A funkcionalitás iskolapéldája
A ház anyagminősége tehát elsőosztályú, a ThinkPadekre úgy általában jellemző, hogy ránézésre megállapítható róluk; ezeket a gépeket nem fél éves-éves életciklusra tervezték. Az anyagválasztás, illetve elsősorban a felület egyetlen hátránya – ahogyan azt már fentebb is említettük –, hogy a használat bizony meglátszik a gépen, illetve elsősorban a kijelzőfedélen. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy az ujjak, illetve a tenyér által hagyott foltokat szinte lehetetlen levakarni a matt festésről, emellett a klaviatúra gombjai is viszonylag hamar "kifényesednek", jóllehet a gombokra matricázott betűk és jelzések még hosszú évek múltán sem kopnak meg.
Keskeny, de erős fém zsanér
A kijelző a szokásos vastag peremet kapta
A gép kijelzőjét két reteszelőgomb segítségével oldhatjuk ki. A felnyitáshoz alig kell erőt kifejteni (más márkákkal előfordul, hogy talapzatot le kell ilyenkor fogni, ha nem akarjuk az egész gépet felborítani), a kinyitott panel azonban sziklaszilárdan megáll a helyén; a zsanérok, bár nem túl szélesek, mégis stabilan tartják a kijelzőt. A TFT pereme amúgy tipikusan „thinkpades”, azaz három oldalról vastag perem szegélyezi. Ettől a panel az átlagosnál jóval vastagabbnak látszik, a keret azonban átlag feletti merevséget biztosít a megjelenítőnek.
A beviteli felület gondos mérnöki munkáról árulkodik, minden a helyén van, a széles ház helykihasználása optimális. Ennél a modellnél egy, a szokványostól eltérő klaviatúrával találkozunk; a legalsó sorban ugyanis feltűnt a mindeddig hiányzó két windows-billentyű. Ettől az apró, ám a cég történetében mégis mérföldkőnek számító átalakítástól eltekintve a szokásos, kitűnő minőségű IBM-klaviatúrával van dolgunk. A gépelés kényelmes, a puha járású és stabil gombok az átlagosnál valamivel vastagabbak, így egészen olyan érzésünk volt gépelés közben, mintha egy jobb minőségű, asztali gépekhez fejlesztett klaviatúrát használnák.
A billentyűk kiosztása átlátható és logikus, így többek között külön blokkba került a hat leggyakrabban használt szerkesztőgomb, az enter pedig a gyártóra jellemző módon hagyományosan kék színű. Sajnos a mintapéldány angol gombkiosztással érkezett, így nem tudjuk a magyar ékezetes betűket hogyan sikerül majd elrendeznie a gyártónak, de korábbi tapasztalatainkból kiindulva ezzel sem lesz majd probléma.
A beviteli eszközök felsorolása a billentyűzettel természetesen nem ért véget; a Z60m-en megtalálható még egy hagyományosnak mondható, két gombbal ellátott érintőpad, illetve a G-H-B gombok alkotta háromszög közepén elhelyezkedő kis piros kurzormozgató pöcök, a TrackPoint, illetve a hozzá tartozó gombok. Utóbbi használata némi megszokást igényel, a legtöbb ThinkPad tulajdonos ugyanakkor egy idő után el sem tudja képzelni az életét nélküle, teljes mértékben pöcök-addikttá válik. A TrackPoint-rajongóknak jó hír, hogy a Z60m csomagolása három egymástól anyagában és alakjában némileg eltérő kurzormozgató pöcköt is tartalmaz, ezzel az egyéni igényeknek megfelelően testreszabhatóvá válik ez a beviteli eszköz.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!