A Cape Verde

Majdnem két és fél év telt el úgy, hogy az AMD igazi újdonsággal állt volna elő a középkategóriás GPU-k kínálatában, ugyanis a népszerűnek nevezhető HD 5700-as sorozat alapját képező, Juniper kódnevű fejlesztés még valamikor 2009 októberében debütált. Ennek fő oka a gyártástechnológiai fejlesztések nehézségeiben rejlett, ugyanis a TSMC a 40 nm után meglehetősen lassan készült el a 28 nm-es csíkszélességgel. Emlékezzünk vissza, hogy az első 40 nm-es GPU, a Radeon HD 4770 alapjául szolgáló RV740 2009 májusában került a piacra. Az eredeti tervek szerint az ezt követő 32 nm végül lekerült a TSMC palettájáról, ezzel pedig a mérnökök keze jó ideig meg volt kötve. Mindez odáig vezetett, hogy a HD 6770 és HD 6750 csak egy egyszerű átnevezés lett, ergo a specifikációk tekintetében mindkét modell egy az egyben megfelelt a korábbi HD 5700-as sorozat tagjainak. A vállalat ezen lépését azzal indokolta, hogy 40 nm-en a Junipernél hatékonyabb chipet szinte képtelenség építeni, legalábbis 170 mm²-es kiterjedés mellett.

Végül ez év február 15-én útnak indult a 28 nanométeres, GCN mikroarchitektúrára épülő, Cape Verde kódnevű cGPU, mely az erősen korosodó Junipert hivatott leváltani. A Cape Verde alapjául is szolgáló GCN mikroarchitektúráról egy nagyon részletes elemzésben már beszámoltunk a közelmúltban. Korábbi cikkünk elolvasását a folytatás előtt most is ajánljuk, mert építünk a korábban ott leírt ismeretekre.

A Cape Verde cGPU blokkdiagrammja [+]

A Radeon HD 7700-as széria a 123 mm²-es mérettel megáldott, Cape Verde kódnévre keresztelt cGPU-ra épül, mely a TSMC 28 nm-es gyártósorain készül, és kicsivel több mint 1,5 milliárd tranzisztort tartalmaz. A chip összes eleme a Tahiti cGPU-ból származik, így az AMD csak a teljesítményhez nyúlt hozzá, ami jó hír, mivel így a funkcionalitás nem változott. A lapkába összesen 10 darab CU (Compute Unit) került, melyek három tömbbe lettek szervezve, emellett a rendszer két ACE és egy setup motort kapott összesen 16 blending és 64 Z mintavételező mellett. A ROP-blokkok az L2 gyorsítótárra kapcsolódnak, melynek mérete 512 kB. A Control Hubra alapozó memóriavezérlő 128 bites memóriabuszára alapértelmezetten 1 GB-os GDDR5 szabványú fedélzeti memória kapcsolódhat, de a gyártók természetesen akár 2 GB VRAM-ot is felszerelhetnek a kártyákra.

Ahogy az imént említettük, a funkcionalitás nem változott a Tahiti cGPU-khoz képest. Ez a teljesség igénye nélkül annyit tesz, hogy a DirectX 11.1 támogatás mellett megmaradt a H.264-es videók transzkódolását gyorsítani hivatott VCE motor is. Továbbá ezen cGPU-ra épülő termékek is képesek hatmonitoros Eyefinity konfigurációk meghajtására a DDM Audio használata mellett, mely minden kijelzőhöz külön nyolccsatornás hangfolyamot tud hozzárendelni. A videók gyorsítását továbbra is az UVD 3.0-s motor látja el, mely a magas órajelen való működésnek köszönhetően immáron a 4096x2160-as felbontású tartalmakkal is megbirkózik. Mindezen felül itt vannak még a fogyasztás redukálását elősegítő technológiák is, mivel az új VGA támogatja a Cayman esetében bevezetett PowerTune technológiát, így a maximális energiaigényt a felhasználó a Catalyst Overdrive menüjében képes szabályozni pozitív vagy negatív irányban. A terheléstől mentes időszakokban a Tahitihez hasonlóan a Cape Verde alapú megoldások is képesek alaposan visszafogni áramfelvételüket, továbbá lekapcsolt megjelenítő(k) mellett a ZeroCore Power szolgáltatás aktiválódásával a termékek beérik 3 wattal. Végül, de nem utolsósorban ez a GPU is támogatja a PCI Express 3.0 szabányt, bár ebből egyelőre még a szabványt támogató rendszer birtokában sem profitálhatunk túl sokat.

Említésre méltó érdekesség, hogy a Cape Verde az első olyan GPU, melynek alapórajele 1 GHz. Anno 2000 márciusában épp az AMD volt az, aki bejelentette az első 1 GHz-es x86-os processzort, és ezt a fegyvertényt most, 12 évvel később a grafikus processzorok palettáján is megismételték. Ennek túl sok gyakorlati jelentősége nincs, bár természetesen a vállalat nem rest kihasználni mindezt, ugyanis az ilyen órajelen üzemelő kártyák megkapják a hangzatos "GHz Edition" plecsnit.

HD 7770 és HD 7750

Tesztlaborunkba az aktuálisan piacon lévő Cape Verde cGPU-ra épülő diszkrét VGA kártyák közül mind a HD 7770, mind pedig a HD 7750 eljutott. A szóban forgó modellek az AMD referenciamegoldásai, ami vásárlói szempontból nagyjából annyit jelent, hogy nem biztos, hogy pontosan ezeket lehet majd viszontlátni a boltok polcain.

[+]

Az AMD partnerei szabad kezet kaptak saját verzióik kivitelezéséhez, mely elsőorban eltérő hűtést jelenthet – azért HD 7770-ből lehet találni a referenciához hasonló hűtéssel szerelt kiadást. Most nézzük meg közelebbről a nálunk járt megoldásokat!

[+]

A HD 7770 egy ma már megszokottnak mondható külsőt kapott. A két slotot elfoglaló kártya hossza durván 21 centiméter, amivel még viszonylag kényelmesen be kell férjen bármilyen, normál kivitelű számítógépházba. A kártya hátuljához közelebb egy 8 centis ventilátor kapott helyet, mely a GPU hűtéséről hivatott gondoskodni. A bordáról leváló meleg levegő nagy része a kártya elején található rácson át távozik, míg egy kisebb része a hátulján.

[+]

Itt található az egyetlen 6 tűs tápcsatlakozó is, amin keresztül 75 wattot képes felvenni a HD 7770; ez majdnem teljesen lefedi 80 wattos maximális fogyasztását.

[+]

A burkolat, valamint a ventilátor alatt egy kisebb méretű alumíniumborda kapott helyet, mely a Cape Verde XT cGPU energiaigényét ismerve különösebb gond nélkül el kell lássa a hűtés feladatát.

[+]

A műanyag részt eltávolítva elénk tárul a NYÁK, amely meglehetősen letisztult képet fest. A GPU mellett egy viszonylag egyszerű, három fázisú analóg tápellátást láthatunk, melynek vezérléséért az ST L6788A típusú chip felel. Ez a megoldás lehetőséget nyújt a GPU feszültségének állítására is, ami komolyabb tuningnál még jól jöhet. Jól megszokott helyen – azaz a NYÁK bal felső sarkában – kapott helyett egy CrossFire híd is, amivel két HD 7770-et köthetünk össze a számítási teljesítmény növelésének érdekében.

[+]

Maga a GPU meglehetősen kisméretű, ahogy az előző oldalon említettük, mindössze 123 mm²-es. Ez méretben az előd Junipernek majdnem pontosan kétharmada. A 7770-en helyet kapott XT egység 640 számolóegységet tartalmaz, ami 160-nal kevesebb, mint amit a Juniper XT esetében láthattunk, bár a két architektúra merőben eltér egymástól. A gyári magórajel itt kerek 1 GHz.

[+]

A Cape Verde kódnevű egység mellett helyezkednek el Hynix márkájú, egyenként 256 MB kapacitású GDDR5-ös chipek, melyekből összesen négy darab van. A H5GQ2H24MFR-T2C típusjelzésű egységek gyárilag 1250 MHz-re lettek hitelesítve.

Végül a hátlapra kanyarodva gyakorlatilag ugyanazt láthatjuk, mint a korábban bemutatott 7900-as kártyáknál. Ez egészen pontosan egy dual-link DVI-I portot jelent, amelyet egy 3 GHz-es HDMI 1.4a, illetve két mini DisplayPort 1.2 HBR2 követ. Az új verziójú HDMI és DisplayPort interfész segítségével a kártya egy kimenetről is képes kiszolgálni a 4096x2160 pixel felbontású megjelenítőket, ami a korábbi termékeknek legalább kettő interfész befogásával sikerült csak. A 3 GHz-es HDMI továbbá lehetőséget biztosít 60 darab sztereó 3D-s, Full HD felbontású képkocka továbbítására projektív módban. Emellett szintén újítás, hogy az új grafikus kártyán a sztereó 3D már DisplayPort bemenettel felszerelt kijelzőkkel is működik hárommonitoros Eyefinity módban. Egy megfelelő hub segítségével a HD 7770-re összesen akár hat megjelenítőt is csatlakoztathatunk, hála az Eyefinity 2.0-s verziójának.

[+]

Most térjünk át a HD 7750-re!

Már első blikkre láthatjuk, hogy itt egy jóval kisebb és egyszerűbb VGA-val van dolgunk. A HD 7750 hossza mindössze 17 centiméter, ami megfelel a HD 6670 méretének. A kártyán nem kapott helyet extra tápcsatlakozó, ami az 55 wattos maximális fogyasztási értéket ismerve egyáltalán nem meglepő, hisz ezt a 7750 könnyedén felveheti a PCI Expressen keresztül is. Az alacsony étvágyú, mindössze 512 számolóegységet felvonultató Cape Verde Pro ellátáshoz két egyszerű fázis is elégséges. Természetesen szó sincs eltérő felépítésű lapkáról: az AMD különböző letiltásokkal állítja elő a "kisebb" verziót, melynek órajele 800 MHz.

[+]

A gyári hűtő meglehetősen fapados. A 6 centis kis légkavaró egy nagyon alacsony bordára fújja a hűvösebb levegőt.

[+]

Az 1 gigabájtnyi GDDR5-ös memória teljesen megegyezik a HD 7770-nél látottakkal, ergo Hynix gyártmány, mely hivatalosan 1250 MHz-re képes.

Az egyslotos kialakításnak köszönhetően a kimenetek száma is megcsappant kissé. Az egyetlen dual-link DVI-I port mellett egy 3 GHz-es HDMI 1.4a csatlakozó kapott helyet, melyet egy 1.2-es DisplayPort követ. Ezek funkcionalitása teljesen megegyezik a HD 7770 esetében leírtakkal, ergo a megfelelő DisplayPortra köthető hub segítségével még a HD 7750 is képes lehet akár 6 megjelenítőt is működtetni.

[+]

ASUS, MSI és Sapphire HD 7770

[+]

Az AMD referencia HD 7770-e mellett három eltérő dizájn is tiszteletét tette nálunk. Néhány mondat erejéig most nézzük meg, hogy ezek miben különböznek egymástól!

[+]

Az ASUS a már jól bejáratott DirectCU hűtés kisebbik verziójával szerelte a HD 7770 DirectCU TOP nevű kiadását. A megoldás nem számít igazán újdonságnak, hisz korábban jó néhány Radeon és Geforce is megkapta már ezt a konstrukciót. A memória mérete maradt 1 GB, de a TOP jelölésből következően némileg magasabb órajelen, egészen pontosan 1150 MHz-en üzemel. A GPU már egy nagyobb emelést kapott, ami konkrétan 1120 MHz-et jelent. Ez az AMD által megszabott értéknél 12%-kal magasabb üzemi frekvencia, ami már egy decens gyári tuningnak számít. Tartozékok tekintetében az gyártó nem esett túlzásokba: a kártya mellé mindössze egy DVI->VGA átalakító és egy CrossFire híd jár.

[+]

Az MSI egy általunk eddig még nem látott hűtést épített HD 7770 OC nevű kártyájára. A kétventilátoros (dual fan) megoldás két 8 centiméteres légkavarót vonultat fel, mely a gyártó állítása szerint a halkabb működés mellett alacsonyabb GPU-hőmérsékletet is eredményez, amiről egyelőre az idő szűkössége miatt nem tudtunk saját szemünkkel is megbizonyosodni. Ebben az esetben szintén egy gyárilag tuningolt verzióról van szó, amely 1020 MHz-es GPU magórajelet takar. A mindössze 2%-os tuningtól természetesen ne várjunk nagy előrelépést. A memória mérete és órajele a referenciának megfelelően alakul. Tartozékok tekintetében már valamelyest jobb a helyzet: a DVI->VGA átalakító mellé egy egy mini DisplayPort->DisplayPort, valamint egy tápátalakítót kapunk. Utóbbi két 4 tűs Molexből állítja elő a szükséges egy darab, 6 tűs PCIe csatlakozót.

[+]

A Sapphire a HD 7770 GHz Edition OC nevű modellt juttatta el hozzánk. Ahogy az ASUS esetében, úgy itt is egy már jól bevált hűtés köszön vissza. A gyártó nem bízta a véletlenre az OC plecsnit, ugyanis míg a GPU órajelét 15%-kal emelték meg (1150 MHz), addig az 1 gigabájt memóriát majd 12%-kal, 1250 MHz-re húzták fel. Ez már igen tisztességesnek nevezhető emelés. A mellékelt kiegészítők szempontjából sem fukarkodott a Sapphire. A CrossFire híd és a DVI->VGA átalakító mellé kapunk még egy mini DisplayPort->DisplayPort adaptert, valamint egy 4 tűs Molexből 6 tűs PCIe csatlakozót előállító kábelt is. Mindezeken felül egy 1,8 méteres, 1.4a szabványnak megfelelő HDMI kábel is lapul a dobozban.

A három egyedi HD 7770 mellett befutott még a Sapphire passzív hűtésű HD 7750 ULTIMATE elnevezésű kártyája is, de ezt majd egy külön teszt keretein belül tervezzük alaposabban bemutatni.

Tesztkonfig, fogyasztás, tuning, specifikációk

Résztvevők balról jobbra: HD 6870, GTX 550 Ti, HD 7770, HD 6770, HD 7750 [+]

ASUS GTX 550 Ti DirectCU – ASUS GTX 560 DirectCU
Sapphire HD 6770 flex – Sapphire Radeon HD 6850

Középkategóriás kártyákról lévén szó úgy döntöttünk, hogy i7-2600K processzorunk órajelét most alapon hagyjuk, valamint 16 GB memóriánk üzemi órajelét is a gyárilag maximálisan támogatott 1333 MHz-re állítottuk be. A Radeonokhoz a Catalyst 12.2 Pre-Certified verzióját, valamint a CAP 12.2-es kiadását telepítettük fel. Az NVIDIA kártyáihoz a közelmúltban befutott 295.73-as verziójú WHQL minősítésű meghajtót használtuk. Középkategóriás kártyák lévén a játékokat 1680x1050-es és 1920x1200-as felbontásban, közvetlenül a maximális alatti vagy ahhoz közeli képminőségi beállítások mellett teszteltük. A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA videokártyáin „legjobb minőség”-re, a Radeonokon pedig legszebbre állítottuk. Az anizotropikus szűrést, ha a játék lehetőséget adott rá, akkor 16x-osra kapcsoltuk. Az élsimítást alkalmazásvezéreltre állítottuk. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk.

Játékok

• Batman: Arkham City
• Battlefield 3
• Crysis 2
• Deus Ex: Human Revolution
• DiRT 3
• F1 2011
• Metro 2033
• Total War: Shogun 2
• Aliens vs. Predator

A könnyebb és pontosabb mérés, valamint összevetés érdekében a Crysis 2-nél a benchmark toolt használtuk, ahogyan a Total War: Shogun 2, Metro 2033, Batman: Arkham City, DiRT 3 és F1 2011 esetében is. A Battlefield 3-nál a Going Hunting című küldetés első perceit mértük le FRAPS-szel, míg a Deus Ex esetében a játék elején található demót vizsgáltuk hasonló módon. Az Aliens vs. Predatornál szintén FRAPS-szet használtunk. Korábban észrevettük, hogy a Metro 2033 és a Crysis 2 sokszor hibásan méri a minimum fps-t, ezért itt is a FRAPS-et alkalmaztuk a lehető legpontosabb eredmények érdekében.

A fogyasztást egy konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Check 3000 készülékkel vizsgáltuk. A grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, de természetesen a monitor nélkül. A méréseket a Metro 2033 benchmarkja alatt mértük, mely 1920x1200-as felbontásban került lefuttatásra. Játékkal terhelt mérés közben meglehetősen sűrűn és gyorsan ingadoznak az értékek, ezért ide egy olyan értéket próbáltunk regisztrálni, melyet a legtöbbször villant fel az eszköz kijelzőjén, ergo nem a csúcsértéket jegyeztük fel.

Üresjáratban a két új Radeon vitte a prímet, valamint figyelemre méltó, hogy két, CrossFire-be kötött kártya esetében sem volt lényegesen magasabb az érték. Ez a ZeroCore Power szolgáltatásnak köszönhető, amely CrossFire-nél terhelés hiányában szinte azonnal lekapcsolja az elsődleges kártyán kívül a többit. Ebben az esetben a ventilátor is leáll, és az adott kártya fogyasztása 3 watt körüli értékre csökken. A szolgáltatás egyetlen kártya esetében is működik. Ez akkor következik be, ha a számítógépen az operációs rendszer készenlétbe (stand-by) helyezi a monitort. A ventilátor ekkor is leáll. Természetesen mindez egyáltalán nem befolyásolja a többi részegység működését, azaz például a CPU vagy a memóriák gond nélkül dolgozhatnak a háttérben akár 100%-os kihasználtság mellett is. Terhelés alatt is szépen teljesítettek a HD 7700-asok. A 7770 durván 20 wattal kért magának kevesebbet, mint az előd HD 6770.

Megnéztük a ZeroCore Power hatását is; 8-9 wattos további csökkenést tapasztaltunk az üresjárati értékekhez képest.

Szokás szerint megvizsgáltuk a GPU-k hőmérsékletét és az ahhoz tartozó ventilátor-fordulatszámot is. A HD 7750 esetében be kellett érnünk százalékos értékekkel.

HD 7750 – HD 7770

A mérést egy nagyjából 20 °C hőmérsékletű helyiségben végeztük, miközben a konfiguráció egy asztalon volt összeállítva. Rossz hír, hogy a HD 7750 mind üresjáratban, mind pedig terhelve elég hangos volt, mindez köszönhető a kis bordának és kis ventilátornak. Ezzel szemben jó hír lehet, hogy ilyen hűtéssel nem valószínű, hogy találkozni fogunk majd a különböző gyártók végleges termékein. Amennyiben ez mégis megtörténne, akkor a csendet kedvelő vásárlóknak érdemes kerülni ezt a megoldást. A HD 7770 esetében már lényegesen jobb volt a helyzet, ugyanis üresjáratban és terhelve is viszonylag halkan végezte dolgát a referenciahűtés.

Itt még alapon...

A tuning természetesen ezúttal sem maradhatott ki egy gyors teszt erejéig. Az órajeleket a Catalyst Control Centerben állítottuk be, de mindenekelőtt a HD 6900-as sorozatnál megismert PowerTune határát toltuk ki +20%-ra. A HD 7750 esetében 880 MHz-es GPU órajelet értünk el, ami 10%-os túlhajtásnak számít, míg a HD 7770-nél 1130 MHz-ig jutottunk; utóbbi 13%-os emelést jelentett. A memóriákat mindkét kártya esetében a Catalyst által kínált maximális értékig, azaz 1250 MHz-ig tekertük fel.

Crysis 2, DiRT 3, Shogun 2

Crysis 2 alatt szépen teljesített a két új jövevény. A HD 7770 ott már volt a HD 6870 nyomában, míg a HD 7750 a HD 6850-et szorongatta. CrossFire esetében az átlag képkockaszám hozta a szinte már kötelezőnek nevezhető szintet, de a minimum értékek csak jóval kisebb mértékben növekedtek. DiRT 3 alatt már nem mutatott ilyen tisztességes produkciót a Cape Verde: a HD 7770 nem sokkal maradt le a HD 6850-től, míg a HD 7750 eléggé, a CrossFire pedig itt már szépen muzsikált. A Shogun 2 szinte lemásolta az előbbi képet.

Metro 2033, AVP, Deus Ex

Metro 2033 alatt a HD 7750 majdnem hozta a HD 6770 eredményeit, míg a HD 7770 ez utóbbi és a HD 6850 közé ékelődött be. A CrossFire itt is jól teljesített, bár még ez sem volt elég a makulátlan játékélményhez. Ez remekül szemlélteti a játék hardverétvágyát (pontosabban optimalizálatlanságát). AVP alatt kifejezetten gyengén szerepelt a két új kártya, a 7770 csak az előd eredményeit volt képes hozni. A Deus EX már egy egészen más képet mutatott. Itt a 7750 minimum értékekben átugrotta a 6770-et, átlagban viszont mögötte maradt. A HD 7770 is jól szerepelt, amivel csak kevéssel maradt el a HD 6850-től.

Batman, Battlefield 3, F1 2011

A Batman: Arkham City alatt jól szerepeltek az új jövevények, bár ahogy látszik is, ez a játék inkább a Geforce-ok pályája. A HD 7750 megelőzte a HD 6770-et, míg a 7770 hozta a 6850 szintjét, pontosabban minimum értékekben jobb is volt annál. A Battlefield 3 is tetszett a Cape Verde alapú megoldásoknak. Amíg a HD 7770 a HD 6850 nyakán lihegett, addig a HD 7750 a HD 6770 grabancába kapaszkodott. F1 2011 alatt a 7750 egy kis lépéssel a 6770 elé került, de a 7770 már sajnos nem tudott igazán közel férkőzni a 6850-hez, amivel szinte pontosan a GTX 550 Ti eredményét hozta.

ComputeMark, LuxMark

A 7970-es tesztünknél két általános számítási feladatokat tartalmazó benchmark is bekerült méréseink közé. Mivel félig-meddig szintetikus tesztekről van szó, túl messzemenő következtetéseket szerintünk nem érdemes levonni belőlük, ezért ezek az eredmények az összesítésbe sem kerültek be.

Ahogy a Tahiti-alapú kártyák esetében, úgy itt is jól kirajzolódik a már inkább általános számításokra kihegyezett, GCN mikroarchitektúra ilyen irányú előrelépése az elődökhöz képest.

Összegzés

Az összesített eredményeket nézve elmondható, hogy a minimum és átlag képkockaszámot figyelembe véve a HD 7770 durván 24%-kal teljesíti túl az előd HD 6770-et, míg HD 7750 elnevezésű kistestvérénél 30%-kal gyorsabb. Itt hívnánk fel ismételten arra a figyelmet, hogy a HD 6770 teljesen megegyezik a korábbi HD 5770-nel, ergo a megállapítás ebben a relációban is igaz. Összességében a HD 7750 nagyjából 7%-kal marad el a HD 6770-től. A HD 7770 - HD 6850 viszonyában ez a különbség 10%. Érdemes még pár szót ejteni a HD 7770 CrossFire eredményéről, ami nem nevezhető rossznak, bár bizonyos esetekben sajnos minimum értékekben gyengélkedett az összeállítás. Azt egyelőre nem tudjuk megmondani, hogy ez csak a kiforratlan meghajtóknak, vagy esetleg valami másnak volt köszönhető.

A teljesítmény/fogyasztás mutatót tekintve a Cape Verde alapú megoldások az élen vannak. Ebben kétségkívül nagy szerepe van a 28 nm-es csíkszélességnek is, melyet a táblázatban szereplő termékek esetében csak a két HD 7700-as alkalmaz. Itt kiemelnénk még a HD 7770 jelentősnek mondható előnyét a HD 6770-nel szemben, ami majdnem kereken 40%.

Akkor foglaljuk össze, hogy mit is mondhatunk el a két Cape Verde cGPU-ra épülő HD 7700-as kártyáról! A lapka alaptulajdonságait vizsgálva egyeseknek talán már feltűnhetett, hogy a Cape Verde mennyivel kisebb, mint a Juniper. Ez természetesen az alacsonyabb, 28 nanométeres csíkszélesség egyik hozománya. Ez még rendben is lenne, de egy nagyobb ugráshoz – még egy lépcsővel kisebb csíkszélességen is – az előző generációhoz hasonló lapkaméretre lenne szükség. Ezt jól mutatja a Tahiti és a Cayman viszonya, ahol a két lapka mérete nem sokban tér el egymástól, minek hála a HD 7970 néhol akár 40%-kal gyorsabb, mint az előd HD 6970. Szerintünk a Cape Verde esetében az AMD kissé spórolósra fogta a figurát, aminek köszönhetően most csak kisebb előrelépést láthatunk. A vállalat szempontjából ez a gyártási költségekre van jó hatással, míg a vásárló emiatt (egyelőre) maximum az alacsonyabb fogyasztásnak örülhet.

[+]

Ez természetesen meg is látszik, hisz mind a HD 7750, mind pedig a HD 7770 fogyasztási értékei elég meggyőzőek. Szolgáltatások szempontjából egyáltalán nem lehet panasz a kártyákra, gyakorlatilag ugyanazt tudják, mint csúcs 7900-as társaik, így ezeket nem is tudjuk kifogásolni. Leginkább a játékok alatt mutatott teljesítménytől vártunk volna egy kicsit többet. Jó lett volna, ha a HD 7770 eléri (vagy esetleg át is lépi) a HD 6850 szintjét, a HD 7750 pedig a HD 6770-ét. Ez nem történt meg, bár a meghajtók még továbbra sincsenek végeleges állapotunkban, így a jövőben van még esély a javulásra.

A HD 7750-nek és a HD 7770-nek szerintünk jelenleg mégsem ez a legnagyobb baja; a fő problémát inkább az árazás jelenti. Az aktuális állás szerint a legolcsóbb HD 7770 ára 40 000 forint környékén van, amiért már akár HD 6850-et is kaphatunk, de a HD 7750 sem úszható meg 30 000 alatt. Ilyen árcédulák mellett egyelőre nem nevezhetjük versenyképesnek a két kártyát, legfőképpen úgy, hogy ez a szegmens különösen árérzékeny. Ettől eltekintve számunkra tetszett a HD 7750 és a HD 7770 által nyújtott szolgáltatások listája, valamint alacsony fogyasztásuk és az ahhoz társuló fogyasztás/teljesítmény mutató. Reménykedjünk, hogy hamarosan meredek zuhanásba kezdenek az árak, amivel a jelenlegi viszonylag harmatos ár/teljesítmény arány is jelentősen javulhatna.

AMD Radeon HD 7770 és HD 7750 videokártyák

Oliverda

Az AMD Radeon HD 7770 és HD7750 videokártyákat az AMD, az MSI R7770 OC verziót az MSI magyar képviselete, az Asus HD 7770 DirectCu TOP kártyát az Asus, a Sapphire HD 7770 Ultimate kártyát a Sapphire biztosította. A tesztben használt ASUS GTX 550 Ti DirectCU, ASUS GTX 560 DirectCU, Sapphire HD 6770 flex, valamint Sapphire Radeon HD 6850 kártyákat a Ramiris Europe Kft. adta kölcsön.