Gyártástechnológia, fogyasztás, árazás

Míg a felső határt egyértelműen a 8K jelenti, addig érdemes egy kicsit a múltba révedni, és egy pillantást vetni a PS4-es játékokra is. A PS5 Pro beállításaiból ugyanis előásható egy olyan funkció, mely bizonyos PlayStation 4 címek esetén feljavíthatja azok képminőségét – igaz, némi potenciális teljesítmény-csökkenésért cserébe. Ez a gyakorlatban egy utófeldolgozási filtert takar, ami hasonló ahhoz, mint amikor egy alacsonyabb felbontású fotót szeretnénk felskálázni. A kép érezhetően élesebbé válik – értve ez alatt a 2D-s HUD elemeket és a 3D-s játékteret egyaránt –, ezzel párhuzamosan azonban megjelenhetnek különféle képi anomáliák és torzulások is.

Továbbá megőrződnek a játék vizuális sajátosságai is, így amennyiben megoldást szeretnénk találni a rossz vagy nem létező élsimításra a Bloodborne vagy az első Destiny esetében, arra ez nem fog tökéletes megoldást nyújtani. Ami pedig érdekes, hogy a megoldás látszólag csak 1080p-ig bezárólag működik (ami az alap PS4 maximum támogatott felbontása volt). A Full HD felbontás fölött futó PS4 (Pro) programokra nincs semmilyen kihatással, akkor sem, ha például csak a kezelőfelület érte el a magasabb felbontást, és maga a játék 1080p-ben dolgozott.

Az új gépezet fogyasztását a Sony a dobozon található információk szerint 390 wattban maximálta, mindenesetre független portálok szerint az áramfelvétel még a legmegterhelőbb szcenáriókban is 250 W alatt maradt (ez megjelenéskor a F1 24 sugárkövetéses módjának használatakor). A fogyasztás pedig, bár nagyban függ a szilikonminőségtől, mérések alapján az új gép energiafelvétele még a legszélsőségesebb esetekben is csak 15%-kal haladta meg a 2020-as alapmodellét. Ez a jóval nagyobb teljesítménybeli eltérés tükrében azt jelenti, hogy a Pro konzol vélhetően már 4 nanométeres gyártástechnológiára épül (a sima modell 7-es, és a Slim változat 6-os chipjével ellentétben). Az architektúrabeli javulásnak köszönhetően a magasabb teljesítmény így nincs érdemi kihatással se a hőmérsékletre, se a hangra, ezek terén nagyjából arra lehet számítani, mint az alapkonzol esetében.

A fenti információk fényében három kérdés fogalmazódhat meg a legtöbb játékosban: mekkora a létjogosultsága a PlayStation 5 Prónak, megéri-e egyáltalán jelenlegi árán az alap PS5 tükrében, és mennyire számít érdemi opciónak a hasonló árazású PC-kkel szemben? Az első kérdéshez viszonyítási alapként egyedül a PS4 Prót lehet felhozni, mely valós problémákra kínált valós megoldást. A PS4 néhány tekintetben már megjelenésekor is elavultnak számított hardveres fronton, miközben képtelen volt a legtöbb játékot 60 fps-sel meghajtani, és nem támogatta az időközben piacra kerülő és fokozatosan teret nyerő 4K tévéket sem. A Pro válaszadásként az erősebb hardverének hála meghonosította a konzolos világban a teljesítményprofilok közötti választás lehetőségét (rendszerint 30 és 60 fps), továbbá elhozta a 4K-képes tévék bizonyos szintű támogatását. A PS5 Pro esetében viszont nincs igazán olyan jól körvonalazható piaci rés, amely a konzol megjelenését indokolná.

Ez a képlet egyedül akkor változik, ha a létjogosultság kérdését kicsit tágabban értelmezzük, és eltávolodunk attól az alapelképzeléstől, hogy konzolt a legtöbben a megfizethetőség (a gép ára, a játékok csere-beréjének lehetősége) miatt vesznek. Ha szeretnénk a PS5-ön látottakon túlmutató vizualitást és teljesítményt, de továbbra is a konzolra jellemző egyszerűséggel és felhasználóbarát interfésszel – azaz nem szeretnénk PC-re lépni –, akkor a PS5 Pro ebből a szempontból elméletileg egy valós opció lehet. Elméletileg, ugyanis továbbra is ott van annak a ténye, hogy az alapmodell 500 eurós árcédulájával szemben 800 eurót kell kifizetnünk, vagy akár 1000 eurót is (azaz kétszer annyit) a most éppen elszabadult árú optikai meghajtók fényében, amennyiben lemezes játékainkkal is játszani szeretnénk.

Az pedig jól látható, hogy elég szűk az a felhasználói réteg, ami szerint a PS5 Prónak van létjogosultsága és meg is éri az akár kétszeres árát. A témában felhozott kérdőívek és előrendelési adatok arra engednek következtetni, hogy a legtöbben vagy maradnak PS5-ön, vagy inkább átnyergelnek PC-re az ár-érték arány mérlegelését követően. Ami talán nem is csoda, hiszen a PS5 Pro optikai meghajtó nélkül a konzolok legfontosabb húzóerejét veszíti el (a dobozos játékok cseréjének lehetőségét), míg azzal együtt az ár olyan magaslatokba rúg, amihez hasonló összegért már egy jóval nagyobb funkcionalitással bíró és modernebb technológiákat (pl. AI-alapú képgenerálást) támogató PC-t lehet összeépíteni. Persze akik mindenképp konzolban gondolkoznak, azok valószínűleg idővel le fogják tenni voksukat egy PS5 Pro mellett, de a Sony új gépe csak akkor lenne igazán erős ajánlat, ha optikai meghajtóval együtt és nyomottabb áron került volna a piacra, nagyjából 700 euró környékén.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!