ASUS ROG Chakram egér

Néhány hónappal ezelőtt látogatást tett nálunk az ASUS egyik vezeték nélküli, játékosoknak szánt egere, a ROG Strix Carry. Akkor úgy gondoltuk, hogy alapvetően jó úton indultak el a tajvani óriás mérnökei, de azért még odébb van a tökéletesség (ami amúgy is egy elég szubjektív fogalom). A gyártó nemrégiben egy újabb ROG rágcsálót dobott piacra, név szerint a Chakramot, ami nemsokára kapható is lesz, és amiből egy korai tesztpéldány már be is érkezett szerkesztőségünkbe.

ASUS ROG Chakram egér

[+]

A termék doboza a gusztusos ROG-sémát követi, és meg van pakolva (szinte) minden földi jóval, amire csak ebben a témában gondolni tudunk. Igaz, az 55 000 forintos ajánlott fogyasztói árért el is várja az ember a sok kiegészítőt és mütyürt.

[+]

A minőségi benyomást keltő kartonban a következő dolgok vannak pluszban: USB dongle, USB hosszabbító, 1,8 m-es, harisnyázott USB kábel, kiegészítős doboz benne két darab japán Omron kapcsoló, hosszú joystickfej, vakdugó a joystick-foglalathoz és kapcsolókiszedő csipesz, továbbá fém ROG matrica, szövet hordtok, személyre szabható jelvény, illetve felhasználói kézikönyv.

[+]

Ez mind szép és jó, de azt nem igazán értjük, hogy a grátisz teflontappancsok akkor már miért maradtak ki. Ezen a kérdésen viszont nem fogunk sokat töprengeni, hanem inkább kézbe is vesszük a kurzorkergetőt! A jobbkezes periféria 132,7 mm hosszú, 76,6 mm széles, illetve 42,8 mm magas, és 126 grammos tömegének hála (sajnos) nehézsúlyban indul a bajnoki címért. Az összeszerelési minőség rendben van, de némi szorongatással egy kis mozgásra kényszeríthető a tenyér alatti szekció, ám ez annak nem fixált kialakításából fakad (lásd lejjebb).

[+]

Az alapból ötgombos, jobbkezes ketyere legérdekesebb része kétségtelenül a hüvelykujjtámasszal megspékelt balján elhelyezkedő, programozható mini joystick, amit analóg karként, valamint digitális üzemmódban négyirányú D-padként egyaránt használhatun (ez négy további, programozható gombot jelent). A joy kupakja könnyedén eltávolítható és kicserélhető a mellékelt, másik fejrészre, amivel a kar egy kicsit jobban kiemelkedik az egér oldalvonalából, így többen találhatják meg a számukra ideális méretet. Ha nem tartunk igényt erre az egész dologra, akkor a mellékelt fedőlappal eltakarhatjuk ezt a részt – ilyesmit már láthattunk a Logitech G PRO Wireless vakdugóival.

[+]

A patkány burkolatának felső szegmense (a gombokat is beleértve) jópofa, enyhén áttetsző műanyagból készült, ami viszonylag könnyen gyűjti a szennyeződéseket, ujjlenyomatokat. Kétoldalt gumírozás helyett textúrázott felületet kapunk, ami ugyanúgy teszi a dolgát; a rövid, együtt töltött idő alatt nem akart kicsúszni kezünk közül a ROG fióka.

[+]

A hátára fordítva az egeret megpillantjuk a cpi-váltót, a Bluetooth-párosító gombot (3 másodpercig nyomva kell tartani, amíg a Chakram LED-jei kéken nem kezdenek villogni), továbbá azt a háromállású csúszókapcsolót, ami balra mozgatva a kékfogas, jobbra tolva a 2,4 GHz-es, rádiófrekvenciás kapcsolatot aktiválja, középre pöccintve pedig kikapcsolja az apparátust (ezzel használható a kábeles mód is). A három teflontalpat illetően nincs semmi érdekesség; jól csúsznak, a kötelező szintet tudják, de találkoztunk már jobb darabokkal.

[+]

Ahogy az egy ilyen csúcsmodelltől elvárható, az ASUS Aura Synces, háromzónás RGB világítás tiszteletét teszi itt is: a könnyűszerrel mozgatható, de jól elkülönülő fokozatokkal rendelkező görgő szélei, az egér elején félkörben körbefutó csík, no meg a felső burkolat hátsó felén fellelhető ROG logó parázslik fel az éjszakában. Az utóbbi a cserélhető fajtából került ki, és van lehetőség a személyes ízléshez szabni.

[+]

A borítás mágnesesen rögzülő, 9 grammos farrésze egy finom mozdulattal (hátrafelé kell húzni) leemelhető, és a(z áttetsző) logót viselő korongot kiszedve láthatóvá válik az alatta pislákoló dióda. Ezen a ponton vehetjük hasznát a pluszban kapott, üres korongnak, hiszen mindenki elkészítheti saját mintáját, ami aztán majd feldereng a sötétben. Fölötte az USB dongle számára alakítottak ki rögzítőpontot.

[+]

A felső résztől elválasztott, rugós pivot mechanizmust használó bal és jobb klikkek is mágnesekkel kerültek a helyükre, és alattuk ott figyelnek a kellemes karakterisztikájú (bár talán kevéssé tartós) Omron D2FC-F-K(50M) mikrokapcsolók, mégpedig D2F és D2FC szériákkal kompatibilis, gyorscserés foglalatokban. Ezt nagyon hasznos extrának tartjuk, mert kapcsolóhiba esetén még csak gondolni sel kell a forrasztásra, elég a birtokunkban lévő csipesszel nekilátni a cserének. Piros pont jár azért is, hogy gyárilag megsegítenek minket két tartalék kapcsolóval, melyek ráadásul japán D2F-01-ek.

[+]

Ezúttal nem állt módunkban teljesen szétszedni a tesztalanyt, de úgy tudjuk, hogy a 100-tól 16 000 cpi-ig 100-as lépcsőfokokban skálázódó optikai szenzor egy 400 ips-es, 40 g-s PixArt PAW3335-ös egység. Az 1,8 méteres, harisnyázott USB Type-C kábel nem csak az integrált akkumulátor kb. 80 perc alatti feltöltésére jó (15 perc alatt már nagyjából 10 órás üzemidőt lehet belőle kisajtolni, de ehhez USB 3.0 szükséges), hanem madzagos módban is használhatóvá teszi a Chakramot, s ha ez nem volna elegendő, megfelelő egéralátét vagy töltőállomás meglétének esetén Qi töltésre is van lehetőség; az ilyen jellegű tankolás a hasi matrica alatt található területen keresztül történik. Abban az esetben, ha lekapcsoljuk a színorgonát, rádióval körülbelül 80, a magasabb késleltetésű BLE-vel 100 órányi folyamatos használatot várhatunk egy szuszra. A szoftveres hátországot az ASUS centralizált platformja, a ROG Armoury II biztosítja.

ASUS ROG Slice egérpad

[+]

Az egérhez egy érdekesebb padot is kaptunk a próbához: a polikarbonátból készült, 74 grammos, 350 mm széles, 250 mm magas és mindössze 0,6 mm vastag, közelítőleg 7000 forintot kóstáló ROG Strix Slice egérpadot. A sima felület egyfajta (nem teljesen merev) műanyag, ami ellenáll a karcoknak és a fröccsenő folyadékoknak, bármiféle nehézségtől mentesen tisztítható, és még jól is csúszik – nem úgy, mint szilikonnal bevont alsó fertálya, ami határozottan ragaszkodik asztalunk lapjához.

[+]

Adalék a történethez, hogy a mintázat közepén tanyázó ROG embléma a lámpák leoltását követően fluoreszkál. Az egyszer használatos, feltépős kartonboríték csomagolásban megbújik még két ROG matrica is.

Driver

Ahogy az az ASUS eszközöknél lenni szokott, a vezérlőprogram a ROG Armoury II, mely 70 MB rendszermemóriát sajátít ki magának és 471 MB tárhelyet foglal. A Chakram inicializálása ezúttal gond nélkül zajlott, bár beletelt egy-két percbe, mire a driver beazonosította az egeret, de ez legyen a legnagyobb bajunk. A kitétel csupán annyi, hogy rádiós vagy vezetékes módban legyen csatlakoztatva a periféria, ugyanis Bluetooth használata esetén nem megy a szoftver.

[+]

A nyitó, Buttons nevezetű oldalon a gombokat programozhatjuk fel különféle dolgokra, mint például makrókra, multimédiás, gamepad vagy éppen billentyűzet funkciókra. Az ablak alján a Top nézetről Side nézetre váltással férünk hozzá a mini joystick beállításaihoz. Alapból a négyirányú D-Pad mód aktív (és szabadon programozható ez is), ám a 360° ikonra kattintva életbe léptethetjük az analóg üzemet, s eldönthetjük, hogy horizontális vagy vertikális tájolással kívánjuk használni a kart.

A Performance tabon a megszokott, szenzorral kapcsolatos bállítások érhetőek el. Az érzékelő felbontását 100-tól 16 000 cpi-ig állíthatjuk, 100-as léptékben. Erre alternatíva, ha lenyomva tartjuk az eszköz hasán lévő cpi-váltót, majd a görgővel görgetünk: így menet közben, gyorsan tudjuk lefelé-felfelé állítani a PixArt egység érzékenységét, és rögvest meg is győződhetünk az eredményről, hiszen nem kell a szoftverben matatnunk. A gyárilag beállított szintek a szokásos 400, 800, 1600 és 3200 cpi. A középső oszlopban ki- és bekapcsolhatjuk az angle snappinget, belőhetjük az USB port frissítési frekvenciáját (125/250/500/1000 Hz, az alapbeállítás 500 Hz), valamint a bal és jobb klikk késleltetését módosíthatjuk – ám ezt hagyjuk az alap, 12 milliszekundumos értéken. A jobb szélen igény esetén szabályozhatjuk az egérgyorsítást, ha netán arra vágynánk.

[+]

A Lighting fül értelemszerűen az RGB fényekkel kapcsolatos; itt lehet meghatározni az egyes világítási zónák (alul: Logo, Scroll Wheel, Base) uralkodó színeit, illetve effektjeit. Erre több út is kínálkozik: megadhatunk számkódot 255/255/255 formában, de akár manuálisan is kikeverhetjük a kívánt árnyalatot. Szinkronizálhatjuk a három zónát, négy fokozatban változtathatjuk a LED-ek fényerejét, továbbá három fokozatban az aktív effekt sebességét, na meg persze az irányát (óramutató járásával egyező vagy ellentétes).

[+]

A Calibration ablakhoz érve a LoD magasságát határozhatjuk meg, míg a Power tab az akkumulátorra vonatkozó energiagazdálkodási opciókat és a telepek töltöttségi szintjének indikátorát rejti. A Macro oldalra továbblépve makrókat rögzíthetünk, törölhetünk – ennek folyamata adja magát.

[+]

A Sync fülön hozhatjuk szinkronba az Aura Sync-es motyóinkat, a Stats oldalon pedig megnézhetjük, hogy hányszor kapcsoltuk a bal, illetve jobb gombokat, mennyi az APM-ünk (Actions Per Minute), és hogy hány centiméter utat tett meg a rágcsáló a padon. Egyetlen szépséghibája a történetnek, hogy ez nem automatikus, hanem külön be kell kapcsolni. A bal oldali sávban a három profil látható, választható, majd kiválasztás után módosítható, de a köztük való szelektáláshoz már nem kell feltétlenül a szoftveres felület.

A stilizált gemkapoccsal egy adott program indításához rendelhetünk hozzá egy profilt. A jobb felső sarokban pihenő fogaskerék ikon kiíratja a szoftver és a firmware verziószámát, és itt lehet igénybe venni a Live Update szolgáltatást is.

[+]

Steamet használva gamepadként is munkára foghatjuk a rágcsálót; a Valve keretrendszerének elindítása után először a Settings > Controller > General Controller Settings-be kell belépnünk. Ezután arra az egérprofilra váltunk, melyben a gamepad funkció aktiválva lett (alapból ez a 3-as számú), majd Steamben kipipáljuk az Xbox Configuration Support és Generic Gamepad Configuration Support opciót. Ha ez megvan, be kell állítani a jobb klikket, a két oldalgombot és a görgőt a Primary Action, Go back, Tertiary és Secondary Action parancsra, végül az analóg kar X és Y tengelyét hozzá kell rendelni a Left Stick X, illetve Left Stick Y-hoz. Utolsó fázisként az Esc lenyomását követően kattinthatunk a mentésen. Meg is vagyunk!

Mérések

A perfect control vizsgálatának módszere maradt a régi, így a magyar fejlesztésű OxyPlot MouseTester v1.5.3-as verzióját vettük elő ismét.

[+]

[+]

[+]

Balra a rádióhullámos üzemmel, jobbra pedig a BLE-vel mértek láthatók [+]

Ahogy az ábrákon is jól látható, rádiós üzemmódban, felbontástól függetlenül, rendre 5 és 6 m/s közötti eredmények láttak napvilágot (jellemzően közelebb az 5 m/s-hoz), ami kiváló produkciónak mondható, ugyanis a legalacsonyabb érzékenységgel játszók is csak nagyritkán tesznek 4 m/s-nál gyorsabb mozdulatokat. A Bluetooth egy fokkal gyengébben teljesített, itt 3,5-4 m/s-ot sikerült kipréselnünk az ASUS üdvöskéjéből. Persze ez sem nevezhető rossznak, de érezhető a különbség – meg aztán aki játszani szeretne, az úgysem a kékfogra teszi a voksát, már csak a nagyobb, komolyabb lövöldére/stratégiára kevésbé alkalmas input lag miatt sem. Az egeret vezetékkel megküldve a rádiós mérésekkel egybevágó eredményeknek lehettünk szemtanúi, így nem láttuk értelmét egy harmadik oszlop beillesztésének.

[+]

Az USB port frissítési rátájának stabilitása szintén kedvezően alakult, egy rossz szavunk sem lehet, bár őszintén szólva ezt el is vártuk. Az utolsó felvonás a Paint teszté volt; számok, betűk, egyenesnek szánt vonalak és spirálok rajzolgatásával igyekeztük feltárni az esetleges szenzoranomáliákat, de szerencsére ilyesmit nem tapasztaltunk. A rend kedvéért megnéztük bekapcsolt, illetve kikapcsolt angle snapping mellett is.

[+]

Úgy véljük, nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy azt mondjuk, a legkomfortosabb fokozat a 400 és 800 cpi volt. Az 1600-as szint is tökéletesen irányíthatónak bizonyult, ám 3200 cpi-n már akadtak kisebb nehézségeink, de kisebbek, mint vártuk. A magasabb régiókban történő ákombákomolást meglehetősen céltalannak tartottuk, hiszen a hozzáértőbbek úgysem fognak soha 2000-2400 cpi fölé menni. Az mindenesetre remekül megfigyelhető, hogy az aktivált (és jelen esetben kifejezetten hangsúlyos) angle snapping milyen jelentős mértékben képes befolyásolni a húzott vonalakat; még 3200 cpi-n is képesek voltunk abszolút egyenest gyártani, minden különösebb erőfeszítés nélkül.

Használat közben, konklúzió

A méricskélés egy dolog, de a mindennapi használat az, ami igazán megmutatja, hogyan teljesít egy kurzorkergető. Az ASUS termékei (hiszen egy egérpadot is kaptunk) ezen a téren is bizonyítottak, mivel semmiféle negatív élmény nem kísérte az együtt eltöltött időt – hacsak nem a Chakram 121 grammos, masszív tömege, de mint tudjuk, ez nagyon erősen személyes preferencia kérdése. A LAN-ok most egy kicsit pihenő pályára kerültek, de azért megkergettük a jószágot egy kis Far Cry Primalban és Apex Legendsben, és a reszponzivitás, valamint az érzékelő precizitása teljesen korrekt volt, rádióval hoztuk a kábeles színvonalat (Razer Goliathus Control, ROG Strix Slice, HP Omen és homogén fekete Fnatic padokkal csekkoltuk). A Bluetooth késése már érzékelhető volt, de ezt nem is játékra találták ki, hanem azokra a köztes időszakokra, amikor más jellegű teendőinket végezzük a géppel, és az akkumulátor üzemideje méginkább előtérbe helyeződik.

Az analóg kart Grand Theft Auto V-ben tettük próbára, és azt kell mondjuk, hogy újfent kellemesen csalódtunk, mert bár elsőre kissé esetlennek találtuk a megvalósítást, némi gyakorlást követően tulajdonképpen sikerült (közelítőleg) hozni egy konzolos gamepad szintjét; határozottan könnyebb és finomabb volt járműveink vezérlése a város elpusztításának közepette. Digitális módban nyúzva a kart négy plusz gombot kapunk (alapból a kurzor irányai vannak beállítva), melyeket tetszés szerint felprogramozhatunk. Helytakarékos és intuitív megoldás ez, és örülünk, hogy ezúttal nem teljes parasztvakításról, hanem egy valóban használható funkcióról beszélhetünk.

[+]

A formáról és tömegről nem kívánunk bővebben írni, de olvasóink már jól tudják ennek okát: ahány ember, annyi vélemény és kiszolgálandó igény. Számunkra kényelmes volt az egér, ám túlságosan nehéz, és egérkezelési szokásainkból kifolyólag (ujjbegyes-karmos hibridfogás, gyakori újrapozicionálás) nem választanánk mondjuk FPS-ezni, de ez nem jelenti azt, hogy másnak ne lehetne jó erre is.

A ROG Strix Slice egérpad szintén elnyerte tetszésünket, mert gyakorlatilag olyan, mintha nem is lenne. Ezt a vastagságára értjük, mivel szinte teljesen beleolvad az asztal lapjába. Nyilván az, aki szereti a párnázást a csuklója/alkarja alatt, másfelé lesz kénytelen nézelődni, de ettől eltekintve, első blikkre, nem tartjuk eltúlzottnak a nagyjából 7000 forintos árát, mert kellemes méret és remek csúszási faktor jellemzi, miközben a szilikonos aljának köszönhetően sziklaszilárdan tartja pozícióját. Szerintünk a mintázat is pofás, a fluoreszkáló ROG logó pedig első alkalomra biztos elfordít néhány fejet. A vékonyságból adódó keménységet nem vethetjük a Slice szemére, ám egy dolog nem volt túl szimpatikus vele kapcsolatban: néhány órás használatot követően, mikor elemeltük a padot az asztaltól, olyan szintű elektrosztatikus kisülések keletkeztek, melyeket kristálytisztán hallhattunk és érezhettünk ujjbegyeink végén, és ez nem csupán egyszeri eset volt.

[+]

Röviden összefoglalva cikkünket azt mondanánk, hogy a ROG Chakram egy minőségi periféria, ami a kis analóg karnak hála egyelőre egyedi megoldás a piacon (mi legalábbis nem tudunk másikról), miközben a háromféle üzemmód (rádió, Bluetooth, vezeték) ad egyfajta flexibilitást, és növeli a használati értéket. A sok kiegészítő kellemes adalék, a gyorscserés mikrokapcsolókért pedig jár a nagy piros pont; nagyon tudnánk díjazni, ha ez a fajta dizájn végre elterjedne más gyártók modelljei között is. Negatívumként a jelentős tömeget és az igen-igen borsos, mintegy 55 000 forintos árcédulát említenénk. Széljegyzetben még talán elfér a háromszárnyú (tri-point) csavarok használata, valamint a szennyeződéseket gyűjtő burkolat (ez utóbbi szerencsére azért nem olyan vészes).

A ROG Strix Slice egérpad esetében az árcédulára már nem írtak olyan vastag tollal, így aki kedveli a vékony, nem szövet vagy üveg alapon legyártott alátéteket, nyugodtan elgondolkodhat a beszerzésén. Persze a tartósságról sem az egér, sem a pad kapcsán nem lehet még érdemben nyilatkozni, erre majd csak az évek adják meg a választ.

ASUS ROG Chakram egér	ASUS ROG Strix Slice egérpad

Synthwave

Az ASUS ROG Chakram egeret és ROG Strix Slice egérpadot a gyártó magyarországi képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.