Itt az aranykor? Grafikában lett igazán erős az AMD Rembrandt

Az új IGP-t és Zen 3+ magokat használó APU rendszerchipet egy nagyon vékony ASUS Zenbookkal teszteltük.

Rembrandt, Zenbook S 13 OLED

Megszokhattuk, hogy az AMD szereti festőket: a tavaly tesztelt Cezanne kódnevű rendszerchipek után most a holland aranykor neves művészéről, Rembrandtról nevezték el az utód szériát, az RDNA 2-alapú integrált grafikát és a Zen 3 továbbfejlesztésével készülő Zen 3+ processzormagokat tartalmazó, a hivatalos megnevezésben a 6000-es szériába tartozó mobil rendszerchipeket. Ezek közül az alacsony fogyasztású U sorozat csúcsát jelentő Ryzen 7 6800U-t volt szerencsénk tesztelni, mégpedig az ASUS egyik legújabb ultrahordozható noteszgépében, a Zenbook S 13 OLED-ben.


[+]

A Rembrandt kapcsán az újdonságokról és az SoC felépítéséről már részletesen is írtunk, de annyit elismételnénk, hogy egy újabb, 6 nm-es node-on készülő egységről van szó, melyben a processzorrész csak kisebb optimalizáláson esett át, ami alacsonyabb fogyasztást és magasabb órajelek használatát teszi lehetővé. Így továbbra is a Zen 3-mal van dolgunk, melyet az optimalizálásnak köszönhetően Zen 3+ névvel láttak el. A fő változás az IGP-t érintette, itt ugyanis már az RDNA 2 architektúrát üdvözölhetjük, persze az asztali GPU-któl némileg eltérő kiépítésben – például hiányzik róla az Infinity Cache. Persze a két fő komponens mellett is történtek azért fejlesztések, hiszen más a memóriavezérlő, van USB4-támogatás, illetve a Microsoft által fejlesztett, TPM-kiváltó Pluton modul is elérhető a mobil Ryzen Pro változatok esetében.

Ilyen a 2022-es Zenbook S 13

Tesztalanyunk tehát egy ASUS Zenbook S 13 OLED volt, mégpedig a hivatalosan UM5302TA névre hallgató változat, melyet még áprilisban jelentettek be. Egy „engineering sample” példányról van szó, mely ugyan már közel véglegesnek tekinthető, de a mérnökök még várhatóan csiszolnak majd a különböző energiafelhasználási profilok beállításain, illetve az UEFI firmware-en. Ez utóbbira biztos, hogy szükség lesz, hiszen tesztünk alatt is érkezett egy olyan frissítés, amely elérhetővé tette az USB4 és Thunderbolt támogatást.


[+]

A Zenbookok família tagjaként a notebook egy felsőkategóriás ultrahordozható modellnek tekinthető, és, mint az „S” jelzésből is kitűnik, elsősorban a hordozhatóságra optimalizálták, tehát a standard Zenbookoknál vékonyabb gépházba került. Ezzel feláldoz némi ergonómiát és használhatóságot (a csatlakozókínálat például mindösszesen három darab Type C konnektorra korlátozódik), de cserébe vastagsága csupán 15 mm. Ehhez a tesztelt modell esetében 1098 grammos tömeg és 296 x 211 mm-es alapterület tartozik.


[+]

A gépház természetesen remek kidolgozottságú és teljes egészében fémből készült – érdekes egyébként megfigyelni, hogy a dizájn mennyire eltávolodott a klasszikus Zenbook formától (és a körkörös szálcsiszolás sem figyelhető meg rajta), és sokkal „indusztriálisabb” lett, közelebb kerülve az egykori ASUSPRO, ma már Expertbook néven futó üzleti szériához. A külsőhöz passzolóan strapabírónak is érződik a gép, bár a billentyűzetnél tetten érhető némi rugalmasság.


[+]

A klaviatúra körül egyébként nem sok keret maradt, szinte teljesen kihasználták a 13,3”-es kijelzőméret adta lehetőségeket. A bekapcsológomb ujjlenyomat-olvasót tartalmaz, a tapipad pedig a gyártó NumberPad funcióját is megkapta, tehát helyettesíti a numerikus billentyűzetet.


[+]

A hátára fordítva a gépet továbbra is fém burkolattal kerülünk szembe, rajta átlagos méretű szellőzőnyílásokkal. Az ASUS a Zenbook S 13 esetében egyáltalán nem nézi jó szemmel a bővítést, amit az is jelez, hogy az alsó részt rögzítő csavarok egy részét a leragasztott gumilábak alá rejtették – más szóval a notebook burkolatát csak úgy lehet felnyitni, hogy utána ezeket a lábakat vissza kell ragasztani a helyükre. A bővítést egyébként nemcsak ez nehezíti, hanem az is, hogy a memóriát az alaplapra forrasztották.


[+]

Mint említettük, a csatlakozókínálat elég szegényes: a bal oldalon egy Type-C, a jobb oldalon két Type-C konnektor, illetve egy kombinált hangcsatlakozó található. Dedikált tápcsatlakozó nincs, a mellékelt töltő egy 65 wattos USB-PD egység. Természetesen valamennyi port USB4-es, a dobozban pedig egy Type-C/Type-A adaptert találunk még. Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy amúgy a 15 mm-es vastagság nem feltétlenül tenné lehetetlenné egy Type A interfész beépítését, ugyanis az ASUS-nak az ExpertBook B9450 esetén már sikerült ez a bravúr.

[+]

Hirdetés

Végül megemlítenénk még a képernyőt is, mely – mint a készülék neve is mutatja – OLED panelre épül. Ez igencsak magas, 2880x1800 pixeles felbontást (ez 16:10-es képarányt jelent) kínál, és vele tökéletes képélességet. A kijelző egyébként is szinte minden téren tökéletesnek mondható, végtelen kontrasztarány, nagy fénysűrűség (HDR nélkül 348, HDR-t aktiválva 520 cd/m²-t mértünk), kiváló (delta E<1) színhűség jellemzi. Ez utóbbit szokás szerint Pantone tanúsítvány is bizonyítja. A „háttérvilágítás” egyenletessége természetesen hibátlan.

Tesztkörnyezet

A Rembrandt számára az AMD és az ASUS egy igen jól felszerelt notebookot biztosított: a Ryzen 7 6800U SoC-t 2 x 8 GB LPDDR5-6800 memória és 1 TB-os, PCIe 4.0 x4 interfészen kommunikáló Samsung SSD egészíti ki.

A tesztelt konfiguráció
Termék megnevezése Asus Zenbook UM5302TA
Processzor AMD Ryzen 7 6800U 2,7/4,7 GHz, 15-28 watt TDP
Memória 2 x 8 GB LPDDR5-6400 MHz az alaplapon
Kijelző 13,3"-es 2880x1800 pixeles OLED panel, érintésérzékeny
Grafika AMD Radeon 680M – integrált
Adattároló 1 TB PCI Express 4.0 x4 Samsung SSD
Optikai meghajtó nincs
Kommunikáció MediaTek MT7922 Wi-Fi 6E, Bluetooth 5.2
Interfészek - 3 db USB4 Type-C
Extrák billentyűzetvilágítás, ujjlenyomat-olvasó, NumberPad
Akkumulátor 67 Wh
Méret 297 x 210 x 14,9 mm
Tömeg 1,10 kg
Operációs rendszer Windows 11 Home
Gyártó honlapja www.asus.hu
Termék honlapja ZenBook UM325SA

Mielőtt elkezdtük volna a méréseket, ellenőriztük, hogy a háttértár rendben van-e, tehát azt, hogy nem fogja-e vissza ő a számítógépet:


[+]

Nos, úgy tűnik, hogy nem; szép, a PCIe 4.0 x4 interfészhez méltó adatátviteli értékeket látunk a CrystalDiskMark méréseiben. Lássuk akkor, hogy mire képes a Ryzen 7 6800U!

Teljesítmény: általános

Először az általános teljesítményt vizsgáltuk – figyelembe véve, hogy a Ryzen 7 6800U-val elsősorban alacsony fogyasztású noteszgépekben és nem gamer notebookokban találkozhatunk, itt ez tűnik fontosabbnak. Tesztünkben a fő versenytárs a Cezanne-t felvonultató Zenbook UM325SA lesz, melyben a Ryzen 7 5800U dolgozik. Természetesen nem beszélhetünk teljesen almát-almával összehasonlításról, hiszen nem tudjuk izolálni az egyes komponenseket: a CPU mellett az IGP, a memória, az SSD és a kijelző is eltérő, ráadásul jelen tesztünk alanya a Zenbook S széria tagja, tehát vékonyabb, így kevesebb hely marad például a hűtésnek. Mérőprogramjainkat azonban úgy válogattuk össze, hogy a lehető legjobban megmutassák a generációk közötti fejlődést – ha van ilyen!

Tesztjeinket a MyASUS alkalmazás alapértelmezett (Balanced), illetve teljesítményre optimalizált (Performance) profiljával is lefuttattuk – volt, ahol ez látványos különbséget hozott, de volt, ahol nem láttuk előnyét az utóbbinak.

Kezdve az összehasonlítást a SPECwpc tesztjeivel, látható, hogy a kizárólag CPU-ra támaszkodó programok (például a Z-Zip és a Handbrake) esetében a Rembrandtban található Zen 3+ magok nem hoznak számottevő gyorsulást. Erre mondjuk számítani is lehetett, hiszen csak optimalizálásról van szó. Érdekes módon a Blender nemhogy gyorsult volna, de egyenesen lassult az új generációtól, legalábbis a 3 BMW tesztben – a BMW1M-nél pedig nem történt változás. Ezzel szemben az IGP-t is megdolgoztató Mayánál látványosabb az ugrás.

A Cinebench R20 és R23, melyek kivétel nélkül csak a CPU-ra támaszkodnak, minimális gyorsulást mutatnak a többszálas mérések során – az egymagos tesztben viszont nem láthatunk semmilyen előrelépést. A Balanced és a Performance profilok között az új Zenbooknál szintén nem látszik olyan ugrás, mint a tavalyi modellnél – ennek okát a következő oldalon derítjük majd ki.

Az általános teljesítményt mérő PCMark 10 esetében az alapfeladatok – Essentials – területén gyakorlatilag nem történt változás, az irodai jellegű feladatoknál viszont még visszaesés is történt. Ezt kompenzálja viszont a Digital Content Creation és a Gaming - az a két terület tehát, ahol az IGP-re is jelentős feladat hárul.

Teljesítmény: játékok, fogyasztás

A méréseket a közkedvelt 3DMarkkal folytattuk, mellyel a Radeon RX Vega 8 és a Radeon 680M képességeit hasonlítottuk össze:

Nincs mese és nincs meglepetés: az új, RDNA 2-re épülő IGP jelentősen gyorsabb az elődnél, és ebben az esetben a Performance profil hatása is jól látszódik.

Áttérve a játékokra, méréseinket a processzorteszteknél használt beállításokkal futtattuk, de Full HD helyett 720p felbontás mellett.

Hasonlóan a 3Dmarkhoz, itt is jelentős gyorsulásról számolhatunk be. Bár a „játsszunk integrált grafikával maximális minőségben” korszaka még messze van, a Radeon 680M egyértelműen a leggyorsabb integrált grafika a piacon, és elég erős ahhoz, hogy 720p-ben, magas (de nem a legmagasabb) minőségi beállítások mellett egy ultrahordozható notebookon is kiélvezzünk egész modern játékokat is.

Fogyasztás

Nézzük meg végül azt is, hogy miként alakult a notebook fogyasztása! Az AIDA64 stressztesztjét használva nem sok különbséget látunk a Balanced és a Performance profil között, pedig van: az utóbbi esetben több energia jut az IGP-re. Egyébként ilyenkor enyhén, de a zajszint is nő, a hűtőventilátor valamivel nagyobb fordulatszámon dolgozik, és ez hőmérsékleti grafikonon is meglátszik. Hangosnak ettől még nem neveznénk a notebookot, még hosszú, magas terhelés alatt sem lesz zavaró a hűtő hangja.

Megemlítenénk egyébként, hogy jelen beállításokkal a burkolat viszonylag erősen melegszik, alul és felül is találtunk 39-40 °C-os részeket. Ezen a végleges UEFI persze még változtathat, hiszen ha a hűtőrendszerben vannak még kiaknázatlan tartalékok, akkor azokat bevetve ezt (és a CPU hőmérsékletét) még csökkenteni tudja az ASUS.

Az üzemidőben, ha jelentős előrelépésről nem is tudunk beszámolni, azért a videólejátszást leszámítva mégis látszik némi javulás. Ez annak fényében tetszetős, hogy közben a teljesítmény is javult, illetve hogy ezeket az értékeket egy komolyabb OLED panellel produkálta a tesztgép.

Értékelés

Osszuk ketté az értékelést: mint notebook, a Zenbook S 13 OLED egy impozáns ultrahordozható noteszgép lett, mely külsejét, hordozhatóságát, teljesítményét és képernyőjét tekintve is kiváló. Amit mégis kritizálnánk, az a gépház közepes merevsége, illetve az a tény, hogy oldalaira csak három darab Type-C konnektor került, sem HDMI, sem Type-A nincs rajta, ami határozott visszalépés az előző generációkhoz képest. Ha már a negatívumoknál tartunk, akkor mindenképpen ide sorolnánk még a burkolat vártnál erősebb melegedését is, mely azonban még változhat a bolti forgalomba kerülő példányokhoz tervezett profilokkal.


[+]

Ezek a hibák azonban könnyen feledhetővé válnak, amint felnyitjuk a noteszgépet: a 2880x1800 pixeles OLED panel gyönyörű, a normál és a HDR tartalom is tökéletesen jelenik meg rajta. Ezzel, és a Ryzen 7 6800U teljesítményével ez a mindössze egy kilogrammos gép bevethető multimédiás feladatokra is, vághatunk rajta videót, sőt, a Radeon 680M-nek köszönhetően még játszhatunk is, igaz, ezt inkább csak 1280x720 pixeles felbontás mellett ajánljuk.


[+]

Ezzel el is érkeztünk a Rembrandtig, egész pontosan a Ryzen 7 6800U-ig, mely elsősorban az integrált grafika területén hoz komoly előrelépést. Igen, a CPU rész is fejlődött, de ezen a területen nincs látványos ugrás. A Radeon 680M viszont a piac legerősebb integrált grafikus vezérlője jelenleg, mely HD felbontásban már magas minőségi beállítások használatát is lehetővé teszi – és mindezt egy 15 mm vastag, 1 kg-os noteszgépben!


AMD Ryzen 7 6800U processzor

Wombath

Az ASUS ZenBook U5302TA notebookot az AMD bocsátotta rendelkezésünkre.

Azóta történt

Előzmények