Az RGB elérte az M.2 platformot is: itt az ADATA XPG S40G RGB SSD

Bevezető, specifikációk

Egyre szaporodnak az M.2-es kiszerelésben tetszelgő SSD-k, az ADATA pedig árgus szemekkel figyelte a számítástechnikát érintő piaci trendeket, s mivel már egy ideje RGB-s színkavalkád fényében fürdik a fél konzumer világ, úgy döntöttek, hogy a 22 x 80 mm-es, kompakt formátum megérdemel egy LED-ekkel megpakolt háttértárolót, név szerint az XPG Spectrix S40G RGB-t, melynek 512 GB-os variánsa (formázott kapacitás: 476,9 GB) tiszteletét is tette tesztpadunkon.

[+]

Az eszköz dobozában a meghajtón kívül semmi egyebet nem találtunk, így nem is teketóriáztunk sokat, rögvest szemügyre vettük az új XPG üdvöskét: a 22 mm széles és 80 mm hosszú, fekete nyomtatott áramköri lapon elfekvő, műanyagelem hivatott a 8 LED fényét szétszórni, melyet egy ragasztószalag rögzít a helyére.

Közepén egy vékony, XPG felirattal díszített, fekete fémcsík fut rajta végig, de ez csak az optikai tuning szerepét tölti be, hiszen nem érintkezik a chipekkel. Arra azért érdemes odafigyelni, hogy ezzel a dekoratív egységgel a tároló már 8 mm magas, ezért ha például laptopba szánjuk, célszerű meggyőződni róla, hogy elfér-e – noha az is igaz, hogy noteszgépbe fölösleges az RGB-s SSD, vagy ha mégis azt veszünk, a műanyagot nyugodtan eltávolíthatjuk róla.

[+]

[+]

A világítást az XPG RGB Software nevezetű programocskával szabályozhatjuk, és nem csak kész színekből választhatunk, de ki is keverhetjük, vagy számkóddal (RGB 255/255/255), esetleg hexadecimálisan is meghatározhatjuk őket, majd 13 rendelkezésre álló effekttel (és négy fényerőfokozattal) bolondíthatjuk meg ténykedésünk eredményét.

[+]

A nyolccsatornás Realtek RTS5762-es vezérlő keze alatt az ADATA által újrabrandelt, Intel IMFT 3D TLC flash lapkák dolgoznak (jelen esetben négy), melyeket SLC caching és 128 MB, Nanya DDR3-1600 DRAM buffer egészít ki. Az SSD x4-es PCI Express interfészen keresztül, 1.3-as NVMe protokoll segítségével kommunikál a számítógéppel.

[+]

A csomag részét képezi a 256 bites, hardveres AES titkosítás, miközben a szoftveres hátországot a gyártó SSD Toolbox applikációja (és a szintén letölthető Acronis True Image HD alkalmazás) jelenti, melynek köszönhetően nem csupán a meghajtóra vonatkozó adatokat vehetjük szemügyre, hanem az általános állapotáról is többet tudhatunk meg, módunk nyílik diagnosztikákat futtatni, firmware-t frissíteni, operációs rendszerünkhöz optimalizálni az SSD-t, továbbá manuálisan futtathatjuk a TRIM parancsot.

[+]

Az XPG Spectrix S40G négyféle tárhelymérettel, 256 és 512 GB-os, illetve 1 és 2 TB-os változatban készül, bár cikkünk írásának idején hazánkban még csak a két kisebb verzió került fel a boltok polcaira, 5 év garancia kíséretében.

Tesztkörnyezet, kiolvasható információk

A tesztvas hardveres elemei nem változtak a Kingston KC600-as írásunk óta, és a szoftveres vizeken is csak annyi módosítás történt, hogy az AIDA64-et 5.97.4600-ról 6.00.5100-s, a Windowst pedig 1809-ről 1903-as verziószámra frissítettük. A meghajtó nyílt benchen tevékenykedett, ergo a szerkesztőség 24 °C-os levegője közvetlenül érte a tárolót, mely számára nem biztosítottunk semmilyen plusz hűtést.

A meghajtó alapból a VB301D36 kódnevű firmware-rel érkezett, de mikor belekezdünk a tesztelési procedúrába, megdöbbentően alacsony műveleti sebességeket kaptunk, leginkább írásban, és bőséggel becsúsztunk a SATA-s SSD-k tartományába, esetenként 200 MB/s alá is. Szerencsére megtaláltuk a legújabb, VB411D43 verziójú firmware-t, s miután upadate-eltük vele a régit, azon nyomban meglódult a "kilométeróra" mutatója.

Kiolvasható információk

A startpisztoly eldördülését a Hard Disk Sentinel info és S.M.A.R.T. képernyőinek, és a CrystalDiskInfo állapotjelentésének elmentése követte.

[+]

[+]

HD Sentinel, hőfokok

Szokás szerint a HD Sentinellel kezdtük az SSD tesztelését. Az olvasási részben szinte végig a 6 Gbps-os apparátusok sebességtartományában időztünk, nagyjából 550 MB/s magasságában, de úgy tűnik, hogy amint haladunk előre az időben, a program megbízhatósága ezen a téren kezd megkérdőjeleződni, így inkább a hőmérsékletre helyeznénk a hangsúlyt, hiszen a tempót több más alkalmazással is mérjük. Tehát a kezdeti 40 °C kicsivel több mint 3 perc múltán hirtelen 62 °C-ra emelkedett, amit aztán 5 perc erejéig sikerült is szinten tartani. A következő ugrás már a 79 °C-os határt súrolta, ami újabb 5 perc elteltével 85 °C lett, majd az utolsó percben újfent nőtt 2 °C-ot.

[+]

[+]

Írásban már jóval hamarabb kezdetét vette a melegedési folyamat, ugyanis az induló 40 °C három perc alatt 75 °C-ra szökött fel, ami aztán öt percig stabilnak mutatkozott, de megint egy hirtelen növekedés következett, egészen 97 °C-ig. Visszatérő érték ez az öt perc, mert ismét ennyi idő kellett ahhoz, hogy a háttértár 10 °C-ot hűljön, és megintcsak ennyi, hogy beálljon 94 °C-ra a higany szála.

Ez már nagyjából stabil értéknek bizonyult, mert innentől kezdve mindössze 1-2 °C-os kilengések voltak a bench végeztéig, amikor a szenzor 92 °C-ot, a közvetlenül a vezérlőre irányított, infrás hőmérő pedig 78,6 °C-ot mutatott. A sebességet tekintve 1000 MB/s-ról indultunk, ami körülbelül a lemezterület 5 százalékánál mélyrepülésbe kezdett (valószínűleg megtelt a buffer), így a teljes maratonon 300 és 690 MB/s közt váltakozott az iram, meglehetősen rapszodikus görbét rajzolva a grafikonra.

(forrás: PROHARDVER!) [+]

Mikor az S40G-t összevetjük a már korábbiakban tesztelt SSD-kkel, láthatjuk, hogy hőmérséklet terén az M.2-es meghajtók forrófejűbb csoportjához, a Samsung lemezekhez közelít, ám a belső szenzor által mért 92 °C (még ha ezt nem is feltétlenül kell teljesen készpénznek venni) egyelőre a legrosszabb érték a listában. Az ADATA fiókájához mindenképpen ajánljuk a plusz hűtést, legalább egy ráirányított ventilátor formájában (hiszen ha bordát veszünk rá, akkor nem tud érvényesülni a világítás, ami pedig nyilván fontos annak, aki erre az SSD-re tette le a voksát).

AIDA64, CDM, AS SSD

[+]

Az AIDA Read Test Suite fürgén végzett delikvensünkkel, ami az összes olvasást érintő, gyors mérésben hozta a 3100 MB/s-os sebességet. Ez ugyan elmarad a gyártó által megadott 3500 MB/s-tól, de ettől függetlenül jó produkciónak számít az NVMe-s halmazban.

[+]

A külön futtatott lineáris olvasás igencsak kellemesre sikerült, mivel nagyon szép görbe bontakozott ki szemünk előtt; a minimum 2818,2 MB/s, a maximum 3029,9 MB/s lett, de ami az igazán lényeges, hogy a két érték között alig több mint 200 MB/s a differencia, így az átlag 3005,6 MB/s-ban körvonalazódott. A véletlenszerű olvasás minimuma és maximuma már nagyobb mértékben (977 MB/s-mal) tért el egymástól, de még így is 2257,9 MB/s-re kerekedett ki a középérték, így nincs okunk különösebb panaszra.

A lineáris írás mezejére lépve már nem volt olyan heves az örömmámor, mert az 1661 MB/s-ról induló folyamat (mely érték amúgy eléggé messze áll a gyárilag megadott 2400 MB/s-tól) a lemez 38 százalékánál – egy nagyméretű, negatív teljesítménytüske után – bezuhant a 100 és 400 MB/s közötti tartományba, ahol zömében 200 MB/s körül zajlottak az események. Minden bizonnyal megtelt a cache, ami aztán nem tudott kiürülni, így megmaradt a vánszorgás, de a nem túlságosan kriminális startnak hála ki tudtuk csikarni a 717,4 MB/s-os átlagot, amivel egy az egyben az SX8200 Pro mellé került a versenyző, igaz, szerényebb maximummal.

[+]

A véletlenszerű írás egy fokkal szívderítőbb képet mutatott, mert bár itt is nagymértékű és szapora ingázás volt a sebességben (és az átkos, 154,7 MB/s-os minimumot is elértük), de az legalább konzisztens volt, és a maximumok is megütötték az 1500 MB/s-os szintet, aminek következtében a nem túl impozáns, 1010,9 MB/s-os átlaggal zárhattuk a napot (ezzel 455 és 625 MB/s-mal vagyunk lemaradva a GAMMIX S11-től, illetve az SX8200 Prótól).

Az AIDA ablakát bezárva hagytunk néhány perc időt a kis XPG-nek, hogy szusszanhasson egyet, majd izzítottuk is be a CrystalDiskMarkot, melyben 16 GiB-os tesztméretet és 5 lefutást inicializáltunk.

[+]

Úgy látszik, az ADATA mérnökei figyeltek a CDM-optimalizációra, merthogy írásban 2,2 MB/s-ra voltunk csak a brosúrában szereplő adattól, míg írásban 56,5 MB/s-mal meg is haladtuk azt. Érdemi lassulást csak 4K-ban tapasztaltunk (ott is leginkább 1-es queue depthen), de ez így van rendjén, bár a 8-as queue depth írása jócskán elmarad a vártaktól, mintegy fele annak.

[+]

Az RGB-s Spectrix AS SSD-ben a 4K-64Thrd szegmensen, valamint a hozzáférési időkön kívül egyértelműen maga mögé parancsolta az XPG GAMMIX S11-et, ám az SX8200 Prót nem tudta igazán megszorongatni, legfeljebb csak lineáris olvasásban.

A Copy Benchmark modulban a program egy nagy (ISO), sok kicsi (Program), továbbá kis és nagy fájlokat vegyesen (Game) másol, és megmutatja a műveletekhez szükséges időt (és a műveletek sebességét).

[+]

Itt az SX8200 Prónak és a Kingston KC2000-esnek esélye sem volt (különösen ISO-ban nem), az S40G kegyelmet nem ismerve tört az élre, ám a GAMMIX S11-es hűtőbordájába már beletört a bicskája; bár ISO-ban győzelmet aratott, a Program és Game részekben (kiváltképpen az utóbbiban) már nem osztottak számára lapot a márkatárssal szemben.

Anvil's Storage, PCMark 8

A sokak által kedvelt Anvil's Storage Utilities benchmarkjában a jól bevált, 12 GB-os tesztmérettel kezdtünk bele az SSD képességeinek további kipuhatolásába.

[+]

Az S40G nem sziporkázott, jelentősen elmaradt a gyári értékektől (egész pontosan 1004 és 818 MB/s-mal), és az írás rész 16-os queue depthen szerfelett gyengén muzsikált, az ellene felsorakoztatott XPG SX8200 Pro és Kingston KC2000 határozottan jobban teljesített. A GAMMIX S11 már közelebb volt hozzá, sőt olvasásban maga elé is engedte RGB-s rokonát, viszont azon az ominózus, 16-os queue depthen történő írásban még mindig 426 MB/s-mal sebesebbnek bizonyult nála, ami nem kevés.

Ezen a ponton érkezett el a PCMark 8 Storage, illetve Expanded Storage benchek ideje, melyeknek felépítését egy régebbi írásunkban már boncolgattuk.

(forrás: PROHARDVER!) [+]

(forrás: PROHARDVER!) [+]

A Storage 2.0-ben kapottak kedvezőbb fényben tüntetik fel publikációnk tárgyát, hiszen több mérésben is el tudta hozni az aranyérmet (esetleg megosztva azt egy másik modellel), és az összpontszámot nézve a második, míg sávszélesség viszonylatában a harmadik helyen zárta a napot (az eleddig lemért SSD-k közül pedig az ötödik helyezést tudhatja magáénak), alig lemaradva a KC2000-es és az SX8200 Pro mögött. Az is igaz, hogy csupán néhány tizedmásodpercnyi eltérések vannak a négy versenyző között, de nem akarjuk elvitatni az új Spectrix érdemeit.

Világító csodánk a bő egy napig tartó Expanded Storage tesztsorozatban szintúgy derekasan helytállt, s mivel a legkomolyabb terhelést az Adobe Photoshop heavy szegmens adja, így ennek ennek tengelye mentén eresztettük egymásnak a négy SSD-t. A háromféle eredménycsoport a következő: a Disk busy time az alkalmazás meghajtóra való várakozási idejét, a Total bandwidth a lemezműveletek átlagsebességét, a Total service time pedig az egy-egy teszt elvégzéséhez kellő időt számszerűsíti. Az első és utolsó grafikonnak elkészítettük az SX8200 Prótól mentes változatát is, hogy könnyebben átlátható legyen a többi eszköz egymáshoz való viszonya.

(forrás: PROHARDVER!) [+]

(forrás: PROHARDVER!) [+]

(forrás: PROHARDVER!) [+]

Az S40G Disk busy time-ban – a recovery szakasz (és a steady szakasz végének) kivételével – magabiztosan vezette a bolyt, és ott is csak a Kingston terméke tudta egy kevéssel beelőzni. Sávszélességben jellemző módon a többiek előtt járt, és igazán csak a már említett steady fázis végén, valamint a zero datával történő teleírás folyamán szorult vissza a harmadik helyre. Ez a felállás a Total service time esetén is megmaradt, azzal a különbséggel, hogy itt, a végszóhoz közelítve csak a KC2000-et engedte maga elé.

Másolás, konklúzió

Másolás

A mérések utolsó fázisában a szokásos, 26,2 GB-os Acronis lemezképet, illetve a 8888 állományt tartalmazó, Batman: Arkham Origins 18,4 GB-os mappáját másoltuk a DiskBench segítségével SSD-ről RAM diskre, majd RAM diskről vissza az SSD-re. A hibák kiszűrésének érdekében minden műveletet legalább háromszor megismételtünk, majd a folyamatokhoz szükséges időtartamokat egy táblázatban rögzítettük.

Az XPG S40G újfent szolgált némi meglepetéssel, ráadásul a határozottan pozitív fajtából. A kis fájlok esetében, az első másolási fázis végén olyan értékek születtek, melyek gyönyörűen illeszkedtek az ADATA ellen kiállított, más modellek hasonszőrű eredményei közé (41,1 és 37,8 másodperc, ahogy azt olvasóink a zárójelekben láthatják), ellenben a második mérés végén kiugróan jó szintidőknek lehettünk tanúi, melyek a harmadik, negyedik és ötödik rund során is konzisztensnek mutatkoztak. Cikkünk tárgya a másolások vonatkozásában alapvetően az XPG GAMMIX S11 fölé és az XPG SX8200 alá sorolt be, de a kisméretű állományok mozgatásakor szó szerint a porban hagyta a mezőnyt.

Konklúzió

Vegyes érzések kavarognak bennünk, mikor pálcát kell törnünk a Spectrix S40G felett. Egyik oldalról ott van az egyes benchmarkokban tapasztalt remek teljesítmény, a másik oldalon viszont ott virít az inkonzisztencia, ami legjobban az írások idején mutatkozik meg. Ez valószínűsíthetően abból fakad, hogy az új Realtek kontroller MLC módban cache-sel, ami lassabb, mint az SLC, ellenben két bitet tárol cellánként, azaz kétszer akkora. Az apparátus egészen addig ír MLC módban, míg a vonatkozó lemezterület be nem telik, és csak ekkor vált TLC-re, megkezdve az MLC tartalmának TLC-be mozgatását, miközben az operációs rendszer felől beérkező olvasási/írási kéréseket is kiszolgálja – itt fogjuk nyakon csípni a SATA-szintre történő lassulást.

Az sem tett ránk jó benyomást, hogy a dobozból kivéve a meghajtót elképesztően lassú írási sebességekkel szembesültünk (mindenhol gyakori volt a 170-250 MB/s, és még a CrystalDiskMark alatti írás sem haladta meg az 500 MB/s-ot), és egyébként az olvasás tempója is botrányos volt. Mint utóbb kiderült, az eredeti, VB301D36-os verziószámú firmware volt a ludas, mert miután VB411D43-ra frissítettünk, egyből barátságosabb számok cikáztak a képernyőn, főleg írás terén (méréseink természetesen firmware-frissítés után készültek). Ezzel csak az a baj, hogy közel sem biztos, hogy mindenki meg fogja lépni ezt a fontos frissítést (teljesen laikusok is léteznek, a gyártó gondolhatna rájuk), ennek hiánya viszont rövid úton károsíthatja az idegrendszert.

[+]

Az RGB fények jópofák, ám a szoftverben beállított dolgokat az SSD reboot során elfelejti, és egészen a Windowsig (ahol fut háttérben az app) az alapbeállításon parázslik. Az is örömteli lett volna, ha az ADATA a funkcionalitást nem rendeli teljesen alá a külsőségeknek; természetesen a műanyag burkolat nulla hűtési potenciáljára célzunk. Még az is jobb hőmenedzsmentet eredményezne, ha az áttetsző plasztik nem lenne rajta a chipeken, mert így beszorul alá a hő, ami a hosszadalmas, sokáig fenntartott írások folyamán throttlinghoz vezet(het).

Azért nem eszik olyan forrón a kását, mert összességében nem szerepelt olyan rosszul az új Spectrix, olvasásban (ami például a játékosok számára fontos) kifejezetten erős is tud lenni, általánosságban véve az ADATA XPG GAMMIX S11 és az XPG SX8200 Pro közé ékelődik be a termékpalettán, és ha nem másolunk állandó jelleggel nagymennyiségű (több tucat gigabyte-nyi) adatot, a drasztikusan csökkenő írási tempó sem fog különösebben gondot okozni; láthattuk, hogy remekelt őméltósága DiskBenchben. Kicsit úgy érezzük, hogy a portéka nincs 100 százalékos készültségi állapotban, de bízunk benne, hogy az elkövetkező firmware update-ek zömében orvosolni fogják a felmerült (szoftveres) problémákat.

Synthwave

Az 512 GB-os ADATA XPG Spectrix S40G RGB SSD-t az ADATA bocsátotta rendelkezésünkre.