NVIDIA Ion: mire ez a nagy felhajtás?

Ion asztali gépeket használóknak is


Egymagos (N230) és kétmagos (N330) Intel Atom [+]

A MID-ekbe és UMPC-kbe szánt Atom processzorról bizonyára hallottak már olvasóink, de ha mégsem, akkor itt az idő a korrepetálásra. Az Intel Atom alig fogyaszt, ennélfogva szinte nem is melegszik, viszont lassú, ám ez nem a véletlennek köszönhetően alakult így, az Intel akarta ezt. Az alapvetően mobil eszközökbe szánt CPU gyorsan megvetette lábát a nettopokban, asztali gépekben is, hiszen a felhasználók körében növekszik az igény az olcsó, alacsony fogyasztású, kis de még éppen elegendő tudású számítógépek iránt, amiket az irodában, illetve filmnézegetésre, letöltésre szánt gépként is használhatunk. Bár az Atom a küldetését képes maradéktalanul ellátni, az Intel bakot lőtt, amikor nem szentelt figyelmet egy hasonlóan vonzó lapkakészlet kifejlesztésére, amivel párosítva ideálisnak nevezhető konfigurációt alakíthatnánk ki. A probléma ugyanis, hogy a vállalat nem engedélyezte a partnereinek, hogy PCI Express x16-os foglalattal is rendelkező alaplapot tervezzenek az Atom kiszolgálására. A már megismert és az Intel által az Atom mellé ajánlott 945G chipkészlet 2005-ös megjelenésű, a perifériák szintjén nincs vele gond, de az északi híd grafikus képessége (Intel GMA950) már idejétmúlt, kritikán aluli: 3D-s megjelenítésben lassú, a nagy felbontású videók lejátszásába (számolásába) nem képes besegíteni, és akkor még nem szóltunk a fogyasztásáról (130 nm-es csíkszélességen készül).


és az ő kiszolgálója: GeForce 9400 (Ion) és az AMD-s GeForce 8200 [+]

Az NVIDIA persze kapva kapott az alkalmon. Mert mi is történt? A zöldek rendelkeznek a Core 2-es lapkakészletek gyártásához szükséges rendszerbusz licencével, ami éppen kapóra jött, hiszen az Atom is a rendszerbuszon keresztül kapcsolódik a lapkakészlethez. Már adott volt egy korábban kifejlesztett, Core 2-es lapkakészlet, a GeForce 9400, ezt átnevezték Ionná (az NVIDIA-tól ez a lépés nem szokatlan), csaptak körülötte egy kis felhajtást, és mindenki tátott szájjal figyelhette és figyeli még most is, hogy mekkora újítást hajtott végre a cég. Lényegében ez történt. Mindazonáltal, mint később kiderült, a GeForce 9400 chipset átnevezése tényleg zseniális lépésnek bizonyult. Mert mit is kell tudni erről a lapkáról? Először is – ami szemmel is jól látható –, hogy egyetlen chip felel az északi és a déli híd feladataiért, ami komoly fegyvertény, mert ennek köszönhetően kisebb eszközöket lehet köréje építeni. Az északi híd természetesen egy grafikus gyorsító is egyben, DirectX 10 és Shader Model 4 támogatással, 16 stream processzorral, amiket az NVIDIA újabban CUDA processzoroknak hív. Ezek 1,1 GHz-es órajelen üzemelnek, míg a GPU többi része (négy ROP blokk, nyolc textúrázó) 450 MHz-en ketyeg. A szóban forgó chip ezen felül képes meghajtani a HD filmek (H.264, VC-1 és MPEG-2) lejátszását (ehhez persze szoftveres támogatás is kell) a PureVideo HD-nek köszönhetően, és csíkszélességét tekintve sem lehet rá panasz, 65 nm-en gyártják, tehát minden adott ahhoz, hogy a 945G-vel szöges ellentétben jó kis táptalajként szolgáljon az Atom számára. Lényegében napjaink legfejlettebb integrált grafikus maggal ellátott chipjéről van szó, az AMD HD 3200-asával (780G chipset) egyetemben.

Korábbi tesztjeinkben már megismerkedhettünk az Atommal és a GeForce 9400-zal egyaránt, de csak külön-külön. Most azonban kész platformként vettük őket szemügyre, és állítottuk szembe egy hasonló áron kiépíthető megoldással (illetve egy drágább konfigurációval). Ez természetesen az AMD-től származik, ugyanis a VIA termékei itthon nem érhetőek el. A központi szerepet ezúttal Mini-ITX formátumú alaplapok játsszák, amelyeket kifejezetten erre a célra gyártott a Zotac. Ismerkedjünk meg velük!


Zotac ION ITX A és B [+]

Első két tesztalanyunk a sokatmondó ION ITX A, illetve az ION ITX B névre hallgat. Mint az nevükből sejthető, mindkét alaplap Mini-ITX méretű, azaz 17 x 17 cm alapterületű, és az Ion lapkakészlet teljesít rajtuk szolgálatot. A két típus között nincs túl sok különbség. Az A jelzésűre kétmagos, 1,6 GHz órajelű Atom N330-as processzort, a B jelzésűre pedig egymagos (szintén 1,6 GHz-es) Atom N230-as processzort integráltak. Tudvalevő, hogy az Atom támogatja a Hyper-Threading technológiát, ennélfogva ezek a kis masinák egyszerre négy, illetve kettő szálon képesek számolni, és talán éppen ez az a plusz ami a gördülékeny munkamenethez szükséges egy effajta gépen. Mindkét alaplapon két darab DDR2-es RAM-foglalatot találunk, ezekbe maximum 2 x 2 GB memóriát applikálhatunk, ami nagy valószínűséggel bőven elég lesz, nem csúcsteljesítményű konfigurációkról van most szó. Az Ion grafikus képességeit ismerjük, ezen felül az MCP7A-ION névre keresztelt lapka hat SATA portot támogat, de az alaplapokon csak hármat találunk (illetve egy eSATA-t), gigabites hálózati vezérlővel is rendelkezik, és a Zotac egy mini PCIe foglalattal is kibővítette a nem túl nagy kínálatot. Az A jelölésű alaplap ennek köszönhetően egy 802.11b/g/n szabvánnyal kompatibilis Wi-Fi vezérlőt is felkínál. A két alaplap legjellegzetesebb ismertetőjegye a felső tájékon elhelyezkedő, három és fél centi magas passzív hűtőborda, ami a processzor és a chipset hűsen tartásáért felelős. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az A jelölésű, tehát a kétmagos processzoros típus mellé adtak egy kicsi, 60 mm-es ventilátort (csavarokkal együtt) arra az esetre, ha a házikóban nem lenne elégséges a szellőzés... Túl sok más látnivaló nincs az alaplapokon, de nem is számítottunk másra. PCI Express foglalatos bővítési lehetőségünk nincs, IDE és floppycsatlakozó sincs (előbbi talán maradhatott volna).


Hátlapok: Zotac ION ITX A és B [+]

Az alaplapok kis méretéből adódóan a hátlapon található portokat szépen "összenyomorították". Nagy megelégedésünkre VGA, DVI és HDMI kimenetet egyaránt találunk itt (a DVI és a HDMI együttes használata engedélyezett). A két SPDIF port és a három szokásos audioport jó szolgálatot tehet, ha nem éppen HDMI-n keresztül nyomatjuk az audiót is, de figyelembe kell venni, hogy az alaplapon egy hatcsatornás, HDA-kompatibilis Realtek kodek található, tehát a nyolccsatornás hangzáshoz mindenképpen a HDMI-re lesz szükségünk. A Zotac a Mini-ITX-es lapokat egy kedves kis dobozban tálalja, ebben csak a legalapvetőbb eszközöket találjuk, leírást, driver CD-t, három SATA kábelt, egy SATA tápkábelt, hátlap-takarólemezt, és az A jelzésűhöz mellékelik a Wi-Fi antennát, illetve a ventilátort a hozzátartozó csavarokkal együtt.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés