Újabb VGA-CPU párosok

Párosítások új szereplőkkel

Hosszú idő után ismét elérkezettnek láttuk az időt, hogy elkészítsük a processzorok és videokártyák optimális kombinációit kutató tesztsorozatunk harmadik részét. A tesztsorozat alapjában véve arra keresi a választ, hogy az aktuálisan elérhető videokártyákat milyen processzorral érdemes meghajtani, illetve fordítva, egy adott processzorhoz milyen videokártya illik, tehát röviden optimális CPU–VGA párosokat keresünk. A sorozat harmadik részét azért mostanra időzítettük, mert meg akartuk várni, hogy e két hardverszegmensben jelentős változások következzenek be. Az előző részben a CPU-k frontján a Core 2 Duót és az Athlon 64 X2-t vizsgáltuk, míg a videokártyák esetében az R600-alapú Radeon HD 2900 XT-t, a régi, még nem egységesített shader architektúrával rendelkező X1900-asokat és az NVIDIA GeForce 8800 GTS-ét, illetve GTX-ét vettük elő. A processzorok mezőnyében azóta bemutatkoztak az AMD Phenomjai, az Intel pedig a megnövelt hatékonyságú, Penryn-alapú Core 2-esekkel próbálkozik. A videokártyák szegmenségben is sokat kellett várni az áttörésre, mert az AMD nem tudta felvenni a versenyt az NVIDIA-val, az NVIDIA pedig nem erőltette a fejlesztéseket. Most azonban itt van nekünk az új Radeon HD 4800-as széria és egy újfajta GeForce, a szimplán GTX utótaggal ellátott csúcskategóriás monstrum, tehát ismét eljött az idő a párkeresésre.

Mostani tesztünk szereplőire térve lássuk először az AMD-től származó processzorokat! A fő kérdés az, hogy a Phenom az enyhén feljavított K8-as magjával és megnövelt gyorsítótárával mire képes. Házon belüli ellenfele az Athlon 64 X2, amely már három éve kapható, de rendkívüli ár/teljesítmény arányának köszönhetően továbbra is sok számítógépben található meg. A Phenomtól elvileg nem érdemes túl sokat várni (mármint az X2-höz képest), hiszen a két CPU architekturálisan alig különbözik, a K10-et tekinthetjük a K8 finomhangolt változatának. Az egyetlen jelentősebb előrelépés, hogy gyorsítótára megnövekedett, a másodszintű magonként csak 512 kB-os, de a harmadszintű (összesen) 2 MB kapacitású. Napjainkban még mindig az egy vagy nagy ritkán két szálra íródott játékok vannak túlsúlyban, márpedig a Phenomban az éppen használt CPU-mag(ok) használatba vehetik az egész harmadszintű gyorsítótárat, így összeadva őket nagyobb területtel gazdálkodhatnak, mint az Athlon 64 X2-ben található magok, melyekhez egyenként 512 kB vagy 1 MB tartozik. Tesztünkben a négymagos Phenomot 2,3, illetve 2,9 GHz-en teszteltük, a nálunk vendégeskedő Phenom 9850-et eddig sikerült stabilan túlhajtani. Az Athlon X2-t 3 GHz-re állítottuk be, mert alapvetően a két architektúra viszonyára voltunk kíváncsiak, és ehhez közel azonos órajelet kellett választanunk (az X2 nem támogatja a 14,5-es szorzót, ezért döntöttünk végül a 3 GHz mellett).

Az Intel a Penryn-alapú Core 2 Duóval és Quaddal szállt harcba az AMD ellenében. Architekturálisan a Penryn sem különbözik lényegesen a Conroe-tól, a legfontosabb talán az, hogy a gyorsítótár méretét 4 MB-ról 6 MB-ra növelték. A CPU-tesztekből kiderült, hogy jórészt ennek köszönhetően a Penryn CPU-limitált beállítások mellett lényegesen gyorsabb a Conroe-nál, de vajon mi a helyzet a valós, ténylegesen használt játékbeállításokkal? Erre keressük a választ. Merészek voltunk, mert az új Core 2-t nem a régivel vetettük össze, hanem a Core-alapú Pentium Dual-Core-ral, amely összesen 1 MB gyorsítótárral rendelkezik. Egy ilyen méréssorozattal egyben lefedtük az Allendale (2 MB L2) és Conroe magos (4 MB L2) Core 2 Duókat is, hiszen a Pentium mérési eredményeiből már kikövetkeztethetjük, hogy mit várhatunk ezektől a típusoktól. A Penryn magos Core 2 Duót 2,33, 3 illetve 4 GHz-re túlhajtva teszteltük, erre valószínűleg a legtöbb Penryn-alapú Core 2 képes egy jobb hűtéssel. A Pentium Dual-Core processzort 3 GHz-re állítottuk be, ugyanis nem bizonyos konkrét típusok teljesítményének a feltérképezése volt a cél, hanem az, hogy a Core 2 Duóval vessük össze azonos órajelen.

Radeon HD 3870

GeForce 9800 GT

A videokártyák kiválasztása izgalmasabb feladat volt, hiszen az AMD és az NVIDIA egyaránt kínál olyan típusokat, melyeket sok felhasználó számítógépében megtalálunk. Végül úgy döntöttünk, hogy a korábbi Prohardver! tesztek ajánlásai alapján fogjuk összeválogatni a szereplőket. A középkategória aljára több okból is a Radeon HD 3870-et válogattuk be elsőként. Egyrészt a HD 3870 biztosítani tudja az átjárhatóságot cikksorozatunk előző részéhez, amelyben a HD 2900 XT-t teszteltük, a két videokártya sebessége ugyanis nagyjából megegyezik. Másrészt a HD 3870 az árcsökkenéseknek köszönhetően egyre több számítógépben jelenik meg a HD 3850 „kárára”, amely nem olyan sokkal lassabb. Másodikként a GeForce 9800 GT-re esett a választásunk, mely a nagyon népszerű 8800 GT-t hivatott leváltani, a két VGA teljesítménye megegyezik.

Radeon HD 4850

Radeon HD 4870

A középkategóriában szerintünk most az AMD Radeonjai a favoritok, a HD 4850 a GeForce 9800 GTX-nél frissebb és jobb, ugyanez elmondható a HD 4870-ről is, melyet mi előnyben részesítünk a GeForce GTX 260-nal szemben. Tesztjeinkből kiderült, hogy a két Radeon gyorsabb, olcsóbb és időtállóbb befektetés, mint az NVIDIA aktuális kínálata, ezért nem hezitáltunk túl sokat.

GeForce GTX 280

A csúcskategóriát ezúttal a GeForce GTX 280 képviseli. Az AMD-nek nincs egychipes megoldása a GTX 280 ellenében, és bár nemrég bemutatta a HD 4870 X2-t, a többkártyás megoldások driveres támogatásának ismeretében most inkább a GTX 280-ra szavaztunk. A tesztben még így is az AMD Radeonjai vannak többségben.

Tesztkonfiguráció

A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA kártyákon „legjobb minőség”-re, az ATI kártyákon pedig a legszebbre kapcsoltuk, az anizotropikus szűrés végig be volt kapcsolva, így később csak az élsimítás mértékét állítgattuk, azt is a játékokból. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk. A játékokat különböző grafikai minőséggel teszteltük, az aktuális beállításokat mindenhol külön feltüntettük.

A játékokat ugyanazon elv szerint válogattuk össze, mint a processzorokat és a videokártyákat, vagyis a legelterjedtebb és legkedveltebb motorokat (engine) és játékokat szerettük volna összegyűjteni. Persze a kiválasztott szoftvereken kívül is létezik rengeteg népszerű cím, de mindent nyilvánvalóan nem tesztelhetünk. Az Enemy Territory: Quake Wars az egyik legkedveltebb multiplayer játék, ráadásul OpenGL-re íródott, ezért ezzel melegítettünk be. A Rainbow Six Vegas már egy korosodó cím, de van két fontos tulajdonsága. Egyrészt Unreal Engine 3 motorra épül, melyet a jövőben rengeteg játékban látunk viszont, másrészt annak is egy olyan verziójával állunk szemben, amiben a shaderek játsszák a főszerepet. Választhattuk volna az UT3-at vagy a Bioshockot, de ezek még kevésbé shaderintenzívek. A harmadik játék a World in Conflict lett, egy olyan stratégiai játék, amely nemcsak népszerű, de a videokártya mellett a processzort is rendesen képes megizzasztani. Negyedikként a Race Driver GRID-re esett a választásunk, amelyet a Colin McRae Rally alkotói készítettek, népszerűsége lassan a Test Drive Unlimitedével ér fel. A játékot meghajtó Neon engine látványos és a processzormagok kihasználásában is jeleskedik. A játékok sorát az Assasin’s Creed folytatja, és a Source motoros Half Life 2 Episode Two zárja.

Az ET:QW és HL2EP2 alatt felvett demókat/replayeket használtunk a kártyák teljesítményének leméréséhez. Az RSV-t, RDG-t és Assasin’s Creed-et úgy teszteltük, hogy egy begyakorolt útvonalat bejárva egymás után háromszor FRAPS-szel lemértük az fps-eket. A három lefutott kör után az átlagot feljegyeztük. A World in Conflictban a játékba beépített teljesítményteszt adta a végeredményt.

Négy játékban 2 különböző beállítást teszteltünk. Azt vettük alapul, hogy a legelterjedtebb LCD kijelzők zöme 1280x1024-es natív felbontással rendelkezik (17–19 hüvelykesek); ez volt az egyik, a kisebbik felbontás. A második beállítást úgy választottuk ki, hogy a 21, 22 és 24 colos kijelzővel rendelkezők számára is támpontot tudjon adni, azaz 1920x1200-as felbontást használtunk, ez volt a valódi VGA-izzasztó beállítás. Az 1680x1050-es felbontás pont a kettő közé esik, egy kis átlagolással kiszámolható a végeredmény. Az Assasin’s Creed-et és a HL2EP2-t csak 1680x1050-ben teszteltük.

Enemy Territory Quake Wars

Az ET:QW a megatextúrás, John Carmack-féle OpenGL motorra íródott, ezért a megjelenítése a tesztelt videokártyák számára már nem jelent komoly kihívást még 1920x1200-as felbontásban sem. Azonnal feltűnik, hogy a GeForce-ok gyorsabbak, de itt most nem ez a lényeg. 1280x1024-es felbontásban egyik videokártyával sem ütköztünk VGA-limitbe, még a lassabb Radeonok is szépen skálázódtak a processzor órajelének emelésével. Érdekesség, hogy 1280x1024-ben a Radeon HD 3870 ha minimális mértékben is, de gyorsabb volt, mint a HD 4850, ésszerű magyarázatot erre nem tudunk adni, a mérési hibán felül esetleg valamiféle „urban legend”-re hivatkozhatnánk, miszerint a gyorsabb Radeonnak gyorsabb processzorra van szüksége, hogy kifussa magát. És végülis ha rátekintünk az 1920x1200-ban mért eredményekre, akkor ez be is igazolódik, mert itt a HD 4850 már elveri a HD 3870-et.

Az erősebbik beállítás már VGA-limites volt a két alsó-középkategóriás VGA-n, a HD 3870-en és a GeForce 9800 GT-n, szinte processzortól függetlenül 55–58 és 67–68 fps-t futottak. Az érdekes dolgok a HD 4850-nel kezdődően mentek végbe, ezzel a videokártyával már 11%-os különbséget mértünk ki a legalacsonyabb és legmagasabb fps-ek között. A HD 4870 esetében ez az érték 20%-ra emelkedett, a GTX 280-nal pedig nem kevesebb, mint 32%-ra. Azt azért tegyük hozzá, hogy az ET:QW esetében ez a játszhatóságot nem érinti, csak az fps-hajhászásban segít a gyorsabb processzor beszerzése. Érdemes megfigyelni az Athlon X2 és a Phenom viszonyát közel azonos órajelen, ET:QW alatt a Phenom jóval gyorsabb elődjénél, ami valószínűleg a nagyobb méretű gyorsítótárnak köszönhető, legalábbis a 3 GHz-es Pentium Dual-Core és Core 2 Duo eredményei erre engednek következtetni.

Rainbow Six Vegas

A Rainbow Six Vegas már komolyabb kihívást jelent a videokártyák számára, de 1280x960-ban érdekes jelenségeket tapasztaltunk. Miután utánaszámoltunk a mért eredményeknek, kiderült, hogy az összes videokártyával 8 és 12% közti különbséget mértünk ki a legalacsonyabb és legmagasabb fps-érték között. Ez arra utal, hogy CPU-limittel állunk szemben. Furcsa, de 1920x1080-ban sem változott meg jelentősen a kép, igaz, a lassabb videokártyákkal már korlátokba ütköztünk, legalábbis látszólag. A HD 3870 még mindig 8%-ot gyorsult egy magasabb órajelű processzorral, míg a 9800 GT már csak 5%-ot. A HD 4850 esetében már csak 4%-ot mértünk, viszont a HD 4870-nel 11%-ot. A HD 4870 jól reagált az órajel-emelésre, a Core 2 Duo 2,33 GHz-en lemaradt, mint a borravaló. A GTX 280 esetében nem futottunk ilyen kilengésbe, tehát elképzelhető, hogy tényleg gyorsabb processzor kell a Radeonoknak, hogy kifussák magukat.

World in Conflict

A World in Conflictot DirectX 10-es beállításban teszteltük, ezt pedig jobban szeretik a GeForce-ok, ami meg is látszik a skálázódásukon. 1280x1024-es felbontásban a HD 3870-es rendszer azonnal VGA-limitbe futott, nem volt képes 33 fps-nél többre. Ezek után a videokártyák erősödésével egyre nagyobb volt a különbség a legkisebb és a legnagyobb érték között, a GeForce 9800 GT egészen szépen, 20%-ot gyorsult. A HD 4850 28%-kal, a HD 4870 35%-kal a GTX 280 pedig 46%-kal múlta felül önmagát egy jobb processzorral. Úgy tűnik, hogy a Phenom itt is jóval erősebb, mint az Athlon X2, nagyon érdekes, hogy az Athlon X2 3 GHz-en maximum 39 fps-t tudott kipréselni a videokártyákból, azt is csak a két GeForce-ból, így végül egy Phenomra váltással egy GeForce GTX 280 31%-ot gyorsult.

1920x1200-ban már másképpen alakultak az események, a HD 4850-ig bezárólag az összes rendszer VGA-limitessé vált. A HD 4870 és a GTX 280 még felskálázódott a gyorsabb processzorokkal, de ők is csak 13 és 19%-ot tudtak gyorsulni, ami nem igazán vehető észre a gyakorlatban.

Race Driver GRID

A Race Driver GRID motorja a fizikai számolásoknál munkára fogja a sokadik processzormagokat is, ezért ez egy igen ritka és különleges játék tesztünk szempontjából. 1280x1024-es felbontásban a HD 3870-nel VGA-limitbe ütköztünk, viszont a többi VGA az erősebb processzorok hatására szépen begyorsult. Az eredményekből úgy tűnik, hogy ez a játék is az NVIDIA VGA-kat szereti jobban. Mindezen felül két dolgot vettünk észre. Egyrészt jól látszik, hogy a négymagos Phenom sokkal erősebb, mint a kétmagos Athlon, minél erősebb alatta a videokártya, annál jobban megmutatkozik a különbség. Másrészt a Phenomnak besegít a cache is, legalábbis erre utal az a tény, hogy a 3 GHz-es Pentium Dual-Core és Core 2 Duo között igen nagyok a különbségek.

1920x1200-as felbontásban gyakorlatilag a GeForce GTX 280-on kívül az összes videokártyával VGA-limitbe ütköztünk, igaz, látszik némi gyorsulás az órajel növekedésének hatására, ám az a pár fps már nem oszt, nem szoroz a játék hevében. A Phenom erőfölénye az Athlonnal szemben itt is látható, miközben a Pentium és Core 2 Duo közti differencia eltűnt, tehát joggal feltételezhetjük, hogy a több magnak köszönhető a Phenom előnye.

HL2 EP2 és Assasin’s Creed

Az Assasin’s Creednek a DirectX 10.1-es verzióját teszteltük, mert kíváncsiak voltunk arra is, hogy a Radeonok valóban erőfölénybe kerülnek-e az API kiterjesztésének köszönhetően, és az eredményekből úgy tűnik, hogy igen. Az AC-vel kapcsolatban még észrevettük azt is, hogy „nehezen” skálázódik. Ezt a játékot eredetileg két felbontásban szerettük volna tesztelni, de rengeteg esetben ugyanazt az eredményt kaptuk felbontástól függetlenül, ezért végül a kompromisszumos 1680x1050 mellett döntöttünk. Úgy tűnik, hogy a HD 3870-nel és a 9800 GT-vel ismét VGA-limitbe ütköztünk, az NVIDIA GPU-s VGA kicsit gyengébb volt ellenfelénél, de a skálázódáson ez nem változtat. A HD 4850 17, a HD 4870 25, a GTX 280 pedig 15%-ot tudott gyorsulni, amint erősebb processzor került alá. Assansin’s Creed alatt a HD 4870 nemcsak gyorsabb volt, de jobban is skálázódott a GTX 280-nál, gyengébb és erősebb CPU-val egyaránt verte ellenfelét. Érdekes és furcsa egyben, de ebben a játékban, amikor HD 4800-as Radeont teszteltünk az Intel processzorokkal, a gyorsítótár méretének különbsége jelentős differenciát okozott a végeredményben is, ugyanakkor a Phenom szinte semmivel sem volt gyorsabb az Athlon X2-nél.

A HL2 Episode 2 Source motoros játék, ennélfogva igen fontos, hogy szerepet kapjon egy effajta tesztben. A motor a hardvert tekintve alapvetően igénytelen, ezért ezúttal is az 1680x1050-es felbontás és maximális grafikai beállítások mellett döntöttünk. Lehet, hogy picit túllőttünk a célon, mert ilyen beállítások mellett a HD 3870-nel, a 9800 GT-vel és a HD 4850-nel is VGA-limitbe botlottunk. Azért nem keseredtünk el, mert az fps-ek száma még így is bőven a játszhatósági szint felett tartózkodik. A HD 4870-nel 18, a GTX 280-nal pedig 34%-os különbséget mértünk ki a leglassabb és leggyorsabb értékek között, tehát a vegyes, illetve CPU-limit csak ezekkel a videokártyákkal jött elő. Ezúttal is sokat nyomott a latban a gyorsítótár nagysága, a Phenom és az Intel processzorok mérési eredményei is erre engednek következtetni.

Konklúzió

Egy hétnyi tesztelést követően már van némi fogalmunk arról, hogy a manapság kapható processzorokhoz melyik videokártya illik és fordítva. Az Athlon X2-ről kiderült, hogy bizony már nem mai gyerek, és az újonnan megjelent VGA-k kihajtásához 3 GHz-en már édeskevés. Ettől függetlenül nem rossz processzor, az előző generációs videokártyákhoz, a Radeon HD 3870-hez és a GeForce 8800/9800 GT-hez megfelel. A Phenom 2,3 GHz-en (9600-as típus) körülbelül ugyanerre a feladatra elég. A nagyobb gyorsítótárnak és a több magnak köszönhetően volt egy-két játék, amiben gyorsabb volt a 3 GHz-es Athlonnál, de ugyanígy elmondható, hogy voltak esetek, ahol az Athlonnal jártunk jobban a magasabb órajele miatt. A Phenom 2,9 GHz-re tuningolva már szebb színben tünteti fel az AMD aktuális csúcsprocesszorát, vegyes limit közelében még nem volt elég gyors ahhoz, hogy megközelítse a Core 2 Duót magasabb órajelen, de VGA-limitesebb környezetben nem járunk vele rosszabbul, mintha 4 GHz-re tuningolt Core 2 Duót használnánk.

Az Intel processzorokkal kapcsolatban az volt az egyik nagy kérdés, hogy a nagyméretű gyorsítótár tényleg olyan komoly előny-e, mint azt sokan hiszik. Ezt is játéka válogatja, volt ahol számított, volt ahol nem. Itt is alapvetően attól függ a válasz, hogy milyen videokártyát használunk. Nagy átlagban a HD 4850-ig bezárólag a cache mérete nem nyom sokat a latban, ahol meg nagy különbséget mértünk ki a két CPU között, ott még olyan szintű vegyes vagy CPU-limit van, hogy a videokártya kihajtását meg sem közelítettük. Ebben az esetben érdemes szebb grafikai beállításokat használni; a Pentium Dual-Core is bőven megfelel majd erre a célra.

Ami a megahertzeket illeti, az is kiderült, hogy a Core 2 Duo sem mindenható, 2,33 GHz-es órajelen vegyes limitnél egy ilyen processzorral is csak az előző generációs videokártyákat tudtuk kihajtani, a HD 4850-hez már kevésnek bizonyult. 3 GHz-en már más a képlet, ezen az órajelen gyakorlatilag elég mindenre, még a GTX 280-at is meghajtja. A Core 2 Duót az eredmények ismeretében egyszerűen felesleges 4 GHz-re tuningolni, hiszen a lassabb VGA-kon nem segít a VGA-limit miatt, a gyorsabb videokártyákhoz pedig már 3 GHz-en is bőven elegendő, játszásra alkalmas képkockamennyiséggel futtatják az összes játékot. Rekordok megdöntésére elkelhet a 4 GHz, de itt és most nem ez volt a kérdés.

Az az érdekes, hogy előző tesztünkben a GeForce 8800 GTX mellé 2,66 GHz körüli Core 2 Duót ajánlottunk, ha ezt vesszük alapul, akkor túl sokat nem léptünk előre, hiszen mint kiderült, a GeForce GTX 280-hoz is elegendő a 3 GHz körüli Core 2 Duo. Ez akkor mit jelent? A Core 2 ennyire jó lenne? Vagy talán az új GTX alig gyorsabb, mint a régi? Egyik sem teljesen igaz. A Core 2 Duo valóban jó, de a tesztből most kiderült, hogy 3 GHz környékén a Phenom ugyanolyan jó. Az új GTX pedig kb. 50–80%-kal gyorsabb, mint az előző GTX. Talán a tesztelt játékok adhatják meg a választ. Az NVIDIA az utóbbi egy-két évben sikerrel fogta vissza a játékfejlesztőket annak érdekében, hogy a számolásigényes feladatok háttérbe szoruljanak (hiszen az inkább az AMD architektúrájának kedvezett volna). Ennek az lett a következménye, hogy napjaink játékai fejlettségi szintjüket tekintve alig modernebbek, mint az egy-két évvel ezelőttiek. Szebb a grafika, mint egy-két évvel ezelőtt? Élethűbbek lettek a játékok? Nem úgy tűnik. Egy-két demót leszámítva nincsenek igazán új, forradalmi megoldások, így az egy évvel ezelőtt kapható videokártyák és processzorok is kitűnően futtatják a legújabb játékokat. Ez jó, mert nem kell kidobni/lecserélni a hardvert, viszont rossz, mert nincs technológiai fejlődés.

Összegezve a látottakat, az előző generációs videokártyák mellé Athlon X2-t vagy alacsonyabb órajelű Pentium Dual-Core, illetve Core 2 Duo processzort ajánlunk. Az ennél gyorsabb videokártyák (Radeon HD 4800-as széria, GeForce GTX széria) alá már illene betenni egy 2,6–3 GHz körüli Phenomot vagy Core 2 Duót. Ha nem kerül sokba a fejlesztés, akkor nem gond, ha tuningolunk, de valódi VGA-limites beállítások mellett nem vesszük majd hasznát.

fLeSs

A tesztben szereplő processzorokat a PC88.hu online áruház biztosította. Az Asus videokártyákat az Asus Magyarországtól, a Zotac 9800 GT-t pedig a Zotactól kaptuk tesztelésre.