Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Viszlát

    addikt

    Motherless Brooklyn 8/10

    Nem tökéletes Ed Norton "egyszemélyes" produkciója, nem lesz a noir műfaj koronázatlan királya, a történet sem egetrengetően fantasztikus és a rejtély sem az évszázad kirakósa. De! 50-es évek New York-ja, kissé komor de végig reménnyel fűszerezett a hangulat, a szereplőgárda remekül összeválogatott, a Nőért érdemes kockáztatni, a főhős szerethető, a kocsmák fülledtek és füstösek, és a jazz... a jazz ha kell akkor lendületet ad, ha kell akkor szívettépően hömpölyög be a bőr alá.

    Különösen tetszett, hogy a Tourette szindróma nem olcsó poénforrásként van csak jelen, Norton remekül oldja meg, hogy bár eleinte mosolygunk rajta egyszer-kétszer, rövid idő alatt teljesen a személyiségének egy fontos részévé csitul. És még azt is sikerül megoldani, hogy egy nagyon érzékeny, megható és gyönyörűen megkomponált jelenetet építsen rá, ami egyébként szerintem a film egyik csúcspontja. Sokat hozzátesz a zene, szó sincs Coltrane-t megszégyenítő, hallgathatatlanul virtuóz Bartók imitációkról, sokkal inkább Miles Davis fülbemászó balladáit idézi, de egyáltalán nem utánozza.

    Egyébként igen bátor, de nagyon jól megvalósított ritmusváltások vannak a filmben, nem lép otrombán a gázra és nem tapos bele durván a fékbe, mégis jelentős különbség van tempóban a jelenetek között, ebből a szempontból és vizuálisan is mestermunka. De tényleg, soha rosszabbat!

    #értékelés

    [ Szerkesztve ]

    "How a government taxes its citizens is a direct declaration of a country's values."

Új hozzászólás Aktív témák