Új hozzászólás Aktív témák

• #30498 attiati veterán

  Új Válasz 2021-09-06 12:38:26 #30498

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  attiati

  veterán

  Pártos Balázs épp most dobott be egy hipotézist, hogy nincsenek hullámok.

  Idézet:

  RADIKÁLIS PARADIGMAVÁLTÁS -- A JÁRVÁNYOK (!) LEFUTOTTAK
  AVAGY: MINDENKI ELKAPTA, TÖBBSZÖR IS... ÉS MÉG FOGJA IS (MUNKAHIPOTÉZIS)
  Rázós lesz elsőre amit mondok, és tényleg radikális, de szerintem ez van. Az eddig felmerülő összes járványdinamikai problémámat megmagyarázza, számomra eléggé kerek egész. Azt gondolom, hogy igazolható direktben is, de indirekt módon most meg is próbálom bizonyítani.
  .
  Röviden: a hipotézis az, hogy nemcsak arról van szó, hogy jelentős az aluldetektálás, hanem arról, hogy szinte csak aluldetektálás van, más nincs is. Ja, de: járvány az még van.
  .
  Viszont nem egy, hanem sok. És nem hullámokkal.... meg teljesen érthetetlen dinamikával.... hanem különálló járványok, mert ez a betegség még most alakul ki, most fejlődik, most ölt végleges formát. Csak a tünetegyüttes hasonlít... de ezek külön járványok. Külön-külön pedig tökéletesen érthető dinamikával. Sőt: az összesített "eredményük" is érthető.
  .
  .
  .
  ?????????
  .
  .
  .
  Ugyanis tényleg nem egy járvány van most, hanem több. Sok. Egymás után is jönnek, de párhuzamosan is futnak. Földrajzilag egyértelműen párhuzamosan, de olyan is van, hogy egy országban egyszerre fut több is, csak más és más szakaszban vannak éppen.
  .
  A keresztimmunitás egyelőre kicsi, majd nőni fog idővel, ha már több a variáns. Nyájimmunitás nincs. A vakcinák egy ideig és korlátozottan védenek. A tényleges halálozási ráta nagyon alacsony, egy-egy járvány esetén csak 0,1-0,2%. De már több járványon túl vagyunk. És igen, mindenki elkapta, vagy kvázi *mindenki*, és igen, valószínűleg mindegyiket.
  .
  A deltát még nem... azt majd most.
  .
  .
  .
  Hogy mi?
  .
  .
  .
  Tegyük fel, hogy van egy kihalt épület, amiben van Wifi. Azt mondják, hogy van. De a router el van dugva, nem látjuk. Sebaj: van nálunk egy telefon... és igen, érzékeli a jelet. Van Wifi!
  .
  Most azt tegyük fel, hogy ugyanabban az épületben járunk, de fürdőruhában, és nincs nálunk telefon. Akkor nem érzékeljük a Wifit. Pedig akkor is van... csak nem tudjuk detektálni. Átmegy rajtunk az elektromágneses hullám? Természetesen igen, ahogy a kozmikus sugárzás is. Csak nem tudunk róla, mert nincs eszközünk a jelfogásra.
  .
  Hogy van-e Wifi vagy nincs, az nem a telefonunktól függ, hanem a hálózattól és a routertől. Hogy a mi számunkra használható-e a Wifi, az függ a telefonunktól.
  .
  .
  .
  Na most.
  .
  Mivel detektáljuk a koronavírust? Tesztekkel. Mindenféle tesztekkel. Melyik a legmegbízhatóbb? A PCR-teszt. Az 100%-os? Nem. Vannak benne álnegatívak. Minél több egy vizsgált batchben a nagyon pozitív minta, annál több az álnegatív, egyrészt. Másrészt van a PCR tesztnek egy minimális érzékenysége. Az alatti mennyiséget nem detektál. Vagy azért, mert nincs... vagy azért, mert van, de kevés.
  .
  .
  .
  Milyen problémáim voltak nekem a járványdinamikával?
  .
  1) A hullámok láthatóan különösebb ok nélkül érnek véget.
  .
  2) A különböző hullámok kb. ugyanolyan magasak (összemérhető a magasságuk), lásd 1. ábra.
  .
  3) Amikor az egyik helyen van, akkor a másik helyen nincs... mint egy dobozban pattogó labda.
  .
  4) Az esetszámok emelkedése világszinten viszont eléggé lineáris, lásd 2. ábra.
  .
  5) A halottak számának emelkedése szintén eléggé lineáris, lásd 3. ábra.
  .
  6) A súlyos kórházi esetek meglehetősen konstansok egy ideje, függetlenül a hullámoktól, lásd 4. ábra.
  .
  7) Nem csökken jelentősen a halottak száma.
  .
  8.) Gyakori, hogy egy családon belül sem "kapja el mindenki" a vírust, pedig együtt élnek. Aki meg csak 2 percre találkozott velük, "elkapja".
  .
  9) Az oltások nem látszanak csökkenteni a fertőzés mennyiségét.
  .
  10) Mondhatnék még pár dolgot.
  .
  .
  .
  .
  .
  A hipotézis, ami szerintem a fentiek mindegyikét megmagyarázza, egyszerű. Magyarországot véve példának: ősszel mindenki elkapta az eredetihez közel álló variánst, szinte kivétel nélkül. Nem 3-400 ezer fertőzött volt, hanem 8-9 millió. És 15-20 ezer halott. Tavasszal mindenki elkapta az alfa variánst. Ismét 8-9 millió ember. Mindenki. Miért ne kapta volna el? Megint lett 15-20 ezer halott. Februárban és márciusban pedig párhuzamosan futott két járvány: a lecsengőben lévő eredeti, és a felépülőben lévő új.
  .
  .
  .
  Nem, nem ugyanaz a járvány. Nem, nem ugyanannak a járványnak a hullámai. Két külön járvány. Ez a mostani meg már egy harmadik járvány. Hasonlítanak a tünetek az előzőkre... de ez egy másik kórokozó, másik járvány. Genotípus vs. fenotípus. A betegség hasonló... az érzékenység a kórokozóra különböző.
  .
  .
  .
  Akkor tehát mi a különbség?
  .
  Az egyik különbség az, hogy mennyi vírus termelődik, és ezért mekkora arányt találunk meg a PCR tesztünkkel. A delta több vírust termel... többet fogunk megtalálni. Ez nem azt jelenti, hogy az alfa vagy az eredeti nem ment át mindenkin. Átment. Csak éppen 90% tünetmentes volt vagy nagyon enyhe tünetes, 80% kvázi-detektálhatatlan, annyira könnyen legyőzte az immunrendszere. De elkapni... elkapta.
  .
  A másik különbség, hogy nem pont ugyanazok az emberek fogékonyak a különböző járványokra. Van, akinek pechje van és mindegyikre vagy többre, van aki szerencsés és egyikre sem, és vannak, akik az egyikre igen, a másikra meg nem.
  .
  .
  .
  Tehát amikor azt látjuk, hogy a járványnak úgy van vége, hogy "nem csináltunk semmit", mint pl. a terjedésnek tavaly november közepén-végén és idén március vége előtt... akkor bizony nem csoda történt, hanem csak annyi, hogy addigra azt a variánst már mindenki elkapta.
  .
  Ez egy olyan exponenciális függvény, mint egy kihalási esemény. Exponenciálisan terjed a fertőzés, nincs semmi korlátja... aztán hirtelen elfogynak a fertőzhetők, és praktikusan azonnal van vége (lásd: 5. ábra).
  .
  .
  .
  A detektált fertőzötti görbe azért fut még, mert inkubációs idő van, és az nem mindenkinél ugyanannyi, meg mert nem egy nap tesztelünk mindenkit, hanem sorban, ahogy jelentkeznek meg ahogy bírjuk.
  .
  De ha a kórházba szállítást nézzük: mintha elvágták volna. Húsvét előttig folyamatosan kerültek a betegek kórházba, de húsvét után... mintha elvágták volna. Igazából ez történt decemberben is. És hogy miért? Mert tényleg elvágták. Elfogytak a fertőzhetők, lefutott az a járvány.
  .
  .
  .
  Mi történik akkor, ha különálló járványhullámokat képzelünk el, amelyek ráadásul földrajzilag is elkülönülnek? Hát a tünetek hasonlók, ezért egy betegségnek fogjuk fel, mint amikor azbeszttől vagy cigitől köhög valaki... a megjelenési forma hasonló, de a kiváltó ok nem. De mit csinálnak a különböző járványhullámok? Interferálnak, szuperponálódnak... mondjuk azt parasztosan, hogy keverednek. Lásd 6. ábra.
  .
  .
  .
  Párhuzamosan fut több járvány. Magyarországon még a "2. hullám", amikor Angliában és az USA-ban már annak vége, és indul a "3. hullám". Máshol meg mást, stb. És mit csinál sok ilyen szuperponálódó hullám? Ha elég sok van és elég sok helyen... akkor kihoznak egy nagyjából egyenest. Kis huplik lesznek világszinten... nagy hullámok helyi szinten... de messziről ránézve.... egyenes lesz az majdnem. És ezt látjuk. Nézzétek meg újra az 1. ábrát, ami hullámnak néz ki... és hasonlítsátok össze a 2., 3. és 4. ábrákkal!
  .
  .
  .
  Tehát:
  .
  Ha apuka elkapta, és nagyon rosszul van, de anyukának semmi baja... viszont átjött 1 percre a szomszéd bácsi, aki elkapta és egy hét múlva meghal, de a gyereknek meg semmi baja... a tesztjük is negatív... akkor anyuka és a kisgyerek nem kapták el a vírust a háztartáson belül? De a szomszéd bácsi 1 perc alatt igen?
  .
  Nem. Elkapta azt bizony mindenki. Csak anyukának és a gyereknek az immunrendszere (vagy az oltása) annyira erős volt arra a variánsra, hogy még a tesztjük is negatív. Pedig tuti elkapták. Miért ne kapták volna el?
  .
  .
  .
  Mindenki elkapott mindent. Többet is, többször is. Egy-egy járvány nagyon kis százalékban betegít meg, és ezrelékben mérhető halálozást okoz. De nem egy járvány volt és van, hanem sok. Gyors egymásutánban.
  .
  .
  .
  .
  .
  Mi következik ebből?
  .
  .
  .
  Sok minden, és nem is gondoltam még teljesen végig, de a teljesség igénye nélkül mondok pár dolgot.
  .
  .
  .
  1) Nincs nyájimmuntás, és soha nem is lesz.
  .
  2) Mindig egy új járványt nevezünk hullámnak. Annak tűnik, de csak lokálisan.
  .
  3) Igazuk volt azoknak, akik azt mondták, hogy egy-egy járvány csak annyira erős, mint egy durva influenza, mondjuk annak a duplája-triplája. Csak hát sok járvány van egymás mögé rakva.
  .
  4) Azoknak is igazuk volt, akik azt mondták, hogy óriási az aluldetektálás. Csak éppen annál is sokkal nagyobb, mint hitték. Nem 10-szeres... hanem annyiszoros, hogy meglegyen a 100%. Egy járványcsúcson a minták 30-40%-a pozitív már.. a labor szerint. Én meg azt mondom, hogy gyakorlatilag a 100%-uk az lenne, ha tenyésztenék kicsit azt a mintát... csak a fennmaradó 60-70%-ban, ami a PCR alapján negatívnak tűnik, nagyon kevés a vírus, és nem sikerült detektálni. Azoknak a mintaadóknak arra a variánsra olyan erős volt az immunrendszerük, hogy még a minta is negatívnak tűnt.
  .
  5) Valószínűleg nincs sok keresztimmunitás. Majd lesz idővel, ahogy szokunk hozzá az új és új típusokhoz, de még nincs, vagy alig van.
  .
  6) Ezért az új és új hullámok halálozási görbéje nagyon hasonló. Előfordulhat, hogy az egyik súlyosabb megbetegedést okoz, és biztos, hogy a jelenlegi cirkuláló törzsekre a vakcinák többé-kevésbé (még) hatnak.
  .
  7) Nem lesz hirtelen iszonyatos tömeghalál -- ezektől a variánsoktól, amelyeket ismerünk, legalábbis nem. Viszont mivel nincs nyájimmunitás, minden évben 1-2-3 alkalommal belehal az a 0,1-0,2%. Amit ha összeadunk... úgy már sok.
  .
  8.) Az oltások egy ideig védeni fognak, de ahogy új variánsok jönnek, új oltás is fog kelleni, mint az influenzára. Aztán egy idő után kialakulnak a domináns törzsek, az immunrendszerünk hozzászokik, és úgy szelídül náthává, hogy azok, akik fogékonyak voltak rá, sajnos már nem élnek (kiszelektálódtak a populációból).
  .
  9) Ha az elméletem helyes, akkor oltani nagyon érdemes, de a többi védekezési forma nem sokat ért. Időhúzásnak esetleg jó volt, de az elméletem alapján előbb-utóbb úgyis elkapta (szinte) mindenki. És el is fogja. Pont úgy, ahogy a náthát. (Csak ez még nem szelídült náthává.)
  .
  10) Immunrendszer-erősítés! No cigi. No alkohol. Tessék lefogyni! Minél fittebbnek lenni, rendesen aludni. Nem annyira drogozni. Ha van oltás, beadatni. Reménykedni.
  .
  .
  .
  .
  .
  Tudom, hogy ez hipotézis, és ehhez képest úgy adtam elő, mintha biztos lennék benne. Természetesen lehet vitatni, sőt. Aki tudja, tegye. De erős hipotézisnek látom, mert azokat a problémákat, amiket eddig nem láttam megoldhatónak, azonnal megmagyarázza.
  .
  Hm. Hmmmm. Hmhmhm.

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák