Szájbarágó, de miért?
Mert ezek után világosabbak lehetnek azok a folyamatok, amiket most már sokkal rövidebben, magyarázó ábrákkal mutatunk be.
Először is nézzünk egy elvi alaphelyzetet.
Hirdetés
A magyar felhasználó meg akar nézni egy weboldalt (ott szöveget, képet, filmet, online közvetítést, akármit). Ilyenkor a böngészőjét egy kattintással vagy egyéb módon utasítja, hogy hívja le gépére – most már maradjunk a konkrét esetnél – az rtl.hu címen található tartalmat.
A mai világhálózat fentebb vázolt bonyolultsága következtében nem mindegy, hogy az ő kérése (és itt vezessük be a közlekedési analógiát), az ő kérését hordozó autó autópályákon és azok rendszerén jut el a célhoz, hogy onnan visszahozza a kívánt tartalmat, vagy pedig mellék- és földutakon, és az sem mindegy, hogy merre megy, milyen hosszú utat tesz meg a kérés, illetve a tartalmat hozó válasz. A világhálózat rendszerében ezért létrehoztak úgynevezett gerinchálózati csomópontokat, ahová a nagy sebességű és nagy teherbírású hálózattal rendelkező kiemelt tartalom- és internetszolgáltatók egyenesen, fizikailag is becsatlakoznak, és itt közvetlenül cserélik ki a hálózatukon áramló adatokat. Mi ennek az értelme? Az, hogy a nagy csomópontok hardveres és szoftveres eszközeik segítségével a lehető legoptimálisabb utat biztosítják az adott felhasználó kérése számára.
Még egyszerűbben: ha az rtl.hu honlapot akarom megnézni, azt egy alig szervezett, csomópontokat alig tartalmazó hálózatban is meg tudom nézni – de lehet, hogy fél óráig ott kell ülnöm a gép előtt, míg a kérés bejárja a fél világot, és elhozza hozzám a tévé honlapját – aztán még húsz perc, míg a kezdőképek valami hasonló hosszú és pocsék minőségű szakaszokat tartalmazó út megtétele után betöltődnek.
De ez ma már nyilván nem járható út. Ezért jöttek létre a föntebb említett adatcserélő központok, méghozzá viszonylag nagy sűrűségben a világon.
Tehát ebben az esetben így jut el a UPC előfizetője az RTL Klub Externet által fenntartott honlapjához (AK: adatcserélő központ):
De az is látható az előző ábrából, hogy még bőven javítható a módszer: hogy hány lépcsőből áll a hozzáférés, az erősen függ attól, hogy az egyes központokban kik és milyen partneri, üzleti kapcsolatban állnak, hogy a kérésnek hány adatcserélőn kell végigfutnia.
Erre már nagyon korán, az internet hőskorában rájött a magyar szakma is, és ezért hozták létre a BIX adatcserélő központot, mely a magyar szolgáltatók magyar tartalmait köti össze regionálisan, így a fent említett kérés nem utazik még Európában sem, hanem „házon belül”, a lehető leggyorsabban kapcsolják össze a magyar felhasználót az rtl.hu-val:
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!