Üzemi körülmények és sebesség
Áttérve a gyakorlati tapasztalatokra, a tesztelt notebookon előre telepítették a MyASUS alkalmazást, mely többek között üzemi profilokat is kínál például Szabványos, Teljesítmény és Maximális sebesség néven. Mi az alapértelmezett Szabványos, illetve a Maximális sebességet biztosító profillal teszteltük a platformot – mint az alábbi grafikonon is látszik, a különbség a TDP-t illetően elég látványos, ami azt is eredményezi, hogy az utóbbi esetében jóval hangosabb a hűtés is. Érdekes módon a teszteredményekben már csak néhány helyen látszik jelentős gyorsulás, az általános sebességeket mérő alkalmazásokban minimális a TDP változás hatása.
Tesztalanyunk az új Ryzen AI széria egyik csúcsmodelljét, a Ryzen AI 9 HX 370-et használja (a még nagyobb HX 375 egy erősebb NPU-val rendelkezik), melynek cTDP tartománya 15-54 wattos, ehhez képest az ASUS által alkalmazott, profiltól függően 28-33 wattos maximum kifejezetten konzervatívnak tűnhet. Ne feledjük azonban, hogy egy 13 mm vastag házban dolgozik a CPU, így a hűtési lehetőségek erősen korlátozzák a TDP-t. Ez például a fenti grafikonon is észrevehető, hiszen a Maximális sebesség beállításon a TDP kifejezetten throttling-gyanúsan viselkedik.
Teljesítmény
Adja magát, hogy a Ryzen AI 9-et először a piac egyetlen másik Copilot+ platformjával, a Snapdragon X Elite-tel hasonlítsuk össze. Ebben a versenyben az AMD tűnik a jobbnak, még úgy is, ha a kompatibilitási problémákat nem vesszük figyelembe, a Strix Point egyszerűen minden mérésben gyorsabb. Egyetlen terület van, ahol a Snapdragon jobb, ez pedig nem meglepő módon az energiafelhasználás, hiszen egy körülbelül 10 százalékkal alacsonyabb kapacitású akkumulátorból is ugyanazokat az üzemidőket hozza ki - ráadásul a gépház sem melegszik annyira, mint itt, ahol a billentyűzet feletti sávban 46 °C-os maximális hőmérsékletet mértünk, és a billentyűzet egészén is 32 °C feletti volt az átlaghőmérséklet.
| ASUS Zenbook S 16 UM5606 teljesítménye | Szabványos | Maximális teljesítmény |
|---|---|---|
| 7-Zip beépített benchmark (nT) | 74 459 MIPS | 74 742 MIPS |
| SpecWPC 7-Zip Compress* | 76,84 s | 77,17 s |
| SpecWPC Blender BMW 1M* | 63,94 s | 68,22 s |
| SpecWPC Handbrake Normal / HQ | 87,68 / 36,64 fps | 100,04 / 43,05 fps |
| SpecWPC Maya Shaded Wire | 107,00 fps | 103,96 fps |
| SpecWPC Python SciPy* | 63,31 s | 68,39 s |
| VeraCrypt 64 SHA-256/SHA-512 | 530 MB/s / 792 MB/s | 527 MB/s / 790 MB/s |
| *A kisebb érték a jobb | ||
Az általános számítási teljesítményt nézve összevethetjük a gépet például egy Intel Core Ultra 9 185H-val, mely 45-115 wattos cTDP-vel és összesen 16 maggal rendelkező processzor. Itt az látható, hogy az AMD újdonsága a legtöbb tesztben képes maga mögé utasítani az Intel aktuális csúcsmodelljét. A különbség nem jelentős, de ne feledjük, hogy az Intel Core Ultra 9 többet fogyaszt ugyanezért a teljesítményért.
Az előző AMD generációval összehasonlítva is jól szerepel a Strix Point platform, mind az energiafelhasználás, mind a számítási kapacitás területén.
Egy pillantást vetve a 3D-s sebességre, az új integrált grafikával az AMD-nek sikerült nagyjából beérnie az Intel Arc nyolcmagos verzióját, ezzel lehetővé téve a szórakozást általában Full HD felbontás és alacsony/közepes minőségi beállítások mellett. A játékok alatt kapott fps értékekből kiviláglik, hogy az újabb, komoly 3D-s teljesítményt igénylő programoknál azért még továbbra is a 720p lesz az ideális választás, a kicsit régebbi szoftvereknél viszont maradhatunk a Full HD mellett.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
