Variációk

Redundancia nélkül

A számítógépes videoszerkesztés egyre népszerűbbé vált, így szükség lett nagy sebességű és nagy méretű tárolókra – de a merevlemezek tárolóképessége még nem volt elég nagy a tömörítetlen filmekhez. A RAID erre is kínált megoldást. A tömb nagyobb kapacitást adhat, mint egyetlen lemez, és egyes RAID szinteken az adatok visszaolvasása is gyorsabb, mint egy önálló lemez esetében. A RAID 4 ideális megoldásnak tűnt, de a redundáns tárolás nem volt szempont, csak a méret és sebesség, így a paritást kivonva a képletből, megszületett a RAID 0.

RAID 0

Striping – szeletelés, csíkozás, sávozás. A RAID 3, 4 és 5-ös szintekben definiált technika, amely paritás nélkül is használható, az olvasási sebessége a tömbben lévő lemezek számával gyorsabb egy önálló meghajtónál. Az egyes blokkok (ezen a szinten blokkokat alkalmaznak a szektorok helyett) egymás után kerülnek a lemezekre. A RAID 0 kialakítása egyszerű, kapacitása 100 százalék, azonban semmilyen hibavédelme nincs, ezért csak munkatárolónak ajánlható.

JBOD

Just A Bunch Of Disks – csak egy rakás lemez. A redundancia csíráját sem hordozza magában ez a megoldás, csupán a nagy méret elérésére koncentrál, azaz a lemeztömb egyedeit egymás után fűzve, egyetlen tárhelyként láttatja a külvilággal. A kapacitás összeadódik, és azok az alkalmazások, amelyek gigantikus állományokkal dolgoznának, megkapják a kellő felületet, a hozzáférés sebessége azonban semmivel sem jobb egy önálló egységénél. A JBOD kiosztás csak munkatárolónak ajánlható, mivel egyetlen hiba esetén az összehordott gigászi méretű adathalmaz egy csapásra megsemmisül.

Variációk

A RAID minden szempontból bizonyította hasznosságát, népszerűsége egyre nőtt. Időközben az adattárolással foglalkozó cégek kombinálták és továbbfejlesztették az alapszinteket, amiből újabb megoldások születtek, hogy megfeleljenek az újabb és újabb adattárolási igényeknek:

RAID 0+1

Striping plus Mirroring – szeletelt tárolók tükrözve. Ez a szeletelt tárolási mód (0) megfejelése egy tükrözéssel (1). Két szeletelt merevlemeztömböt kell használni, amelyek tükrözött tömbbé állnak össze. Az egyszerűbb RAID vezérlők népszerű megoldása, hiszen könnyen megvalósítható, és a RAID 0 gyorsaságát ötvözi a RAID 1 hibatűrésével – valamint gyenge tárolóhatékonyságával. A bővítése nehézkes, de elvben lehetséges, gyakorlatilag azonban az alapszintű vezérlők, amelyek legmagasabb szintként ismerik a 0+1-et, nem tudnak négynél több merevlemezegységet kezelni.

RAID 10

Mirroring plus Striping – tükrözött tárolók szeletelve. A RAID 0+1 fordítottja, a kettő vagy több tükrözött tárolót RAID 0 szerkezetben kötik össze. Az eredmény négy lemez használatakor megegyezik a RAID 0+1 megoldással: ugyanolyan gyors, ugyanolyan hibatűrő és ugyanolyan kevéssé hatékony. Hat vagy több lemez, azaz további tükrözött tömbök esetén a RAID 10 adatbiztonsága valamivel jobb.

RAID 1.5

A RAID 0 és 1 HighPoint által kifejlesztett kombinációja, mindössze két lemezen. A két lemez RAID 0 tömbként dolgozik, de csak a tárterületük fele használható, a fennmaradó felén kap helyet a másik lemez használható részének tükrözése. Ugyan a hasznos terület így csak 50 százalék, de az adatok RAID 1 szintű biztonságban vannak, az olvasás pedig egy RAID 0 tömb sebességével zajlik.

RAID 03 és 30

A RAID 0 és a RAID 3 kombinációja azoknak, akik fontos és nagy adatállományaikat gyorsan el akarják érni – akár kétszer annyi lemezegységet áldozva a nemes célra.

RAID 05 és 50

A RAID 0 és a RAID 5 kombinációja a 03/30 nyomdokain haladva, amely az adatbázisokhoz ajánlott RAID 5 tömb elérési sebességét javítja kétszeresére vagy többszörösére. Szintén nem olcsó megoldás.

RAID 15 és 51

A RAID 1 és a RAID 5 kombinációja az igazán fontos adatokat tárolóknak. Az egyébként is biztonságos RAID 5 tükrözése nagyfokú hibatűrést eredményez, kerül amibe kerül.

RAID 53

A RAID 03/30 költséghatékony változata, amely egyetlen RAID 3-as tömböt, valamint két szeletelt lemezt tartalmaz. A RAID 3-at egy másik RAID 3 helyett a RAID 0 tömbbel tükrözve a minimális meghajtószám ötre csökkenthető és a második tömb egyszerűbb vezérlőt kaphat. (Időnként RAID 50-ként hivatkoznak rá.)

RAID 6

Sector striping with double parity – szektoronkénti szeletelés kettős paritásellenőrzéssel. A RAID 5 továbbfejlesztése, amelyben hosszában is készül paritásellenőrzés. Ennek eredményeként kétszeres meghajtó-meghibásodásnál sem omlik össze a rendszer. A biztonság növekedése természetesen egy újabb meghajtó belépését jelenti, amivel romlik a tárolási hatékonyság. Ezt a megoldást nagy biztonságú rendszereknél alkalmazzák; a kétszeres paritásszámítás miatt természetesen nagyobb teljesítményű vezérlőre is szükség van.

RAID 7

Asynchronous RAID – aszinkron RAID. A Storage Computer Corporation által szabadalmaztatott megoldás, a RAID 4 és RAID 5 szint kombinációja cache beépítésével, ami megszünteti a szinkrongondokat. A kis és nagy adatállományokat egyaránt nagy sebességgel kezeli. Mivel egyetlen cég szellemi tulajdona (bár a szabadalmat több nagy ipari RAID-gyártó megsértette), és nem nyílt ipari szabvány, így költséges (egyedi vezérlőt igényel), ám a nagyteljesítményű rendszereket igénylők így is gyakran választják.

RAID S

Más néven paritásos RAID. A RAID 5 EMC rendszerekben alkalmazott változata, eltérő paritásrendszerrel. Nem hivatalos RAID szint.

Matrix RAID

Az Intel ICH6R hídjával megjelent megoldás szintén nem hivatalos RAID szint. A technológia lehetővé teszi a RAID 0 és RAID 1 alkalmazását egyszerre, mindössze két lemezen: a merevlemezek egyik fele a RAID 0, míg a másik a RAID 1 tömbbe tartozik. Az otthoni felhasználóknak kedvező technológiával, reális áron alakítható ki megfelelő hely a gyorsabb lemezkezelést igénylő programoknak és nagyobb biztonságot érdemlő dokumentumoknak.

Az ICH7R természetesen továbbfejlesztette a módszert: mivel a vezérlő RAID 5 szinten tudja kezelni a lemezeket, képes négy lemezen létrehozni a RAID 50 kiépítést: a Matrix módszerrel felosztva a lemezeket RAID 5 és RAID 0 területre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!