Tuning alapozó -- Mit, mikor, hogyan, miért?

Memóriajáték

A RAM-ok fajtáiról szintén kiselőadást lehet tartani, jelenleg három típus van: SDRAM, DDR SDRAM, valamint RDRAM (ez utóbbi csak P4-hez). Az SDRAM kifutóban van, a DDR befutóban, az RDRAM pedig próbál megkapaszkodni a semmiben, ugyanis úgy néz ki most már mindenki ejtette, pedig mintha ippeg beérett volna. Ha már kiválasztottuk a RAM fajtánkat, meg kell nézni a jelölt sebességét. SDRAM-ban van/volt PC66, PC100, PC133, ahol a jelölés a célzott felhasználási sebességet jelöli. Léteznek PC150, PC166 jelölésű modulok is, ezek kimondottan tuning RAM-ok, ugyanis hivatalosan ilyen RAM sebességet nem lehet előállítani semelyik platformon. DDR-ből is van jópár: DDR200/PC1600, DDR266/PC2100, DDR300/PC2400, DDR333/PC2700, vagy most már akár DDR400/PC3200 is. A DDRxxx elvileg a hivatalos jelölés, a PCxxxx pedig a sávszélességre utal. Nekünk a DDRxxx a kézenfekvőbb, mert ezzel tudjuk beazonosítani legkönnyebben a célfrekvenciát. Ha lehámozzuk a DDR-sége miatt ráaggatott kétszeres szorzót, megkapjuk a valós működési frekvenciáját, amit könnyen tudunk párosítani a buszsegességgel, ha azt is valós frekiben néztük. Azaz a DDR266-os modul valójában 133 MHz-en fut.

Hirdetés

Ha túl szeretnénk hajtani a rendszerünket, főleg FSB-tuning tekintetében fontos a jó RAM választása. Ez itthon jóformán lehetetlen, hiszen a kereskedők legritkább esetben tudnak pontos információt mondani a moduljaikról, legtöbb számára darab-darab, pedig nagy különbség van köztük. A célfrekvenciát még meg tudják mondani, mert általában rajta van a modulon, hogy PC-akárhány, de azt, hogy ezt milyen CAS Latency (egy bizonyos fontos időzítés) mellett tudja, azt már általában nem tudni.

Pedig a működési frekvencia után a másik legnagyobb befolyásoló tényező a CAS Latency. Két okból is fontos. Egyrészt, mert a kisebb értéke jobb, másrészt általában a RAM-oknak megvan az a tulajdonsága, hogy gyorsabban hajtva csak egyre nagyobb CAS Latency mellett tudnak dolgozni. SDRAM-nál 2 és 3 lehet a CAS értéke, DDR-nél 2, 2,5 és 3. Tehát a jó teljesítményhez célszerű a minél jobb CAS Latency-jű RAM, illetve ha húzni szeretnénk, akkor egy CAS2-es RAM-ban több tartalék van, mint egy CAS3-asban. Példa: egyik RAM 133-on CAS3 szépen fut, és mondjuk 150-ig fel lehet húzni, de ott vége. A másik modul CAS2-ben futja a 133-at, sőt még a 150-et is, de ha visszavesszük CAS3-ra, akkor akár 160 MHz-et is megüti.

Sajnos itthon próbálkozáson kívül másként nehéz jó tuning RAM-ot szerezni, és az egyes gyártók termékeinek karakterisztikája között is nagy eltérések vannak. Van olyan, ami CAS3-ban sem megy többet, mint CAS2-ben, van olyan, ami CAS2-ben csak 100 MHz körül jó, de CAS3-ban akár 160-at is visz, aztán van olyan is, amit CAS2-ben sem tudtunk a végéig kergetni, mert nincs hozzá elég gyors alaplapunk.

Fontos megjegyezni, hogy nem szabad bedőlni az egyik magyar sajátosságnak a RAM-ok területén: a "brand" megjelölésnek. Ez csupán azt hivatott jelölni, hogy a modulon ismertebb gyártó által készített chipek vannak. Ez azonban minimális információtartalommal bír, ugyanis nagy gyártóknak is vannak kimondottan gyenge minőségű RAM-jaik, és a "noname" cuccok között is lehet aranyat találni. Ráadásul ami az átlag vásárlónak gagyinak tűnik, lehet akár a világ harmadik legnagyobb gyártója is. Hab a tortán, hogy a chipeken kívül rendkívül sok múlik a modul gyártóján is, jó chipekből is lehet vacak modult előállítani. Igazi márkás RAM-ot nem a chipekről azonosítják be, hanem a modul gyártójáról, és általában pontos jelölések vannak a teljesítményét illetően (pl. DDR266 CL2.5). Nevesebb márkák: Micron, Crucial, Infineon, Kingmax, OCZ.

Sebesség szempontjából meghatározó tényező még a Bank Interleaving. Nyugodtan be lehet kapcsolni maxra (4-Way), gyorsítja a RAM hozzáférést, ráadásul nem érzékeny a tuningra. Sajnos nem minden chipset támogatja.

SDRAM és DDR tuning esetén konzervatív beállításokkal célszerű kezdeni, aztán fokozatosan durvítani, vajon mit bír a memória és az alaplap. A konzervatív értékekre jó tippet lehet kapni, ha a BIOS-ban egy Default beállítást hajtunk végre, vagy kisütjük a BIOS-t. Érdemes kísérletezni az optimális FSB-RAM beállítás-procisebesség kikeverésére, a hármat maxra hangolni egyszerre sosem lehet. Ökölszabályként a CAS fokozatok között 5-5% sávszélesség difi van, és a 4-Way Bank Interleaving is durván ennyit jelent. (Ne feledjük, az I/O vagy RAM feszültségemelés segíthet a RAM-tuningban.)

A RAM témát lezárandó, pár szó az RDRAM-ról. Hosszú és bonyolult története van, most koncentráljunk a teljesítményére. PC600 és PC800 kivitelben készül. A PC600 szigorúan kerülendő. Manapság a P4-hez lehet használni, teljesítménye meggyőző, csupán a jövője kérdéses, ráadásul a DDR-es P4 megoldások szintén hajszálnyira vannak csak lemaradva tőle. Az SDRAM és DDR árak "normalizálódása" után most már nem tűnik veszettül drágának, az igazi P4-fanatikusok esküsznek rá. RDRAM-os konfig tuningjánál alapvető tényező, hogy olyan alaplapot kell venni, ami tudja manuálisan aszinkron visszaskálázni az RDRAM-ot (azaz PC600-ként kell futtatni a PC800 RAM-ot). Ezzel a trükkel lehet emelni az FSB-t, miközben a szinte húzhatatlan RDRAM marad eredeti órajele közelében.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények