Összegzés

Ahogy a görbéken, illetve az alábbi összegző diagramon is látható, az illesztőprogramokba épített, késleltetést csökkentő megoldások jobbára működnek – az AMD-nél úgy tűnik, valamivel megbízhatóbban. Eddig tehát rendben is lennénk, a gond az, hogy attól még, hogy valami működik, nem biztos, hogy értelme is van! És jelen esetben úgy érezzük, hogy inkább nincs...

Mint a diagramokon is látszik, a késleltetés csökkentése főleg magas minőségi beállítások és alacsony képkockasebesség mellett hoz látványos eredményt. Ez nem is túlságosan meglepő, azonban a késleltetésre érzékeny felhasználók nem ilyen beállításokkal fognak játszani, mert kompetitív környezetben inkább a gyorsaságra helyeződik a hangsúly. Az alacsony felbontás és részletesség mellett viszont alig látszik a hatásból valami.

Ezzel párhuzamosan el kell viselnünk némi tempóveszteséget – szerencsére ez jobbára minimális maradt. Az eredményekhez hozzátennénk, hogy ezúttal a két kártya direkt összehasonlítása nem túl szerencsés. Persze meg lehet tenni, de leginkább azt kell figyelembe venni, hogy az adott meghajtó alacsony késleltetésű módja mennyit javít a normál működéshez képest a futtatott program alatt.

A fentieket figyelembe véve, némi gyakorlati tapasztalattal a hátunk mögött úgy gondoljuk, hogy annyira nem érdemes sokat bajlódni ezekkel a beállításokkal: aki magas részletességgel, de nem versenyszerűen játszik, keveset profitál belőle, a sebességcsökkenés viszont zavaró lehet. Ezzel szemben, ha valaki kompetitív játékos, akkor valószínűleg kevésbé érinti majd a lassulás, ám ott meg a szolgáltatás hatása lesz elenyésző. És ezek mindkét rendszerre igazak. Ettől függetlenül a szóban forgó funkciók ingyen érhetők el a grafikus meghajtókban, talán egy próbát megérnek, és az alapján mindenki a saját tapasztalatára építve eldöntheti, hogy alkalmazza-e őket vagy sem.

Wombath, Abu85

A Sapphire Pulse RX 5600 XT videokártyát az AMD biztosította.