MSI

MSI alaplapok specifikációi:

Az MSI az utóbbi időben mintha elkényelmesedett volna, már ha az összképet, de főleg a tuningot vesszük figyelembe. Régebben voltak jobb és rosszabb probálkozásaik, még emlékszünk, hogy a VIA chipsetes, Socket 754-es lapjuk nem sikerült túl jól, viszont az nForce3-as már igen. Az Intel 915 chipsetes és Socket 939-es Platinumok nagyon jól sikerültek, de az AM2-es nForce 570-es és ATI RD580-as ismét hagyott némi kívánnivalót maga után. Most két P965-öst vizsgáltunk meg, a P965 Neo-F-et, illetve a P965 Platinumot. Előbbi tekinthető a belépőszintű, olcsóbb, többek számára elérhetőbb típusnak, míg utóbbi elvileg jobb, gyorsabb, felszereltebb – prémium kategória. Lássuk, hogy ez a gyakorlatban hogyan néz ki. Amit azonnal látni kell, az az, hogy a két alaplap totálisan különbözik egymástól, mintha két külön gyártótól származnának. Essen először szó az egyezőségekről, mert ilyenek is vannak. Mindkét alaplap – evidens módon – P965-ös északi híddal rendelkezik, tehát mindkét alaplap ugyanazokat a processzorokat fogadja, emellett azonos külső IDE-vezérlő és hangkodek található rajtuk, de ezenkívül minden másban eltérnek. A Neo-F-en ICH8, a Platinumon ICH8R található, tehát négy SATA port áll szemben a hattal, melyekkel RAID-tömböket is létrehozhatunk. A bővítőfoglalatok száma, elrendezése is különbözik. A Realtek hangkodek ugyan megegyezik a két lapon, de csak a Platinumon van SPDIF kimenet. A hálózati vezérlő esetében a Neo-F egy olcsó PCI-os chipet kapott, míg a Platinum egy PCIe-eset. A Platinumon találunk FireWire-vezérlőt is két porttal, és maga az alaplap is szélesebb, az árról már nem is beszélve...

MSI P965 Neo-F és P965 Platinum [+]

A csomagolást nézve is eltér a két MSI; amíg a Neo-F mellé csak azt a néhány legszükségesebb kiegészítőt kapjuk kézhez (még floppykábel sincs, összesen egy SATA-kábel), addig a Platinum dobozában jóval több hasznos eszközt találtunk. Igaz, ez még mindig elmarad a „kis” Abit AB9-es arzenáljától, amelyben annyi SATA-kábelt találtunk, ahány SATA port van az alaplapon, és nem alig hajlítható, „ál”-csőkábelt tett a dobozba a rivális. A Neo-F vörös, a Platinum szokás szerint fekete. A CPU és memóriafoglalatok színe, illetve az északi és déli híd helye megegyezik, és még a bővítősíneket elnézve is látható némi hasonlóság, ezeket leszámítva mindenben különböznek egymástól. A nagy tápcsatlakozó a Neo-F-en biostarosan szerencsétlen helyre került, míg a Platinumon ezzel nincs gond. Az IDE csatlakozó mindkét lapon az alaplap alján található, ezzel nincs probléma, viszont a Neo-F-en a floppycsatlakozó az alsó PCI foglalat alatt van, ami nem a legideálisabb pozíció. Szerintünk a Neo-F északi hídján található hűtőborda jobban sikerült (több a lamella), viszont a Platinumé szebb és dizájnosabb – ha valakinek ez számít.

Egy kis probléma a P965 Neo-F-fel [+]

Az alaplapok felépítésével kapcsolatos probléma, amivel a Neo-F üzemeltetése során találkoztunk, hogy a hosszabb videokártyákat (a képen éppen egy Radeon X1900 látható) nem lehet teljesen belenyomni a PCIe foglalatba, ha PATA-eszközt is csatlakoztatunk az alaplapra, ugyanis a kábel miatt ez egyszerűen lehetetlen. A videokártya így is adott képet, ám jó kérdés, hogy a házba így sikerül-e becsavarozni a VGA-t, na meg az is, hogy mennyire tesz ez jót neki, illetve az IDE-kábelnek. Számunkra felfoghatatlan, hogy egy nagy gyártó az ilyen hibákat hogyan nem képes kiszűri még az alaplap megjelenése előtt. Az efféle lapok tervezése jórészt automatizált, és igen kevés időt szánnak rá – a sietségnek a jelek szerint ilyen részletekben mutatkoznak meg a hátulütői.

A CPU-foglalat környéke [+]

Készítettünk egy-egy képet a processzorfoglalat környékéről; amin először meglepődtünk, az a processzorok feszültségszabályzása, amely mindkét lapon négyfázisú. Talán az MSI már tud valamit, nem erőlteti a sokfázisú feszültségszabályzó áramköröket, mikor ez csak a legszélsőségesebb helyzetekben számít egy processzor túlhajtása esetén. Ugyanakkor a Platinum ezen a területen jobban ki van dolgozva, hiszen a Neo-F-en több óriás kondenzátor is található errefelé, ami lehetetlenné teszi egyes CPU-hűtők használatát. Meg kell azonban jegyezni, a Core 2-nek tuning nélkül nincs szüksége a gyári változatnál komolyabb hűtőre, tehát érthető a másik oldal álláspontja is.

A P965 Neo-F és a P965 Platinum hátoldala [+]

A hátlapok hasonlítanak, ám a Neo-F-ről hiányzik a FireWire-csatlakozó és a két SPDIF-kimenet.

BIOS

MSI P965 Neo-F BIOS [+]

Lássuk a BIOS-t, ahol a két alaplap továbbra is nagyon távoli rokonként tekint egymásra. Az egyik legfontosabb dolog, hogy a Neo-F-en nincs CoreCell chip, ebből következően a BIOS is más felépítésű, nem szólva a tuningopciók terén mutatott szerényebb képességeiről. A Neo-F Award, míg a Platinum AMI BIOS-ra épül. A Neo-F-en csak egy ventilátor szabályzására van lehetőségünk, de azt is csak egy előre meghatározott opció szerint, és nem az általunk beállított hőmérséklettől függően. A Neo-F nem volt hajlandó CD-ről bootolni, és néha (amikor épp úgy tartja kedve) nem veszi figyelembe az általunk beállított memóriaidőzítéseket sem. Ezen kívül – térjünk rá a tuningra – nincs lehetőség a szorzó és a PCIe, illetve PCI órajelének beállítására, és az FSB is csak 333 MHz-ig emelhető, ami a Core 2-es processzorok 266 MHz-es alapértékét figyelembe véve nem ad túl nagy mozgásteret. Ezenkívül nem állíthatjuk be a CPU és az északi híd feszültségét sem, viszont a memóriának akár 2,4 V-ot is adhatunk (de minek?), és a PCIe feszültsége is 2,2 V-ig emelhető, amire szintén nem lesz túl sok szükségünk, gyakorlatilag „díszopciónak” tekinthető. Ezekkel a képességekkel az MSI P965 Neo-F nem éppen egy tuningbajnok alaplap, a maximálisan beállítható 333 MHz-es FSB-t simán elértük.

MSI P965 Platinum [+]

Érdekesen alakult viszont a P965 Platinum tuningja. BIOS szintjén a drágábbik, okosabbik MSI simán lekörözi a kisebbiket, először is ezzel már két ventilátor szabályzására van lehetőségünk, és ez már tud CD-ről is bootolni (haladás...). A tuningopciókat elnézve is azonnal kitűnik, hogy itt azért kitett magáért az MSI, noha a CPU szorzóját ezzel sem állíthatjuk be. A „feszültségosztályon” a lényeges opciókat megtaláljuk (CPU, RAM, északi híd), alapesetben másra nincs is szükség. Ennek ellenére a P965 Platinum tuningtesztelése számunkra rémálomba fordult. Kezdődött a probléma azzal, hogy az alaplap önkényesen változtatgatta a memória időzítéseit, amikor mi az órajelet visszavettük, hogy ne a RAM legyen a szűk keresztmetszet (a Foxconn az órajelet is állítgatta). Például 266 MHz-es FSB-vel 5-4-4-9-es időzítéseken szoktuk tesztelni a rendszereket, ám amikor a Platinummal 333 MHz-es FSB-t és 533 MHz-es (1:1-es FSB:RAM arány) memória-órajelet állítottunk be, és az időzítésekhez nem nyúltunk, az alaplap a CAS Latency értékét lazán 3-ra csökkentette. Innentől kezdve, amikor a minél magasabb FSB-t tűzzük ki célul, többé nem a chipset lesz a korlátozó tényező, hanem a RAM. Észrevettük még, hogy ha 4-re állítjuk a CAS-t, akkor az alaplap azon is hagyja, de magas órajeleknél még így is a RAM marad a szűk keresztmetszet. Körülbelül 350 MHz-ig jutottunk, de ez nem valószínű, hogy a chipset hibája, a P965 Platinum ezzel a BIOS-verzióval nem alkalmas a komolyabb tuningra.

Az MSI Neója gyorsan megadta magát [+]

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!