Konklúzió
A tesztek rámutattak arra, amit már korábban is sejthettünk, hogy a DDR2-re váltás az AMD esetében sem okozott sebességbeli gyorsulást. Sőt, ha figyelembe vesszük, hogy DDR2-800-as rendszer is igen jónak mondható, 4-4-4-10-1T időzítések mellett valóban 400 MHz-en futó memóriákkal épp hogy képes volt a DDR400-as tesztkonfiguráció sebességét hozni (ugyanis ha például 2200 MHz-es processzor teszteltünk volna, akkor a memória DDR2-800-as beállítás esetén nem is 400, hanem csak 367 MHz-en járt volna), akkor azt kell, hogy mondjuk, az átlagos felhasználók minimális lassulással kell, hogy számoljanak – már amennyiben Socket 939-ről váltanak AM2-re, amit mi egyébként egyáltalán nem javaslunk, hiszen nincsen értelme. Ráadásul a jelenleg széles körben és jó áron elérhető DDR2-667-es memóriával járatott rendszer minden esetben lassabb volt a DDR400-asnál, kérdés, hogy ez az egymagos processzorok esetében kiütközik-e, hamarosan megpróbáljuk kideríteni.
Ami egyértelmű, hogy jelenleg a K8-as architektúrának nincs szüksége a jelenleginél nagyobb memóriasávszélességre, a memóriával való bűvészkedés már nem fog érzékelhető teljesítménybeli növekedést okozni a későbbiekben, így – ha az AMD ténylegesen gyorsítani akarja processzorait – csak az órajelemelés vagy az architekturális változtatások maradnak.
Hirdetés
Sejthető tehát, hogy az AMD miért nem korábban váltott DDR2-re: mert DDR2-800-asnál lassabb memóriával a rendszer lassabb, mint DDR400-assal, és ezt az AMD is tudta, tudja. Az AM2 megjelenése nem is a teljesítmény szempontjából jelentős, hanem inkább az egész számítástechnikai ipar szempontjából volt már lassan időszerű, elvégre a DDR2-es memóriák gyártási volumene évről évre nő, míg a DDR memóriáké csökken, az AMD-nek „be kellett hódolnia” az ipar előtt. A JEDEC ugyanis a DDR memóriák felső határát hivatalosan 400-nál húzta meg, viszont a későbbiekben megjelenő, még nagyobb adatigénnyel rendelkező (pl. négymagos) processzorok számára már nem lesz elég a DDR400 által nyújtott memória-sávszélesség, ezért a DDR2 az egyetlen kézenfekvő megoldás. Emellett az AMD DDR2-re váltása jót tesz iparnak, és az AMD-nek is érdeke, hiszen azzal, hogy bevezetett egy közös foglalatot, melybe beleilleszthető a legolcsóbbtól a legdrágább processzorig az egész termékskála, csak megkönnyíti az AMD-s rendszerekre építkező cégek munkáját. Ráadásul a memóriagyártóknak sem érdeke tovább a DDR400-as memóriák gyártása, így a DDR2-esek fejlesztési és előállítási költsége csökkenhet, a csökkenő áraknak köszönhetően pedig olcsóbb rendszerek építhetőek ki.
Az AM2 tehát elvileg mindenkinek jó, kivéve talán azokat, akik megvették drágán a tuningos DDR400–DDR600-as memóriákat, melyeket az új Athlon 64-ek mellé már be sem lehet tenni. Az Energy Efficient processzorok bejelentése is egy örömteli tény, a kérdés csupán az, hogy ezek a processzorok mikor lesznek elérhetőek, és vajon mennyivel lesznek drágábbak a sima változatoknál. Nagy kérdés még, hogy a Conroe megjelenése után az AMD mit tud felmutatni, mert ha az előzetes tesztek igaznak bizonyulnak, akkor bizony kénytelen lesz árakat csökkenteni.
Akcióban az X2 5000+ [+]
AM2 kontra Socket 939:
- körülbelül ugyanolyan teljesítmény,
- alacsonyabb fogyasztás,
- időtállóbb megoldás.
fLeSs
A tesztben szereplő alkatrészeket az alábbi cégek bocsátották rendelkezésünkre:
- AMD Athlon 64 X2 5000+ processzor: AMD
- MSI alaplap: Expert Computer Kft.
- Asus alaplapok és videokártyák: ASUS
