Bevezető

Noha az IBM (International Business Machines) a személyi számítógép atyjának tekinthető, a vállalat a kezdeti időket leszámítva paradox módon pont a PC-k piacán nem tudott igazán maradandót alkotni. Az óriáscég csak lassan tudta követni a saját maga által létrehozott iparág gyors változásait, míg végül az ezredforduló után a Nagy Kék személyi számítógépeket gyártó, egykor szebb napokat látott részlege látványos hanyatlásnak indult. Az üzletág 2001-től 2004-ig közel 1 milliárd dolláros veszteséget halmozott fel, míg végül ez év tavaszán a kínai Lenovo megvásárolta a teljes divíziót, beleértve a tetemes adósságállományt, illetve a nagy múltú gyártó brandjeinek ötéves használati jogát.

Az akvizícióval szintén a Lenovo kezébe került az IBM noteszgépeket gyártó részlege, mely 1992-ben startolt a ThinkPad 700-as sorozattal. A legendás ThinkPadekkel az asztali gépeknél jóval nagyobb sikereket könyvelhetett el magának a gyártó; az IBM noteszeit mindig is a megbízhatóság, a rendkívüli strapabíróság és persze a jellegzetes fekete szín, no meg szamurájkarddal faragott dizájn jellemezte.

Az IBM ThinkPad noteszeivel igazából soha nem akart nyitni az otthoni felhasználók felé, a komor fekete gépek szinte kivétel nélkül az üzleti szféra igényei alapján készültek, márpedig ezen a piacon mindmáig kevesen kapják fel a fejüket a „multimédia” hívószóra. A noteszgép-piac ugyanakkor az elmúlt pár évben drámaian megváltozott, és ennek a változásnak a szele magával sodorta az IBM-Lenovót is, mely végül sok szempontból szakítva eddigi hagyományaival, idén szeptemberben bejelentette ThinkPad Z60-as sorozatú noteszgépeit.

A két változatban és számos altípussal megjelenő Z60 modellek többek között a ThinkPadek közül elsőként széles képarányú kijelzőt kaptak; néhány típust komoly 3D-s grafikus teljesítménnyel rendelkező grafikus rendszerrel is elláttak. A hazai Z60 premierrel egy időben mi is vendégül láthattuk pár napig a legújabb ThinkPadet; hozzánk a nagyobbik, Z60m széria egyik mintapéldánya jutott el, mely izgalmas meglepetéseket tartogatott a számunkra.

Széleslátás

A Z60t és Z60m, a Z sorozat két alappillére elsősorban befoglaló méreteiben és tömegében különbözik egymástól, de a figyelmes szemlélő néhány apró eltérést fedezhet fel a két kialakításhoz tartozó különböző típusok konfigurációiban is. Bár a széles képarányú kijelző – így a szélesebb kasztni – minden Z szériás ThinkPadre jellemző, a Z60t 14 hüvelykes átmérőjű megjelenítőt, míg nagyobbik testvére 15,4 hüvelykes TFT-t kapott. Szintén ez utóbbi – azaz a Z60m széria – privilégiuma a gyors 3D-s grafikus vezérlő, összefoglalva tehát kijelenthetjük, hogy a Z60t jelzésű ThinkPadek inkább a mobilitás jegyében fogantak, míg társaik legfőképpen a teljesítményre éhes multimédiás alkalmazásokat hivatottak kiszolgálni.

[+]

A ThinkPad Z60m ennek megfelelően se nem vékony, se nem könnyű noteszgép, hovatovább nyugodtan kijelenthetjük, hogy a centrinós IBM masinák közül az egyik legbumfordibb, amit valaha láttunk. A csomagolásból kibányászva a szokásos szögletes IBM-forma kacsint vissza ránk. Az IBM noteszgépeinek komor, fekete színű házát a ThinkPad korszak kezdetén eredetileg egy japán ételtároló edényről, a bentōról mintázták, és úgy látszik, ez a dizájn annyira sikeresnek bizonyult, hogy az azóta eltelt másfél évtized alatt alig változtattak rajta.

[+]

A részben magnéziumötvözetből, részben műanyagból készült kasztni matt fényezése, illetve a műanyagok minőségi kialakítása amolyan "nyakkendős" eleganciát kölcsönöznek a Z60m-nek, nem csoda hát, hogy az ismerkedés kezdetén pár pillanatra olyan érzésünk volt, hogy kissé alulöltöztünk a noteszhez.

A Z60m sokat változott a korábbi ThinkPad modellekhez képest, a gyártó ugyanakkor kínosan ügyelt rá, hogy legújabb noteszgépcsaládja ne legyen összetéveszthető más márkák hasonló kiépítésű modelljeivel, ezért a dizájn megőrzött számos IBM-jellegzetességet. A fentebb említett festésen és anyagválasztáson túl ilyen a kijelzőfedél formája, vagy a teljes beviteli felület, beleértve a klaviatúrát, az érintőpadot és a trackpoint kurzormozgató pöcköt.

A zömök testű gép ugyanakkor a 15,4 hüvelykes kijelzőnek köszönhetően bármely más korábbi ThinkPadnál szélesebb, azonban a széles kijelzőjű noteszgépek dizájnjából általában fakadó hátrányok nélkül. Talán a gép vastagságából adódóan a Z60m kevésbé tűnik „tepsiformának”, a kijelző pedig számos más márka hasonló kiépítésű modelljeivel ellentétben kellően merev, nem hajlik, nem horpad. Ennek ellenére bizonyos Z60 típusok kijelzői titánlemezzel megerősített fedéllel is kérhetők, ami még ellenállóbbá teszi a hátlapot. Úgy gondoljuk, ez esetben nem is elsősorban a merevítés, mint inkább a karcolásokkal vagy erősebb külső behatásokkal szembeni védelem lehet a cél (a ThinkPadek borítása ugyan ellenálló, de felületük meglehetősen kényes).

A funkcionalitás iskolapéldája

A ház anyagminősége tehát elsőosztályú, a ThinkPadekre úgy általában jellemző, hogy ránézésre megállapítható róluk; ezeket a gépeket nem fél éves-éves életciklusra tervezték. Az anyagválasztás, illetve elsősorban a felület egyetlen hátránya – ahogyan azt már fentebb is említettük –, hogy a használat bizony meglátszik a gépen, illetve elsősorban a kijelzőfedélen. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy az ujjak, illetve a tenyér által hagyott foltokat szinte lehetetlen levakarni a matt festésről, emellett a klaviatúra gombjai is viszonylag hamar "kifényesednek", jóllehet a gombokra matricázott betűk és jelzések még hosszú évek múltán sem kopnak meg.

Keskeny, de erős fém zsanér

A kijelző a szokásos vastag peremet kapta

A gép kijelzőjét két reteszelőgomb segítségével oldhatjuk ki. A felnyitáshoz alig kell erőt kifejteni (más márkákkal előfordul, hogy talapzatot le kell ilyenkor fogni, ha nem akarjuk az egész gépet felborítani), a kinyitott panel azonban sziklaszilárdan megáll a helyén; a zsanérok, bár nem túl szélesek, mégis stabilan tartják a kijelzőt. A TFT pereme amúgy tipikusan „thinkpades”, azaz három oldalról vastag perem szegélyezi. Ettől a panel az átlagosnál jóval vastagabbnak látszik, a keret azonban átlag feletti merevséget biztosít a megjelenítőnek.

[+]

A beviteli felület gondos mérnöki munkáról árulkodik, minden a helyén van, a széles ház helykihasználása optimális. Ennél a modellnél egy, a szokványostól eltérő klaviatúrával találkozunk; a legalsó sorban ugyanis feltűnt a mindeddig hiányzó két windows-billentyű. Ettől az apró, ám a cég történetében mégis mérföldkőnek számító átalakítástól eltekintve a szokásos, kitűnő minőségű IBM-klaviatúrával van dolgunk. A gépelés kényelmes, a puha járású és stabil gombok az átlagosnál valamivel vastagabbak, így egészen olyan érzésünk volt gépelés közben, mintha egy jobb minőségű, asztali gépekhez fejlesztett klaviatúrát használnák.

A billentyűk kiosztása átlátható és logikus, így többek között külön blokkba került a hat leggyakrabban használt szerkesztőgomb, az enter pedig a gyártóra jellemző módon hagyományosan kék színű. Sajnos a mintapéldány angol gombkiosztással érkezett, így nem tudjuk a magyar ékezetes betűket hogyan sikerül majd elrendeznie a gyártónak, de korábbi tapasztalatainkból kiindulva ezzel sem lesz majd probléma.

A beviteli eszközök felsorolása a billentyűzettel természetesen nem ért véget; a Z60m-en megtalálható még egy hagyományosnak mondható, két gombbal ellátott érintőpad, illetve a G-H-B gombok alkotta háromszög közepén elhelyezkedő kis piros kurzormozgató pöcök, a TrackPoint, illetve a hozzá tartozó gombok. Utóbbi használata némi megszokást igényel, a legtöbb ThinkPad tulajdonos ugyanakkor egy idő után el sem tudja képzelni az életét nélküle, teljes mértékben pöcök-addikttá válik. A TrackPoint-rajongóknak jó hír, hogy a Z60m csomagolása három egymástól anyagában és alakjában némileg eltérő kurzormozgató pöcköt is tartalmaz, ezzel az egyéni igényeknek megfelelően testreszabhatóvá válik ez a beviteli eszköz.

Ujjlenyomatvétel

A gép fő beviteli felületén találunk még néhány funkciógombot, melyek közül központi szerepet kap a ThinkVantage gomb (a régi modelleken még az „Access IBM” feliratot viselte), mellyel elérhető a gép komplett szolgáltatásközpontja. A klaviatúra melletti teret a Lenovo mérnökei egy-egy hangszóróval töltötték ki, ami az átlagosnál nagyobbat szól, még ThinkPad viszonylatban is (az IBM noteszgépei legendásan nagyhangúak). Végül a csuklótámasz jobb oldalán, a márkajelzés felett díszeleg a paranoid felhasználók barátja, a biometrikus ujjlenyomatolvasó, mely nyilván nem a hardvert védi elsősorban. Aki kémfilmeken vagy krimiken edzi idegeit, tisztában van vele, hogy az ujjlenyomat hamisításának számos kifinomult és kevésbé kifinomult módszere létezik manapság. A Z60m biometrikus rendszere hatékonyan kiszűri, ha valaki ilyen másolattal próbálkozik, de még a tulajdonos levágott ujja vagy keze (bocsánat a morbid példáért) sem nyitja a gépet, az életre utaló elektromos impulzus hiányában.

[+]

Végezetül a működésről tájékoztató kijelzőfények kivétel nélkül a kijelzőpanel alsó részére kerültek, ezek mindegyike egy, az adott funkciót szimbolizáló világító piktogram. A gép oldalán található csatlakozók és bővítőhelyek nagy részének elhelyezkedését szintúgy apró ábrák jelzik, ezzel megkönnyítvén a keresgélést. Itt valamelyest kilóg a sorból a vezeték nélküli hálózati vezérlő bekapcsológombja, mely mindenféle (jól látható) jelzés nélkül a ház homlokzatán olvad bele környezetébe, így nekünk is eltartott egy darabig, amíg rátaláltunk.

[+]

A gép bal oldala igazi érdekességet rejteget számunkra: az IBM-re jellemzően két bővítőkártya-foglalatot találunk itt, ugyanakkor ezek közül az egyik már a legmodernebb, USB vagy PCI Express kommunikációs szabvánnyal dolgozó ExpressCard Type II kártyákat fogadja, míg az alatta lévőbe a hagyományos, Type II PC Cardok illeszthetők. Ilyen előremutató megoldást kevés gyártó alkalmaz, le a kalappal a Lenovo előtt. A kártyafoglalatok mellett FireWire portot, audio-, modem-, illetve hálózati csatlakozókat, továbbá egy D-Sub kimenetet rejt a Z60m bal oldala. A hűtőrendszer itt, illetve a gép hátuljánál nyitott a külvilág felé; a ventilátor az egyik oldalon beszívja, a másikon kifújja a levegőt.

[+]

A jobb oldal kevesebb érdekességet rejt; a DVD super-multi író mellett itt csak egy S-Video kimenet, illetve két USB kapu díszeleg, a gép harmadik USB portja szokatlan módon merőlegesbe fordítva a gép hátuljára költözött.

Belső értékek

A ThinkPad Z60m jelenleg hat különböző típusú és órajelű processzorral, négy különböző memóriakiépítéssel, három eltérő grafikus rendszerrel, háromféle kijelzővel, illetve négy merevlemezkapacitással rendelhető. A konfiguráció más elemei is (például vezeték nélküli hálózati interfészek) viszonylag szabadon konfigurálhatók, továbbá a géphez kiegészítőként többféle dokkoló és akkumulátor vásárolható.

Hozzánk egy jól felszerelt, erős konfiguráció érkezett; a gép lelke egy Pentium M 750 jelzésű, 1,86 GHz-en üzemelő, 533 MHz-es rendszersínt használó processzor volt, mely mellé i915PM chipkészlet és 512 MB DDR2 memória társult. A gép része volt továbbá egy 60 gigabájt tárolókapacitással rendelkező, 5400 fordulat/perces motorral ellátott merevlemez, egy super-multi DVD-író, illetve egy 3 az 1-ben kártyaolvasó. A grafikus rendszert egy ATI Mobility Radeon X300 vezérlő és a már említett 15,4 hüvelykes, WXGA (1280x800 pixeles) felbontású TFT-panel párosa alkotta. Az elterjedt kommunikációs interfészek közül mindegyik megtalálható a tesztelt Z60m-ben, még az opcionálisan kérhető BlueTooth modullal is ellátták a gépet.

A hűtő szellőzőrácsai

A gépet bekapcsolván közepes hangerővel felzúgott a hűtőrendszer ventilátora, majd az operációs rendszer betöltődését követően hol teljesen leállt, hol pedig alig hallható zajszint mellett üzemelt. A hűtés a relatíve nagy órajel mellett üzemelő processzorhoz képest nem tekinthető hangosnak, még akkor sem, ha alaposan megizzasztjuk a Z60m-et. A második generációs Centrino platformhoz tartozó gépekhez hasonlítva ez a ThinkPad valamivel átlag alatti zajszintet produkál; igaz, ami igaz, a szép emlékű T42 sorozat gyakorlatilag nulla üzemzajához képest mindez hangos ricsajnak tekinthető. Gyanítjuk, hogy kicsit izmosabb processzor és egy gyorsabb 3D vezérlő még zajosabb üzemre ösztökélné a ventilátort, így azonban alapvetően nem lehet panaszunk az üzemzajra.

A gépbe egyetlen, 512 megabájtos DDR2 modult szereltek, melynek órajele megegyezett a rendszerbusz órajelével. Úgy gondoljuk ez a memóriamennyiség manapság alapvető kritériumnak tekinthető egy olyan gép esetében, amelyet multimédiás felhasználásra (is) szánt a gyártó. Ha netán mégsem lenne elég ekkora kapacitás, úgy maximum 2 GB-ig bővíthető a Z60m memóriája, illetve két egyforma modul esetén kihasználható a kétcsatornás memóriavezérlés, mely az architektúra korlátai miatt csak minimális teljesítménytöbblettel áldja meg a rendszert.

A próbára kapott Z60m tárolórendszere elfogadható, bár a felkínált szabványtámogatások tekintetében lenne még mit fejlődnie. Az LG GSA-4080N típusú super-multi DVD-író ugyan támogatja a DVD-RAM írást is, a manapság elterjedőben lévő kétrétegű írható szabványok közül ugyanakkor egyiket sem ismeri. A memóriakártyákat olvasó egység kompatibilitása csak a Memory Stick, MultiMedia Card és Secure Digital kártyaformátumokra terjed ki, ennél is láttunk már komplexebb megoldást.

A 60 gigabájtos merevlemez kapacitása szerintünk megfelelő, bár biztosak vagyunk benne, hogy az asztali számítógépeket használó olvasók egy része nem osztja a véleményünket, a noteszgépgyártók ugyanakkor jól felismerték, hogy a notebookokba épített merevlemez nem archiváló eszközként szolgál, a több száz gigabájtos háttértár-kapacitás így nem indokolt (mellesleg jelenleg kivitelezhetetlen is, legalábbis egy merevlemezzel).

Az APS működés közben

Ha már szóba került a merevlemezes háttértár, érdemes szót ejtenünk az IBM által kifejlesztett Active Protection System (APS) rendszerről, mely a háttértárolón lévő adatokat hivatott védeni. Az eljárás, mely a gyártó szerint a noteszgép-merevlemezek mindegyikében jelen lévő védelemhez képest négyszeres hatékonysággal dolgozik, lényegében egy mozgás- és ütésérzékelő szenzorból, illetve egy speciális elektronikából áll, mely kritikus gyorsulást (pl. leejtést) érzékelve azonnal kikapcsolja a merevlemezt. A noteszgépekbe szerelt merevlemezes háttértár beépített védelmével karöltve elképzelhető, hogy valóban nagyobb védelmet nyújt az APS (a számszerűsített, négyszeres érték véleményünk szerint nem több, mint egyszerű marketingfogás), viszont jaj annak, aki rosszul paraméterezi a rendszert; a legkisebb rezgésre, ütődésre leálló háttértár jelentős mértékben visszafoghatja a fájlműveletek teljesítményét.

Bemutatónk alanya átlagos grafikus teljesítményt nyújtott egy átlagos kijelzőn. A 15,4 hüvelykes, WXGA felbontású panelnél van jobb felbontású (WSXGA+) és jobb fényerejű (300 cd/m² szemben a 200 cd/m²-rel) példány is. A gépben a kanadai ATI Technologies M22 kódjelű, Mobility Radeon X300-as típusú grafikus motorja dolgozott, 64 MB dedikált memóriával kiegészítve. Az Intel lapkakészleteibe integrált GMA900-as megoldásnál lényegesen jobb teljesítményt nyújtó vezérlőtől ugyanakkor nem szabad megváltást várni. Ezzel a típussal azonban az egy-két évvel ezelőtt megjelent FPS, vagy újabb, 3D-s grafikát használó stratégiai játékok is probléma nélkül futtathatók akár részletesebb grafika mellett is.

Bár a grafikus motor alkalmassá teszi a gépet némi kikapcsolódásra, ugyanez nem mondható el feltételek nélkül a ThinkPad Z60m hangrendszeréről. Az integrált SoundMAX HD Audio, bár jó minőségben és hangosan szólal meg a noteszgép beépített hangszóróin, a Windows rendszerhangjainak megszólaltatásán és a zenehallgatáson kívül úgy tűnik nem szánt neki más funkciót a gyártó. A hangrendszer csak kétcsatornás (ez még nem lenne akkora baj, végtére is egy hordozható gépről van szó), viszont semmilyen háromdimenziós hangszabványt nem támogat, ráadásul a tesztprogramok tanúsága szerint csak egyetlen hangpufferrel rendelkezik, ami játékoknál kevésnek bizonyulhat.

Teljesítmény, akkuidő

Tekintve, hogy a kipróbálásra kapott ThinkPad Z60m teljesítményét tekintve semmi extrát nem ígért számunkra, a próba során kevesebb hangsúlyt fektettünk a sebesség mérésére, ami természetesen nem jelenti azt, hogy elmaradnának a szokásos tesztek és mérések, csupáncsak figyelembe kell venni, hogy a ThinkPadek elsősorban kitűnő minőségű, megbízható munkatársak, mintsem teljesítménybajnok erőgépek.

A mérések során a gyári tesztkörnyezetet használtuk; a próbára kapott Z60m egy már feltelepített Windows XP Professional operációs rendszerrel érkezett, melyre minden szükséges meghajtóprogram installálva volt. Az IBM noteszgépekhez fejlesztett/módosított driverekről annyit tudni érdemes, hogy jellemzően inkább a stabilitás és a teljes kompatibilitás játszik szerepet a paraméterezés során, a teljesítményfaktor így sokszor háttérbe szorul. Ez a számszerűsített (mért) teljesítménynél minimális eltéréseket okozhat, a gyakorlati használat során azonban vajmi kevés valós hátránnyal bír.

A PCMark04 tesztprogrammal mért összteljesítmény ettől függetlenül az elvárásaink szerint alakult, az átlagosnál gyorsabb grafikus rendszer az integrált GMA900-as vezérlővel szerelt, hasonló teljesítményű processzorral ellátott gépek fölé emeli a ThinkPad Z60m-et. A grafikus processzor igazán a 3D-s grafikus teljesítményt mérő 3DMark03 tesztprogrammal mutathatta meg, mit tud; az itt elért valamivel több mint 2000 pontos érték pont a kétszerese a GMA900-as rendszerek hasonló pontszámánál.

[+]

Az akkumulátoros rendelkezésre állási időt ezúttal is a szokásos módon mértük, üresjárat és teljes terhelés mellett addig merítettük az áramforrást, amíg teljesen lekapcsolt a gép. Energiatakarékosság terén az IBM centrinós gépei eddig is az élmezőnybe tartoztak, nincs ez másképp a Lenovo ThinkPad Z60m-el sem, melynek 9 cellás akkumulátora maximálisan csaknem nyolc óráig tartotta életben a gépet. Az akkumulátor teljes terhelés mellett is közel három órán keresztül kitartott, így összességében az eddig nálunk járt gépek közül toronymagasan a ThinkPad Z60m nyeri az akkus üzemidő versenyét. Gyanítjuk, a Z60m-et az opcióként megvásárolható extra kapacitású akkumulátorral kaptuk, a gyári (szintén 9 cellás modell) a specifikációk szerint ugyanis maximum hat órát garantál.

Zárszó

Nem beszéltünk még a szoftverellátottságról, mely sokat hozzátehet – vagy éppen elvehet – egy noteszgép értékéhez. A ThinkPad Z60m-mel előretelepítve összesen tíz alkalmazás érkezik a Windows XP Home vagy Professional változatát kiegészítve. A repertoárban többek között DVD-lejátszó és -író programok, diagnosztikai és biztonsági szoftverek szerepelnek, de a noteszgép megvásárlásával egy IBM Lotus Notes Stand-alone Client licenchez is hozzájut a felhasználó (az alkalmazás telepítőlemeze nem található meg mellékelt CD-k között).

Támogató erő

A terméktámogatást és a jótállási feltételeket tekintve a Lenovo által nyújtott szolgáltatásokról ódákat lehetne zengeni. Az internetes segítségnyújtás, tudásbázis, illetve a letölthető frissítéseket tartalmazó rendszer messze a legteljesebb ellátást nyújtja. A konkurensek közül sokan eleve nem is törekednek efféle alaposságra: vannak gyártók, amelyek üzletpolitikai okokból kifejezetten távol tartják magukat a gyakori frissítésektől, noha tudják, hogy a kibocsátott termék (különösen egy olyan bonyolult eszköz esetében, mint egy hordozható számítógép) számos aspektusból javítható lenne szoftveres úton. Ezt az álláspontot is meg lehet érteni, mi ugyanakkor azt gondoljuk, hogy a Lenovo jár a helyes ösvényen; igenis legyen sok javítás, termékfrissítés, a felhasználó pedig majd eldönti, hogy neki éppen szüksége van-e rájuk.

A jótállás tekintetében is példaértékű szolgáltatást nyújt a gyártó. Az összes IBM, iletve mostmár Lenovo ThinkPad noteszgép világgaranciával érkezik, ami annyit jelent, hogy a világ bármely országában (ahol van képviselete a cégnek) kérhető javítás, függetlenül attól, hol vásárolták a noteszgépet. Ez a jótállási időszak modelltől függően egy vagy három év (az akkumulátorokra mindig egy év jótállás vonatkozik), a rövidebb jótállás kibővíthető mind időtartamát, mind a szolgáltatási kört tekintve. A hivatalos csatornákon keresztül értékesített gépekről minden esetben pontos nyilvántartás készül, ennek köszönhetően akár az interneten is nyomon követhető, hogy milyen feltételekkel történhet a javítás, garanciális-e még a készülék stb.

ThinkPadet a népnek!

Ami a tesztalanyunkat illeti; a ThinkPad Z60m érdekes próbálkozás a Lenovo részéről. Az IBM-re mindeddig nem igazán volt jellemző, hogy az otthoni felhasználók igényei szerint építette volna ThinkPadjeit; a Z60 széria akár a konzumer-piacon történő első szárnypróbálgatásnak is felfogható. Bár az R sorozat noteszgépei közül sok talált gazdára egyéni felhasználók személyében, úgy gondoljuk, a Z60 család mind felszereltségét, mind minőségét tekintve egészen más kategóriát képez, a Z60m célcsoportjának behatárolása tehát nem könnyű feladat.

Egyfelől ott a széles képarányú kijelző, a tűrhető teljesítményű 3D-s grafikus vezérlő, a megerősített (értsd hangosabb, dinamikusabb) hangrendszer, melyek így összességében átlag feletti multimédiás képességekkel kecsegtetnek, másrészt viszont az alapkiépítés számos olyan elemet hordoz magában, ami alapján azt gondoljuk, hogy a Z60m még mindig csak egy az IBM-Lenovo számtalan üzleti masinája közül. Csak éppen kevésbé konzervatív üzletembereknek készült.

Ezzel persze nincs is baj, akad számos olyan gyártó, amely az egyéni felhasználók kiszolgálására is kellően nagy hangsúlyt fektet, de nem árt tudomásul venni, hogy ezek a gépek egy teljesen más (ár)szegmensbe tartoznak. A gépek megbízhatósága, minősége, a biztonsági szolgáltatások, a támogatás, szervizháttér, az ügyfélcentrikusság és végül, de nem utolsósorban a fogyasztói ár tekintetében itt mások az elvárások, illetve követelmények. Éppen ezért ebben a szegmensben nehéz verseny elé néz az IBM (már ha egyáltalán elindul a mezőnyben), különösen egy olyan rendkívül árérzékeny piacon, mint amilyen a magyar, ahol szinte csak és kizárólag a sebességi paraméterek képeznek értéket egy noteszgép esetében.

A vashoz hozzáadott értékeket természetesen nem adja ingyen egy gyártó sem, így le kell szögezni, hogy a ThinkPadeknek bizony megkérik az árát. Igaz ez a Z60m-re is, melynek induló árát a szeptemberi bejelentés során 799 dollárban (ez átszámítva körülbelül 166 000 Ft) határozta meg a gyártó. Ennyi pénzért cserébe egy megbízható, átlag feletti szolgáltatásokat nyújtó noteszgéppel lehet gazdagabb a vásárló, nem mellesleg azzal a boldog tudattal élhet, hogy noteszgépe alighanem új fejezetet nyit a ThinkPadek történelmében mint az első széles kijelzőjű, egyben mint az első, Lenovo égisze alatt készült modell.

Ami tetszett:

• strapabíró, masszív ház,
• két bővítőkártya-foglalat,
• kiváló beviteli felület,
• kitűnő háttértámogatás,
• hosszú akkumulátoros rendelkezésre állás.

Ami nem tetszett:

• túl vastag,
• a háttértároló rendszer lehetne sokrétűbb,
• nem lesz olcsó.

Bemutatónk végén szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a nálunk járt Z60m – bár erre semmi jel nem utalt a használat során – egy tömeggyártási fázis előtt készült mintapéldány volt, a végleges típusok mind dizájnban, mind kiépítésben eltérhetnek az általunk bemutatott példánytól. Ezen okból kifolyólag a noteszt nem illetjük semmilyen minősítő díjazással.

Renwick

A tesztben szereplő Lenovo ThinkPad Z60m noteszgépet a gyártó hazai képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.