A HPE, vagyis a Hewlett Packard Enterprise számos olyan kutatást végez, amelyek a hagyományostól eltérő számítógép megalkotását tűzték ki célul. A vállalat az utóbbi időben tartott egy előadást, amelynek keretében beszámoltak arról, hogy mi lehet a jövő az IT iparág számára.
A fejlődés egyik kritikus tényezőjének még ma is a Moore-törvény számít, amit temetünk is, meg nem is. Technikailag maga a törvény, illetve a tapasztalati megfigyelés akármeddig életben tartható, de abban tényleg igaza van az iparnak, hogy bármi áron ez nem éri meg. Leginkább tehát a fejlesztéshez szükséges anyagiak miatt lehet a Moore-törvény által megfogalmazott megfigyelésre úgy tekinteni, hogy ezek ma már nem igazán érvényesek, és ebben még van is igazság.
Hirdetés
Kirk Bresniker, a HP Labs vezető mérnöke pont a fentiek miatt tartotta fontosnak, hogy a HPE felvázolja az alternatívákat, illetve a piac is beszéljen erről, ami fellendítheti a kutatásokat. Ennek a cég már tavasszal megágyazott, mivel R. Stanley Williams készített egy tanulmányt, amiben rögtön azzal kezdte a mondandóját, hogy a Moore-törvény vége talán a legjobb dolog lehet, ami az iparággal történhet a Moore-törvény bevezetése óta. A HPE jelenleg három fő alternatívába fektet: a neuromorf, a fotonikus és a memória-vezérelt számítástechnikába.
A neuromorf számítástechnika szempontjából a vállalat a DPE-re, vagyis a Dot Product Engine konstrukcióra épít. Ez a rendszer egészen másképp skálázódik, mint az aktuális konstrukciók, mivel nagyon leegyszerűsítve memrisztorok tömbjéről van szó. Ez a memory resistor rövidítése, ami emlékező ellenállást jelent és a név a technológia legnagyobb előnyére is rámutat, vagyis a többi passzív áramkörrel ellentétben a memrisztor az áram lekapcsolása után is emlékszik annak erősségére, valamint azt is megjegyzi, hogy mennyi ideig, milyen irányból folyt át rajta, hiszen az ellenállás nőhet és csökkenhet függően az áram irányától. Ennek megfelelően a memrisztor áram hatására rögtön képes felvenni az utolsó állapotot, azaz ideális memória lehet belőle.
A memrisztorral a vállalat három fő funkcióval modellezi az agyműkötést. Többek között imitálja az agyi idegsejtek és szinapszisok architektúráját, mindezt a tömbökön belül végzi, valamint reprodukálja az agyi mátrix műveleteket.
A HPE egyik jövőképe
A fotonikus számítástechnika tekintetében a cég az X1-es fotonikai modulra épít, ami jelenlegi állapotában 1,2 Tbps-os, átszámítva 150 GB/s-os adatátviteli teljesítményt garantál 30-50 méteres távolságon belül, de ennél később jóval többre lehet képes. Ennek a technológiának a fő célja igazából az, hogy az adatok nagy távolságokra való továbbítása ne igényeljen több energiát annál, amennyi például egészen kicsi távolságok áthidalásához kell. A fotonika használatával olyan komplex operációk is megvalósíthatók, amelyek a kódolást és a dekódolást lényegében fénysebességgel képesek elvégezni, és ez lényeges előrelépés lehetne az iparág számára.
Végül a memória-vezérelt számítógép van jelenleg a cég fő fókuszában, ami kombinálja a fotonikai adatmozgatást a nem felejtő memóriákkal, és akkor is megőrzi az adatot, ha a gép nincs áram alatt. Ennek a rendszernek egy 160 terabájt memóriával rendelkező prototípusa létezik. A nagy adatmennyiséget igénylő munkafolyamatoknál ez komoly előny, ugyanis egy genomanalízissel két és fél nap alatt végez, miközben a hagyományos rendszereknek ez hat napba is beletelik.
John Paul Strachan, a HP Labs fejlesztője azért kiemelte, hogy az új technológiára épülő rendszerek azért drágábbak lesznek a hagyományos társaiknál. Mindehhez Thomas Van Vaerenbergh, a HPE mérnöke azt is hozzátette, hogy az új paradigmákat képviselő gépek felé forduló cégek jó részének kormányzati segítségre is szükség lesz, az átállás ugyanis rizikós és semmiképpen sem olcsó művelet. Az alternatívákról azonban beszélni kell, ugyanis a Moore-törvényből eredő korlátok már léteznek, és ezeket feloldani nem, maximum megkerülni lehet.
