Alaplapok Core 2 Duo alá - 2. rész

Abit

Folytatjuk a Core 2 processzorokat is kiszolgáló alaplapok bemutatását; a második részben az előzetes tervekkel ellentétben nemcsak az Abit, a Foxconn és az MSI kapott helyet, hanem a Biostar is, továbbá egy újabb Asus alaplapot is megvizsgálunk. (A tesztsorozat első része ezen a linken érhető el.)

Abit alaplapok specifikációi:

 

Alaplap típusa Abit AB9 Abit AB9 Pro
Processzortámogatás Core 2 Duo/Extreme/Quad, Pentium D/4, Celeron CPU-k
Foglalat típusa Socket T (LGA775)
Lapkakészlet Intel P965 (MCH)
Intel ICH8
Intel P965 (MCH)
Intel ICH8R
Memória 4 DIMM / maximum 8 GB DDR2-800/667/533
dual-channel DDR2-800/667/533 támogatás
Bővítőfoglalatok 1 PCI Express x16
2 PCI Express x1
2 PCI
Serial ATA / RAID 4 SATA-port – Intel ICH8;
2 SATA (RAID 0, 1, JBOD) - JMicron JMB363
6 SATA-port (RAID 0, 1, 0+1, 5) – Intel ICH8R;
2 SATA (RAID 0, 1, JBOD) – JMicron JMB363;
2 SATA-port (1 eSATA) – Silicon Image 3132
Parallel ATA / RAID 1 Ultra-ATA 100/66/33 – JMicron JMB363
Integrált audio Intel HDA – Realtek ALC882D nyolccsatornás hangkodek
SPDIF kimenet
Integrált hálózati vezérlők Realtek RTL8111B Gigabit Ethernet (PCIe) 2 x Realtek RTL8111B Gigabit Ethernet (PCIe)
FireWire (IEEE 1394) 2 port – TI TSB43AB22A
USB 2.0/1.1 4 port a hátlapon, 3 az alaplapon (2-höz van kivezetés)
Méretek ATX, 305 x 244 mm
Gyártó honlapja - Abit
Termék leírása - AB9 - AB9 Pro
Bruttó kiskereskedelmi ár kb. 33 000 forint kb. 36 000 forint

Kezdjük a sort az Abittal, mely az USI tulajdonába kerülése után sem adta fel az évek óta élő koncepciót, miszerint megfizethető tuningtermékeket próbál alkotni. Az Abit a 965-ös chipsetre három alaplapot épített, ezek közül egyelőre csak kettő kapható Magyarországon, az AB9 és ennek Pro utótaggal elátott változata. A két AB9-es gyakorlatilag egyazon alapra építkezik, csak a felszereltséget illetően különböznek, nevükből is sejthető, hogy a Pro a jobban felszerelt. A sima AB9-en ICH8, a Prón pedig ICH8R déli híd van, ennél fogva csak az utóbbi támogatja a RAID különböző verzióit, ráadásul előbbin „csak” hat, míg utóbbin kilenc SATA port található – ebből négy, illetve hat a déli híd jóvoltából, további kettő a már megszokott JMB363-as vezérlőnek köszönhetően, illetve a Pro verzión még két SATA portot (és egy eSATA-t) biztosít egy Silicon Image chip. A hang- és FireWire-vezérlők megegyeznek, és ugyanez mondható el a hálózati vezérlőkről, csakhogy a Prón ebből kettőt találunk. Összességében a plusz SATA portokért és a plusz hálózati vezérlőért fizetünk többet, ha az AB9 Pro mellett döntünk. A sima AB9 ezért az árért egy jól felszerelt alaplap, ha például az Asus vagy a Gigabyte egyes megoldásaihoz hasonlítjuk.

A csomagolást nézve csak a plusz integrált eszközök kihasználásához szükséges kábelek és telepítőlemezek száma különbözteti meg a két verziót (na meg a dobozon látható vonat színe). Az alaplapok mellé kapunk egy gyors üzembehelyezési útmutatót, két különböző felhasználói kézikönyvet, egy driver CD-t, egy-egy floppy- és IDE-kábelt, egy-egy hátlapi takarólemezt és USB, illetve FireWire kivezetéseket tartalmazó panelt, illetve jópár SATA-kábelt (AB9: 6 db, AB9 Pro: 9 db) és floppylemezt (AB9: JMicron SATA RAID, AB9 Pro: JMicron SATA RAID, Intel SATA RAID, Sil3132 SATA RAID driver 32 és 64 bitre). A kellékeket szépen bedobozolva tálalja a gyártó, igényes a körítés, igaz, ezek a kis dobozkák könnyen elszakadnak, úgyhogy vigyázzunk a kicsomagolásnál.


Abit AB9 és AB9 Pro [+]

Az AB9-esek sárga színűek. A portok is a tervezők érdekes ízlésvilágát tükrözik a zöld-narancs memóriafoglalatokkal, kék hűtőbordákkal és piros, illetve fekete portokkal. A processzorfoglalat a szokásos helyen található, körülötte hűtőbordák trónolnak a MOSFET-eken és az északi hídon. Itt mellesleg ismét egy heat-pipe-elvű megvalósítást láthatunk, hasonlóan az Asus hűtőjéhez. Érdekes helyre, az északi híd és a felső PCIe foglalat közé került az egyik SATA port, de még érdekesebb az IDE csatlakozó elhelyezése a PCIe x1-es és a PCI foglalatok között. Vajon mi játszódhatott le a tervezőmérnökök fejében, amikor ezt a helyet választották? Elvégre a merevlemezek mindig pontosan a számítógép átellenes oldalán szoktak lenni, ahova egyébként más gyártók logikusan el is helyezik az IDE csatlakozót – úgy látszik, hogy az Abitnál ezúttal fordítva gondolkodtak. És akkor még nem szóltunk a legalsó PCI foglalat alatt található, szinte elérhetetlen floppycsatlakozóról: nehéz lesz olyan házat vagy kábelt találni, amivel ezek a problémák kiküszöbölhetőek, és még ha sikerül is, a szellőzésnek ez a kábelezés nem tesz jót. A tápcsatlakozók jó helyre kerültek.


A CPU-foglalat környéke és a hibajelző [+]

A CPU-foglalat környékén szerencsére nincs sehol kilógó kondenzátor, ennek köszönhetően a különleges(en nagy) hűtőbordák felszerelésével sem lesz gondunk. A processzor feszültségellátása mindkét lapon ötfázisú, ez manapság az átlagnál kicsit jobbat jelent, persze úgysem emiatt lesz – vagy nem lesz – az Abit extrémen jól tuningolható. Az alaplap alján egy kétjegyű hexadecimális kódokat kiírogató kijelző található, amivel egy esetleges meghibásodás okát könnyebben kideríthetjük, ez már jó pár generáció óta megtalálható egyes Abit lapokon is, először talán az Epoxnál láttunk ilyet.


Az Abit AB9 és AB9 Pro hátoldala [+]

A két AB9-es a hátoldali csatlakozókat tekintve sem különbözik számottevően, a szokásos portokon felül az AB9 Prón plusz egy Ethernet aljzatot és egy eSATA csatlakozót találunk. Az Abit úgy gondolta, hogy a soros és párhuzamos portokra már nincs szükség, ezért ezeket elhagyta, helyükön szellőzőrács található a takarólemezen, ami a MOSFET-eket hűtő borda szellőzését segíti.

BIOS

 

Alaplap típusa Abit AB9 és AB9 Pro
BIOS típusa Award BIOS
Beállítható FSB 133-600 MHz között 1 MHz-es lépésekben
Szorzó 6x-tól a processzor maximumáig
Állítható AGP/PCI vagy PCIe órajel PCIe: 100-200 MHz között 1 MHz-es lépésekben
PCI: -
Beállítható memória-órajelek DDR2-533
DDR2-667
DDR2-800
Beállítható feszültségek - CPU: 1,3250 V és 1,7250 V között 0,025 V-os lépésekben
- RAM: 1,75 V és 2,1 V között 0,05 V-os, majd 2,5 V-ig 0,1 V-os lépésekben
- MCH 1,25V Voltage: 1,25 V és 1,45 V között 0,05 V-os lépésekben
- ICHIO 1,5V Voltage: 1,50 V és 1,70 V között 0,05 V-os lépésekben


Abit AB9 és AB9 Pro BIOS [+]

Az AB9-esek Award BIOS-ra épülnek, és a vásárlók szerencséjére a tuningopciókat tekintve nem különböznek egymástól. Az alaplap egy újfajta Abit logós postképernyővel indul, majd a DEL billentyűt nyomogatva elénk tárul a tervezőmérnökök újabb agyszüleménye, a szürke-rózsaszín BIOS. A tuningopciók természetesen az Abit alaplapokon jó ideje megtalálható µGuru chip köré épülnek, az OC Guruban (néhai SoftMenu) találjuk meg a rendszer túlhajtásához és monitorozásához szükséges opciók sokaságát. Az AB9-esek a tuningopciók szempontjából nem különösebben tűnnek ki a tömeg jobbik feléből, a fontosabb chipek feszültségét és órajelét lehetőségünk van beállítani, de ezen felül semmi plusz. Ami még igazán tetszett nekünk, az az Asus alaplapoknál is megtalálható funkció, az FSB:RAM osztójának beállítása utáni memóriaórajel pontos kijelzése, illetve az N/B Strap CPU (a processzor rendszerbuszának natív órajele) beállítása, amit ha okosan variálunk, akkor a memória egészen érdekes órajeleken is járatható, persze sajnos csak felfelé, lefelé marad a minimális 1:1-es osztó. Az Abit EQ-nak köszönhetően az AB9-esek monitorozó opcióinak hada meghaladja összes vetélytársának képességét, hat ventilátort szabályozhatunk egymástól függetlenül.


Az Abitokkal 450 MHz-ig jutottunk [+]

A rendszerbusz órajelének túlhajtását alap chipsetfeszültséggel 475 MHz-ig bírta a lap, ahol is a Windows folyamatosan lefagyott. Ugyanez történt 465 MHz-en is, míg 455 MHz-en már eljutottunk odáig, hogy a Windows elindult, de tesztelés közben újraindult a gép. Végül 450 MHz-en sem volt teljesen makulátlan a gépezet, ezért adtunk az északi hídnak egy kis plusz feszültséget (1,3 V), és így stabil maradt. Próbálkoztunk a chipset feszültségének nagyobb mértékű emelésével, de mindhiába, 455 MHz-nél magasabbra mennünk még 1,45 V-tal sem sikerült. Valószínűleg az északi hídon található, hűtőnek nevezett tárgy miatt (amely kb. 55–60 fokig melegszik az infrás hőmérő szerint) nem sikerült magasabb FSB-t elérnünk, ugyanis amikor másnap, hidegen bekapcsolva próbálkoztunk a chipset tuningjával, fél órán keresztül még 475 MHz-en is stabil volt a gép (előző nap el sem indult 475-ön), valószínűleg éppen addig, amíg a lapka el nem ért egy kritikus hőfokot. A feszültségeket tekintve az AB9 a BIOS szerint nem a legjobb, egyes feszültségek a kelleténél magasabbak (Vmch 1,45 V helyett 1,49 V), míg mások a kelleténél alacsonyabbak (Vcore 1,4 V helyett 1,36 V).

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés