjedése a B&O-t sem hagyta hidegen, de a cég sok konkurensével ellentétben már a CRT tévék korában is a jó kép- és hangminőségre, illetve a különféle kapcsolódó szolgáltatásokra fókuszált. Utóbbira jó példa a külső fényviszonyokat mérő szenzor és a fényerőt a kapott értékekhez igazító elektronika, amely elsőként a Bang & Olufsen modelljeiben bukkant fel.

Sokáig teljes mértékig a kezükben tartották a gyártást, azonban a lapostévék megjelenése az üzleti stratégia megváltoztatására kényszerítette a vállalatot. A saját panelek előállítása ugyanis elképesztő költségekkel járt volna, ezért úgy döntöttek, hogy külső partnerektől szerzik be azokat. A tévék mellett az otthoni hangrendszerek is megtalálhatóak a kínálatban, sőt a legtöbb esetben e két termékcsaládot közösen értékesítik. Abszolút rétegmárkáról van szó, amit alátámaszt, hogy a hazai képviselettől kapott információk szerint évente átlagosan mindössze 150-200 ügyféllel kerülnek kapcsolatba. A közelmúltban jelent meg a tévécsalád legújabb tagja a BeoVision 11 személyében, így hát ellátogattunk a márkaboltba, hogy ott vegyük közelebbről szemügyre az 55 hüvelykes változatot.

Külső

A B&O cégfilozófiájának egyik alapja, hogy a kép mellett a megszólalásnak is pöpecnek kell lennie, így a hagyományos modellektől eltérően tévéikbe általában komoly hangrendszert építenek. Ez ebben az esetben sem történt másként, ami alapvetően meghatározza a BeoVision 11 külsejét, ugyanis az aktív hangsugárzók a képernyő alatt kaptak helyet, ezáltal a készülék jóval nagyobb, mint egy átlagos tévé.

A készülék külsejét a felhasználók bizonyos keretek között saját ízlésükhöz igazíthatják, hiszen a hangszórókat fedő szövet tónusa a kék mellett lehet fekete, sötétszürke, vörös, ezüst és fehér is. A 3,5 centiméter vastag, masszív, fémből készült, elegánsan lekerekített kávánál a fekete mellett választható fémszínű árnyalat is. Manapság, a különlegesen hajlított talpak világában egy ilyen szimpla, kerek darab konzervatívnak hat, de ez esetben jól illik a tévéhez. A nyak egyébként a beépített elektromos motor segítségével emberi erő nélkül is mozgatható, ami igen látványos és elegáns megoldás. De persze emellett annak sincs semmi akadálya, hogy a tévét az ember a falra akassza, azt leszámítva, hogy 63 kilót nyom, azaz egy daru vagy néhány markos segítőtárs azért szükséges ehhez. Vastagsága az Edge-LED LCD háttérvilágítás ellenére 6 centiméter, úgyhogy egy kifejezetten vaskos, masszív televízióról van szó.

Az interfészek a hátlapra kerültek egy kis ajtó mögé zárva. Ezekkel nem nagyon spóroltak, hiszen a hat darab HDMI mellett került rá öt úgynevezett MasterLink (RJ45), két USB 2.0, illetve 1-1 db mini AV, RCA, SPDIF, mini jack és Ethernet csatlakozó, illetve a fizetős adások dekódolására alkalmas kártyák fogadására képes CI slot sem hiányzik belőle.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!