Ricoh GXR - ritka, mint a fehér holló

Működés

Csakúgy, mint a képminőséget, a GXR működését is nagyban meghatározza az éppen csatlakoztatott szenzor-optika modul. Ami mindig ugyanaz marad, az a kezelhetőség a váztesten elhelyezett nyomógombok és tárcsák miatt. Minden egyes modulnak más a bevetési területe (makró, telezoom, standardzoom stb.), más-más az AF sebessége, az AF motor zaja. Az A12 makró modult pedig webszerte legendásan lassúnak és zajosnak tartják - legalábbis, ami az AF motort illeti. Sőt, rossz nyelvek azt állítják, csigajelleműsége mellett még rövidlátó is, azaz pontatlan az autofókusz. Többek között erre is szerettünk volna fényt deríteni próbánk során. Akkor hát kezdjük is a sort az AF kivesézésével!

Először az automatikus élességállítás sebességére voltunk kíváncsiak. A Ricoh GXR-t állványra helyeztük, majd manuális élességállítással először a legrövidebb fókusztávolságra állítottuk (7 cm), átkapcsoltunk AF-re, s a fényképezőgép optikájának frontlencséjétől kb. 1 méterre lévő függönyre fókuszáltunk. Második lépésben csak annyi volt az eltérés, hogy az objektívet a legtávolabbi (végtelen) éles pontjára állítottuk. És valóban, nem csak a standard optikákhoz, hanem más rendszerek makró objektívjeinek AF sebességéhez képest is lassú az A12 makró modul. A hangjával nincs nagy baj, nem a leghalkabb, de nem is bántja a fület. Ami azonban nagyobb gond, hogy pontatlan is. Nem csak rossz fényviszonyok közepette, hanem „sűrű” témánál sem mindig oda sikerül élesre állnia, ahová mi azt szeretnénk. Íme:

Statikus témánál, ha szűk rekesszel dolgozunk, még állvány sem kell feltétlenül (persze, kellően rövid zársebesség mellett): használjuk inkább a manuális fókuszt. A nagyfelbontású, szép képet adó kijelző közepe még ki is nagyítható ilyenkor; több éles képünk lesz, mintha az automatikára bíztuk volna a feladatot. A manuális élességállító gyűrű elektronikusan (focus by wire elven) viszi át a jelet. Ennek két sebességfokozata, azaz finomsága van: ha nyomva tartjuk a „tulipán” piktogramos gombot a gyűrű elforgatása közben, akkor gyorsan, azaz nagy lépésekben történik az élességállítás.

Szpot AF-t használva az AF mező ezen felül tetszés szerint helyezhető át a kurzorok segítségével, de mozgó téma esetén (mint saját példánk, ahol egy méhet próbáltunk lekapni elröppenéskor, illetve a virágon mozgolódva) ez sem fog segíteni. A helyzet persze annyira nem tragikus, de aki siet, vagy gyors mozgást szeretne lefotózni, az készüljön fel némi bosszúságra. A GXR és az A12 makró közös sebességére vonatkozóan két mért érték: bekapcsolást követően 2,77 mp telik el, mire elkészülhet az első fotó (AF használatával); két teljes felbontású JPEG+RAW kép között 3,46 mp a kényszerpihenő.

Az AF témához kapcsolódik az AF segédfény. Ez a kis segéd kellően erős, zöldes fényt bocsát ki, így nincs szükség „vakon tapogatózásra”, vagy a beépített vaku stroboszkópszerű villogtatására, ha gyengébb fények mellett szeretnénk fotózni. És ha már említettük a vakut: ez meglepően erős, legalábbis az eddig kipróbált (hasonló kategóriájú) fényképezőgépek beépített villanóitól valamivel több fényt juttat a témára.

Cikkünk első pontjában említettük a dedikált vezérlőket és a nyomógombok tömkelegét, de nem tértünk ki egyénre szabhatóságukra, ezt ennek a pontnak tartogattuk. A hátlapon igen sok nyomógomb kapott helyett, ami elsőre kicsit zavaró lehet, de cserébe szinte mindegyiket szabadon rendelhetjük egy-egy funkcióhoz. Ráadásul a paramétereket többféle módon érhetjük el, ami szintén nem utolsó dolog: a gombokkal, a gyorsmenüből, vagy a főmenüből.

S ha már a gép hátoldalán járunk: szívesen láttunk volna egy érzékelőt, ami automatikusan átkapcsol kijelzőről EVF-re (és fordítva), ha közelítünk a fényképező felé arcunkkal, de mivel nincs, ezért mindig kézzel kell ide-oda kapcsolgatni, ami néha bosszantó tud lenni.

Összesen hat séma közül választhatunk, ha a módválasztót a „Scene” pozícióba forgattuk. Ez nem túl sok, főleg akkor nem, ha még ebből a hatból a filmfelvételt is levesszük. Azonban akad köztük egy érdekes séma: a torzítás kompenzációja. A gyártó ezt az almódot leginkább névjegykártyák digitalizálásához ajánlja. Ha az asztalra letesszük a kártyát és slendrián módon csak kattintunk egyet (tehát nem pont fölé helyezzük a gépet merőlegesen), akkor ennek a sémának köszönhetően alábbi javítást fogunk megtapasztalni:

A GXR ilyenkor fekete-fehér módba kapcsol és nem is használja a teljes felbontást, csupán 1280 x 960 pixel méretűek lesznek a képek.

Már írásunk elején leszögeztük, hogy egy régebbi firmware-rel teszteltük a GXR-t és az A12 makró modult. Ennek egyik hátránya az volt, hogy csupán öt különböző (és két egyéni) képi stílus volt elérhető: Vivid (élénk), Natural (természetes), Black & White (fekete-fehér), valamint B&W (TE). Ezeket legalább kedvünk szerint módosíthatjuk a legapróbb paraméterig.

A Ricoh GXR nem kínál túlzottan sok extrát, de cserébe mindent saját kedvünk és kezünk szerint állíthatunk be. Kezdők használhatják a teljesen automata módot, a gombok eredeti kiosztását, majd fokozatosan - ahogyan belemerészkednek a masina menüjébe, lelkébe - merülhetnek el a fotózás rejtelmeibe - a GXR biztos nem lesz útban. E pontunk végére még összeszedtünk pár apróságot, amit a fényképezőgéppel kapcsolatban jó tudni:

• Ha gyorsan akarunk exponálni, ha nem akarjuk megvárni az automata élességállítást, akkor kapcsoljuk át az AF-t „Snap” módba. Ilyenkor a kioldó gyors, teljes lenyomásával a készülék kiold, nem vár az AF-re. Ugyanakkor, ha szükségünk van az élességállításra, a kioldó félig történő lenyomásával ezt is aktiválhatjuk.
• Pre-AF: tulajdonképpen folyamatos AF működést eredményez, de ehhez nem kell félig lenyomni a kioldót,
• Multi-pattern WB (többmezős, többféle mintát alkalmazó automata fehéregyensúly): a hagyományos automata WB a teljes képkeretet figyelembe véve számolja ki a megfelelő színhőmérsékletet. Ezzel ellenben a MP WB több részre osztja fel a kompozíciót, s az eltérő fényekre számolja az optimális értéket (ha például témánkat fénycsővel világítjuk meg, de a hátteret egy izzóval).
• M-continuous plus: miközben lenyomva tartjuk a kioldót, a fényképező folyamatosan rögzíti a történéseket, akár 30 kép/mp sebességgel, egy másodpercig. A végeredményt egy MP fájlba menti, ahonnan még gépen belül kiválaszthatjuk a legjobb képet, amit majd JPEG-be ment az elektronika. A felvétel sebessége a használt modultól függ, az A12 makró modul például 24 képet képes felvenni egy másodperc erejéig/alatt.
• Rendelkezésünkre áll egy egyszerű, de pontos digitális szintező, ami a kijelző alján, egy sávozott csík formájában jeleníthető meg.
• Háromféle segédrács rakható ki a kijelző képére, így szinte minden témához megtaláljuk a megfelelő kompozíciós segítséget.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!