Új hozzászólás Aktív témák

• #165955 gbors nagyúr

  Új Válasz 2024-04-29 20:59:31 #165955

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  gbors

  nagyúr

  Perfect days / Tökéletes napok (2023)
  Két órás film egy japán wc-takarító mindennapjairól. Ugye, milyen szexin hangzik? Aki nem szereti a kontemplatív mozit, az jobb, ha messzire el is kerüli - csak feleslegesen kínozná vele magát. Aki viszont szereti... nos, arra egy elég sajátos 2 óra vár. Sőt.
  A film valamivel több, mint egy héten keresztül leskelődik Hirajama, a Tokyo Toilet oszlopos alkalmazottjának élete után. Hirajama nem szószátyár figura - tűpontosan megismételhető reggeli rutinnal rendelkezik, többnyire szóló munkáját nagy odafigyeléssel végzi, és délután / este is megvannak a kialakult szokásai, miközben néha egész nap két szót sem beszél. Ez leírva igen robotszerűnek tűnhet, viszont a film ennek pont az ellenkezőjét sugallja - Hirajama a rutinok réseit feltölti élete apró örömeivel (természet, zene, irodalom, stb.). Nincsenek szoros emberi kapcsolatai, viszont a lazákban rememkül érzi magát. Ha bejön valami zavaró (vagy "zavaró") esemény, akkor kicsit kibillen - aztán az inercia szabályai szerint szépen minden visszarendeződik.
  Nem hittem volna, hogy lehet a Patersonnál minimálisabb, hétköznapibb filmet csinálni (úgy, hogy nézhető is maradjon), de Wim Wenders és Koji Yakusho (Hirajama) meg persze a stáb többi tagja ezt kitűnően megugrotta. Nagy odafigyeléssel és érzékenységgel kerültek kiválasztásra azok a jelenetek Hirajama életéből, amikből végül is sikerült egy kerek filmet összevarázsolni, ráadásul a filmet nem csak nézni volt jó, hanem az elmúlt nap során rendszeresen beugrottak belőle képek, snittek - az az érzésem, hogy a film által sugallt életérzés még sokáig el fog kísérni.
  Európai értelemben a Perfect days nem egy ambíciózus film - viszont keleti szemszögből lehet, hogy nagyon is az, az egyszerűségre és letiszultságra való törekvésével. Engem ez utóbbi aspektus kevésbé mozgat meg, úgyhogy "be kell érjem" a film kultúrától független szépségével és az egészen különleges karakterportréval. Ahogy fentebb írtam, minimalizmusban túltett a Patersonon - viszont nekem Jarmusch filmje jobban tetszett. Így ez egy 8/10.

  #értékelés

  "... and with your wicked wishes we will rise again"

Új hozzászólás Aktív témák