Evolúció vagy ügyes marketing?

Unalomig ismételgetett közhely, hogy a hordozható számítógépek piaca az elmúlt években nemcsak hatalmas fellendülésen, de igen jelentős technológiai fejlődésen ment keresztül. Ennek a folyamatnak azonban még korántsem értünk a végére, a gyártók egyre több, eddig csak az asztali számítógépeknél alkalmazott technológiát (64 bites utasításkiterjesztés, PCI Express technológia, kétcsatornás memóriakezelés stb.) zsúfolnak bele gépeikbe, melyek révén azok számára is mind vonzóbb alternatívává válik a noteszgép, akik eddig megrögzötten a helyhez kötött asztali gépek hívei voltak.

A noteszgépek kezdetben nem vagy csak nehézkesen tudtak lépést tartani helyhez kötött társaikkal, így elmondható, hogy a miniatürizálásnak nagy ára volt, a szó szoros és átvitt értelmében is. A számítástechnika fejlődésével, illetve az évek során fokozatosan jelentkező, de mégis jelentős mértékű árcsökkenéssel ezek a különbségek mindinkább elhanyagolhatóbbá váltak, így az asztali számítógépek jelentős teljesítményfölénye mára nem ritkán csak a tesztprogramok grafikonjait elemezve csíphető fülön, a noteszgépek szolgáltatásválasztéka pedig legalább annyira szerteágazó lett, mint helyhez kötött fajtársaiké.

43 centiméteren szebb a világ

A fejlődési hullám óhatatlanul utolérte a noteszgépek egyik elválaszthatatlan komponensét, a kijelzőt is, mely egyben az az alkatrész, mely az utóbbi években a leginkább hozzájárult a hordozható számítógépek fogyasztói árának mérséklődéséhez. A hordozható számítógépeknél gyakorlatilag a kezdetek óta alkalmazott TFT panelek mind felbontásukat, mind képátlójukat tekintve sokat változtak, így ma már külön kategóriát képeznek a széles képarányú kijelzővel ellátott hordozható számítógépek vagy éppen a „hatalmas”, 17 hüvelykes panellel szerelt példányok.

Ilyen, 17 hüvelykes TFT-vel ellátott noteszgépek mostani bemutató írásunk szereplői is, melyek ugyanakkor nem az első óriás paneles noteszgépek szerkesztőségünkben. Pontosan egy évvel ezelőtt láthattuk vendégül az első ilyen gépet a Clevo jóvoltából; a D900T-t vizsgálva megállapítottuk, hogy aligha valószínű, hogy az efféle PC-k hordozható mivoltukkal édesgetik magukhoz a potenciális vásárlókat. A valamivel kifinomultabb, barátságosabb és nem utolsósorban méregdrága Asus W2V-t látva aztán végképp világossá vált számunkra a termék mögött álló filozófia, amit a kategória elnevezése (DTR – desktop replacement) sugall számunkra: ezek a gépek már nem másodhegedűs szerepre hivatottak, mellettük nincs már többé szükség hagyományos asztali PC-re.

Kicsomagolás, ismerkedés

Ezúttal tehát négy túlméretes hordozható számítógép mérkőzik egymással, az Acert a vadonatúj Aspire 9500 család egy kisebb tagja, az Asust az A7V, a Clevót az M575A, a Fujitsu Siemenst pedig az Amilo modellcsalád egyik M3438G típusa képviseli. Kiépítését és funkcióját tekintve mindegyik gép szolgál olyan meglepetéssel, amellyel mindeddig nem vagy csak elvétve találkozhattunk a hordozható számítógépek vizsgálata során, elöljáróban tehát annyit elárulhatunk, hogy a maga nemében mindegyik notesz kiemelkedőt nyújt, éppen ezért direkt versenyeztetésük nem mindig tűnhet sportszerűnek, tekintve hogy alapvetően mindnek más az erőssége. Mi több szempont alapján mégis megpróbáljuk egymáshoz viszonyítva értékelni, áttekinteni ezeket a gépeket, így ez a tesztünk az eddig megszokottakhoz képest kissé rendhagyó módon alakul majd.

Vizsgálataink során fokozatosan, „kívülről befelé” haladunk, azaz a csomag tartalmát tekintjük át először, majd a noteszgépek felépítését, külsejét, aztán hardverkiépítést vesszük nagyító alá, míg végül a szokásos teljesítménytesztek és a használat során szerzett tapasztalataink leírása következik. Az értékelésnél meghatározó szerepet játszik majd a terméktámogatás, illetve a természetesen a fogyasztói ár, így végül képet adhatunk majd a gépek ár/teljesítmény mutatójáról.

Tesztünk mind a négy márkája kereskedelmi változattal képviseltette magát, így a noteszgépek ugyanolyan csomagolással, ugyanazokkal a tartozékokkal érkeztek, mint amelyeket az utcáról betérő vásárló is kap a pénzéért. Tekintve, hogy a noteszek alapvetően nagyobbak az átlagnál, a dobozaik is méretesebbek és persze nehezebbek is. Közülük kettő – az Asus A7V-t és a Clevo M575-öt rejtő kartondoboz – jóval testesebb, mint a többi, a miértre azonnal választ kapunk, amint felnyitjuk a csomagot.

Balra az FS gép táskája, jobbra a Clevóé [+]

Az Acer gépét leszámítva mindegyik noteszhez jár hordtáska, jóllehet a Fujitsu Siemensnél ez inkább csak portól és nedvességtől véd; ennek a táskának még vállpántja sincs, és a gépen kívül tulajdonképpen semmi nem fér el benne.

Az Asus és a Clevo noteszhez már komolyabb táskát adnak, előbbi mellé egy kifejezetten minőségi, Targus márkájú hordozó jár. Mivel ennél a noteszgép-kategóriánál kevésbé játszik szerepet a hordozhatóság, a mellékelt táska milyensége vajmi keveset nyom a latba, ettől függetlenül kedves gesztus lehet egy ilyen kiegészítő.

A legtöbb kütyüt az Asus noteszhez kapjuk [+]

Egy noteszgép meglehetősen összetett hardver, mely a működéséhez szükséges majd minden eszközt magába integrálja, így a gépek doboza meglehetősen ritkán roskadozik a különböző extráktól. Jelen tesztalanyaink mellől is többnyire csak a szükséges kellékek – akkumulátor, töltő – kerültek elő. A legtöbb extrát – mondhatni szokás szerint – az Asus gépe mellé csomagolták, a többiek jobbára beérték egy DVI/D-Sub átalakítóval, telefonkábellel, esetleg egy-egy távirányítóval.

A dobozokból végül négy, szinte teljesen egyforma befoglaló méretekkel rendelkező noteszgépet bányásztunk ki; a méretbeli hasonlóság itt nyilván a kijelzőnek köszönhető, nem mindegy azonban, hogy a többi alkatrész mekkora helyet kíván magának a házban. Összbenyomását tekintve a legkecsesebb, legvékonyabb formával egyértelműen a Fujtsu Siemens notesze lett megáldva, míg az ellenpólust a masszív felépítésű, ám formavilágát tekintve mégis meglepően pozitív változáson átesett Clevo csúcsnotesz képviseli.

Első benyomások

Az Acer Aspire 9500 szokásos Acer-jellegzetessége a lekerekített formavilág, míg az Asus A7V a megszokott módon letisztult, ezzel együtt kissé talán jellegtelen, sötét külsőt kapott. A Clevo M575-ről korábban megállapítottuk, hogy hatalmasat változott a régebbi tömzsi, szögletes csúcsmodellhez, a D900T-hez képest. Új tartalom mellé tehát új forma is jár, és azt kell mondjuk, a Clevónál jól ráéreztek a helyes útra; az M575 már-már szép, kecses modellnek tekinthető, már csak a műanyag minőségének és megmunkálásának kéne valamicskét fejlődnie – ugyanakkor már ezen a téren is tapasztaltunk pozitív változásokat, amikor nemrég nagyítónk alá vontuk a 14 hüvelykes kijelzővel szerelt M540G típust.

Acer – Asus [+]

Clevo – Fujitsu Siemens [+]

Az anyagminőséget és a megmunkálást tekintve tehát (egyelőre) alulmarad a Clevo M575; a Fujitsu Siemens, az Asus és az Acer gépe itt nagyjából fej-fej mellett halad. Nem mellékes szempont, hogy az iménti három notesz közül egyik sem tekinthető az adott márkák zászlóshajójának, ennek ellenére anyagát és kialakítását tekintve kifejezetten minőségi darabnak bizonyult mindhárom példány. Külön kiemelnénk az Acer Aspire 9500-t, mely csillogó fedlapjával némi luxushatást is kelt, jóllehet ez a bizonyos fedő bármennyire is masszívnak tűnik, középen kevéssé képes ellenállni a nyomásnak. Ebből a szempontból az Asus A7V bizonyult a legmasszívabb darabnak, az erős, vaskos zsanérokkal rögzített kijelző itt hajlott be a legkevésbé nyomás hatására.

A 17 hüvelykes panelnek nemcsak a képátlója, hanem tömege is nagyobb az átlagnál, így a zsanérok kiválasztása és megfelelő beállítása kulcsfontosságú ebben a kategóriában. Ebből a szempontból mindegyik tesztelt modell jól szerepelt, tehát a kijelző minden esetben stabilan megállt felnyitott állapotban, a fedlap felnyitásához mindemellett egyik gépnél sem kell bivalyerővel rendelkezni.

Balra az Acer, jobbra a Clevo billentyűzete [+]

A gépek a fő beviteli felületüket tekintve meglehetősen változatos képet nyújtanak; a 17 hüvelykes kijelző által meghatározott szélességgel és mélységgel véleményünk szerint a Clevo és az Acer gép gazdálkodik a legjobban. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy eme két gép többi társától eltérően különálló numerikus blokkot is kapott. Természetesen csak némi kompromisszum árán lehet ennyi gombot bezsúfolni ekkora területre, ez esetben úgy gondoljuk a Clevo jobban teljesítette a feladatot; bár az Acer numerikus billentyűzete teljesebb, pontosabban közelebb áll az általánosan alkalmazott megoldásokhoz, ennek a fő blokk jobb oldala esett áldozatául. Az itt található gombok összementek; az Acer Aspire 9500 fő billentyűblokkjának jobb oldalán hatalmas a zsúfoltság, az itt található gombok legfeljebb egy hatéves gyerek ujjainak esnek kézre. Különösen fájó a kurzorgombok, illetve az enter elkarcsúsítása, vagy az „í” gomb száműzése a második sor jobb szélére.

Numerikus billentyűzet Acer és Clevo módra [+]

A Clevo M575 billentyűzete mit sem változott a D900T-nél alkalmazotthoz képest; itt minden gomb a helyén van, semmi sem ment össze, mégis – igaz csak cipőkanállal – befért a numerikus blokk, sőt a billentyűzet két oldalára még egy-egy hangszórónak is jutott hely.

Az Asus és a Fujitsu Siemens gép billentyűzete [+]

Az Asus és Fujitsu Siemens párosból a billentyűzet kiosztását tekintve egyértelműen az előbbi megoldása kerekedik felül a másikon, az Amilo M3438G billentyűzetén ugyanis kissé szokatlan helyre került az „í”, illetve az insert és a delete gomb. Az Asus A7V klaviatúráján ezzel szemben minden a helyére került, sőt, jutott hely egy bónusz Windows-billentyűnek is. Az ergonómiát tekintve fordul a kocka, a Fujitsu Siemens klaviatúráján puhábbak a gombok, a gépelés kényelmesebb, mint a csattogó hangot hallató Asus billentyűzeten. A billentyűzetkiosztást- és minőséget tekintve tehát a Clevo M575 viszi a pálmát jó kiosztású, kényelmes, numerikus gombokkal is ellátott klaviatúrájával.

Gomb hátán gomb

A beviteli felület másik elengedhetetlen kelléke a tapipad, melyet alapvetően hasonló megvalósításban láthattunk az Acer–Clevo és az Asus–Fujitsu Siemens pároson. Az előbbi két notebooknál egy középső sorléptető gomb is beékelődik a két fő gomb közé, utóbbiak hagyományos, kétgombos megoldások. Minőségét tekintve mindegyik érintőpad jó, bár a Clevo gépénél a gombok kissé „lötyögősre” sikeredtek. Az Asus érintőpadja fémes hatású gombjaival kimondottan jól néz ki, mégis ez az egyetlen vizsgált típus, ahol az tapipad kiváltására egy optikai egeret is mellékel a gyártó.

Az A7V fedélzeti irányítója [+]

A beviteli felületen mindegyik gyártó elhelyezett néhány, többségében programozható gombot, illetve pár szokásos, működésről tájékoztató visszajelzőfényt. Az Asus és a Clevo notesznél médialejátszást segítő gombok is feltűnnek a tapipad alatt, a két gép közös jellemzője, hogy a CD/MP3-lejátszás ezekkel még kikapcsolt állapotból is elindítható, illetve vezérelhető.

A Clevo M575 plusz gombjai [+]

A Clevo M575 apró számkijelzőjén még a lejátszási idő is nyomon követhető, itt amúgy normál működés közben egy digitális óra látható.

Az Acer Arcade homlokzati kezelője [+]

Az Acer notesznél hasonló plusz gombok kaptak helyet a homlokzaton, az Acer Arcade felület kiegészítéseként. Az Arcade funkció lényegében nem más, mint a Cyberlink által fejlesztett PowerCinema alkalmazás egyedi köntösbe bújtatott változata, mely elindítható az előtelepített Windows XP operációs rendszer betöltése nélkül is; ilyenkor egy rejtett, Linux-alapú partícióról töltődik be az alkalmazás. Hasonló képességgel lett felruházva a Fujitsu Siemens Amilo M3438G, itt azonban Windows alól nem indítható a program, a vezérléshez pedig a mellékelt – alapállapotban a kártyafoglalatban pihenő – távirányítót lehet segítségül hívni. A speciális médialejátszási funkciók ezeknél a noteszeknél kiemelten fontos szerepet játszanak, működésükre ezért a későbbiekben még visszatérünk.

A beépített hangszórókat az Acert leszámítva mindegyik gyártó a beviteli felületre helyezte; az Asus A7V és a Clevo M575 a klaviatúra két oldalán, a Fujitsu Siemens Amilo M3438G a klaviatúra felett harsog, az Acer Aspire 9500 hangszórói pedig a homlokzatba simulnak. A Fujitsu Siemens és az Asus gépe egy-egy „mélysugárzót” is kapott, bár ennek jelenlétét kevéssé érzékeltük; a négy notesz hangja lényegében alig különbözött egymástól. A hangerő szabályozására érdekes megoldást tartogat a Fujitsu Siemens gépe; a kasztni bal oldalán erre a célra egy tárcsás potmétert helyezett el a gyártó.

Csatlakozási lehetőségek

A négy vizsgált gép a csatlakozók és portok számát és típusát tekintve közel ugyanazt nyújtja. Itt három típus is érdekességgel szolgál számunkra, egy-egy kiöregedett csatoló révén. A Clevo M575-re egy soros port, az Acer Aspire 9500-ra és az Asus A7V-re pedig egy párhuzamos port került, ki tudja milyen célzattal, mindenesetre dicséretes, hogy utóbbi két gépre mindezen túl öt USB kapu is elfért, igaz, az Asus modellnél szerintünk nem a legjobb elrendezésben (az ötből négy csatlakozó a gép hátulján található).

[+]

A sorrend alulról felfelé: Asus, Clevo, Acer, FS [+]

Mindegyik gépen található FireWire csatoló, S/PDIF hangcsatlakozó, S-Video kimenet, az Asus A7V-t leszámítva minden modellen van DVI port, D-Sub kimenet viszont csak ez utóbbi típusra, illetve az Acer Aspire 9500-ra került.

Az Amilo M3438G ExpressCard aljzatában egy távirányító lapul [+]

Mindenhol alapfelszereltség a kártyaolvasó, a modem és a hálózati csatlakozó, illetve a CardBus aljzat (kivéve a Fujitsu Siemens gépét, amire már a modernebb, ExpressCard bővítőfoglalat került, mely amúgy az Acer gépén is megtalálható). A csatlakozási lehetőségeket tekintve végeredményben az Acer Aspire 9500 kínálja a legtöbb opciót, míg a portok elrendezését véleményünk szerint a Clevo M575-ön oldották meg a legjobban.

Belső felépítés

Tesztalanyaink közül mind a négy notesz Centrino-bázisú masina, igaz a Clevo M575-re nem került rá az ezt tanúsító matrica, de mivel ez a gép is Intel mobil processzort és lapkakészletet, továbbá vezeték nélküli hálózati csatolót kapott, mindenképpen ebbe a kategóriába sorolható.

Így leírva teljesen természetesnek hat, hogy az efféle noteszgépek is mobil technológiára épülnek, de nem volt ez mindig így. A DTR noteszek a kezdetekben az asztali számítógépek processzorát kapták, nem csoda hát, hogy sokak képzeletében ezek a gépek máig melegedő, hangos hűtőventilátorral ellátott, nehéz és masszív monstrumként élnek.

Processzor

A mezőny mind a négy tagját Pentium M processzorral szerelték tehát, a Clevo jó szokásához híven nem hagyott kétséget afelől, hogy melyik gép lesz a legizmosabb; az M575-be került 2,13 GHz-es órajelen járó, Pentium M 770 kódjelű CPU-nál jelenleg csak egyetlen gyorsabb modell kapható. Az Asus A7V-be egy szerényebb teljesítményű, 1,86 GHz-es órajelű Pentium M 750 típusú CPU jutott, míg a Fujitsu Siemens és az Acer noteszben ugyanaz az 1,73 GHz órajelű, Pentium M 740 jelzésű processzor teljesít szolgálatot. A CPU-k közös jellemzője az 533 MHz-es rendszerbusz, a 2 MB másodszintű gyorsítótár, illetve a 27 wattos fogyasztási mutató (TDP, amely nem a chipek maximális áramfelvételét takarja).

Lapkakészlet és memória

A lapkakészletet tekintve teljesen egységesnek tekinthető a négy noteszgép kiépítése; mind a négy modell az Intel 915PM típusú mobil chipkészletét kapta, melynek révén többek között olyan fejlett technológiák kiaknázására adódik lehetőség, mint a PCI Express és SATA csatolószabvány. A lapkakészlet mindemellett 533 MHz-es rendszerórajelet kínál, és maximum ugyanilyen sebességen kezeli a DDR2 SDRAM memóriákat – akár kétcsatornás üzemmódban is.

Memóriából mindegyik gépbe pakoltak bőséggel, bár a sorból némileg kilóg a Fujitsu Siemens Amilo M3438G, a hozzánk került típusba ugyanis „csak” 512 megabájtnyi DDR2 SDRAM-ot illesztettek. A többi versenyző mind dupla ekkora mennyiséget kapott, ráadásul az Acer, az Asus és a Clevo gépe egyaránt kétcsatornás üzemmódban hajtotta meg ezt a memóriát. Hogy a kétcsatornás memóriakezelés mekkora előnnyel jár, kiderül majd tesztjeinkből, ugyanakkor az 1 GB memória manapság már korántsem bizonyul felesleges pénzkidobásnak, pláne egy multimédiás munkaállomás esetében.

Tárolórendszer

A merevlemezes háttértár kiépítése meglehetősen változatosnak bizonyult a négy gép esetében. A Clevo M575 és az Acer Aspire 9500 egyaránt 100 gigabájt kapacitású merevlemezzel van ellátva, jóllehet előbbi esetében egy sokkal gyorsabb, 7200 fordulat/perces motorral szerelt Hitachi modellre esett a választás, míg az Acer gépébe a Seagate merevlemez-választékának egyik leglassabb típusa jutott. Az Asus A7V-be egy 5400 fordulat/perces motorral ellátott, Hitachi gyártmányú HDD kapott helyet 80 GB háttérkapacitást nyújtva, végül a Fujitsu Siemens Amilo M3438G-be ugyanekkora tárterülettel szolgáló Seagate merevlemez került – abból is mindjárt két darab.

Rendezett belvilág Fujitsu Siemens módra [+]

A Fujitsu Siemensnél a SATA csatolójú háttértárakat a noteszgépbe szerelt VIA vezérlőre kötötték, mely RAID képességekkel (RAID 0 és 1 üzemmód) ruházta fel a noteszt. Így a két merevlemez összekapcsolásával (RAID 0 tömbbe rendezéssel) hozzávetőlegesen 160 gigabájt szabad tárterületet nyújt, ráadásul mindezt megnövekedett adatkezelési sebesség mellett teszi. Amennyiben valaki adatainak maximális biztonságára törekszik, úgy inkább a RAID 1 üzemmódot (tükrözés) érdemes választania, ilyenkor azonban csak 80 GB szabad tárterület használható fel. Mi tesztjeinket RAID 0 üzemmódba kötött merevlemezekkel végeztük.

Slot-in DVD-író az Acer gépében

A gépek mindegyikét ellátták akár kétrétegű DVD-k írására is képes DVD-írókkal. Itt az átlagos képességű, TSST gyártmányú írót tartalmazó Asus gépet leszámítva mindegyik modell szolgált számunkra valami különlegességgel; a Clevo M575-be egy LightScribe feliratozási eljárást is támogató Toshiba gyártmány (erről egy későbbi tesztünkben bővebben írunk majd), az Acer Aspire 9500-ba egy slot-in mechanikát használó Matsushita (Panasonic) író, a Fujitsu Siemens Amilo M3438G-be pedig egy fürge NEC típus került. Írási sebesség tekintetében ez utóbbi modell vitte a pálmát maximálisan 4-szeres tempójú kétrétegű DVD-írással, illetve 8x DVD+RW és 6x DVD-RW újraírással. Egyik író sem super-multi rendszerű, tehát a DVD-RAM formátumú lemezek írása semelyik típussal nem lehetséges.

Kommunikáció

A vezeték nélküli kommunikációs rendszerek egy hordozható számítógépnél kiemelt szerephez jutnak, ennek megfelelően mind a négy vizsgált noteszgép kapott drótnélküli hálózati kártyát, méghozzá mindegyik ugyanazt a modellt; az Intel PRO/Wireless 2200BG vezérlőt, mely a 802.11b és 802.11g szabványokkal kommunikál. Az Acer Aspire 9500-at és a Clevo M575-öt mindezen túl Bluetooth kommunikációs modullal is felszerelték, mely további vezeték nélküli funkciókkal egészíti ki a repertoárt.

A hagyományos, vezetékes hálózati vezérlők tekintetében az Asus A7V kissé maradinak tűnhet Fast Ethernet vezérlőjével, lévén a többi három versenyző már mind a gyorsabb átviteli sebességet nyújtó Gigabit Ethernet hálózati interfészt tartalmazza.

Grafika, kijelzők, hang

A négy DTR noteszgép grafikus rendszere mindegyik esetben komoly teljesítménnyel bír, ami kevéssé meglepő, hiszen ebben a kategóriában a lapkakészletbe integrált, lassú grafikus motorral ellátott modell ritka, mint a fehér holló. Az Asus és az Acer noteszgépébe ugyanaz a Mobility Radeon X700-as grafikus processzor került, ám a memóriakörítés valamelyest különbözik a két esetben. Az Aspire 9500 grafikus rendszere 256 megabájtnyi dedikált memóriával gazdálkodhat, míg az Asus A7V feleennyivel kell hogy beérje, cserébe viszont ez a memória magasabb órajelen jár, mint a konkurenciánál, így valamivel nagyobb grafikus teljesítmény sajtolható ki a rendszerből – minimális fogyasztásnövekedés árán.

A Fujitsu Siemens és a Clevo gépeiben ellenben annyi a közös vonás, hogy mindkét notesz GPU-ját az NVIDIA szállítja, és mindkét videorendszer úgynevezett MXM modulokkal csatlakozik az alaplaphoz, azaz elvileg könnyűszerrel cserélhetők. Az Amilo M3438G-ben a tavalyi év nagyágyúja, a GeForce Go 6800-as grafikus processzor található, mellyel először pont a korábbi Clevo csúcsmodell révén ismerkedhettünk meg. A 256 MB dedikált memóriát kapott grafikus alrendszer még most is tekintélyes teljesítménnyel szolgál, cserébe viszont étvágya is átlag feletti.

Vigyázat, forró! – a rézköpeny alatt a G70M lapul [+]

A piac azonban itt is irgalmatlan tempót diktál, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a Clevo aktuális csúcsgépében már a világ éppen most leggyorsabb mobil GPU-ja, a GeForce Go 7800 GTX dübörög. Ez a processzor lényegében csak órajelét tekintve, illetve néhány energiatakarékos funkcióban különbözik az asztali számítógépekbe szánt testvérétől, a 302 millió tranzisztorban rejlő erő jelen pillanatban tehát mindent felülmúl. Az NVIDIA leggyorsabb mobil processzora mindezt nem adja ingyen; teljes terhelés mellett alaposan befűt a notesznek, és az akkumulátorral szemben sem éppen kíméletes.

Megjelenítők

A négy notebook 17 hüvelykes panelje egyaránt 16:10-es képaránnyal szolgál, a maximális felbontás WXGA+ (1440x900 pixel) az Acer, az Asus és a Fujitsu Siemens gépénél, a Clevo M575 – talán az izmosabb grafikus processzor képességeihez mérten – ennél valamivel nagyobb, WSXGA+ (1680x1050) felbontású kijelzőt kapott. Mind a négy panel fényes, üvegszerű hatást keltő felülettel rendelkezik, ezt az élénkebb színeket és jobb kontrasztarányt (no meg nem kevés tükröződést) biztosító technológiát az Acernél CrystalBrite-nak, az Asusnál Color Shine-nak, a Clevónál GlareType-nak, a Fujitsu Siemensnél pedig CrystalView-nak hívják.

A panelekről szokatlan módon viszonylag sok adat áll rendelkezésre; az Acer Aspire 9500-nál, a Clevo M575-nél és a Fujitsu Siemens Amilo M3438G-nél ismert a TFT-k reakcióideje, illetve fényereje. Előbbi adat az első és az utolsó típusnál 16 ms, a Clevo esetében 25 ms, a fényerő pedig 500 cd/m² az Acer gépénél, 170 cd/m² a Clevo M575-nél, illetve 200 cd/m² a Fujitsu Siemens notesznél. Az Aspire 9500 kijelzője átlag feletti fényerejét a megduplázott háttérvilágításnak köszönheti, melynek révén az Acer noteszgépének panelje úgy ragyog, hogy azt a legtöbb asztali TFT is megirigyelhetné. A dupla fénycsöves háttérvilágítás ugyanakkor az akkumulátoros üzemidőre nincs éppen jótékony hatással; hogy ennek mekkora a gyakorlati jelentősége, kiderül majd vonatkozó mérésünkből.

Ami a képminőséget illeti, az Asus és a Clevo noteszgépben lévő panel szubjektív benyomásunk szerint minden szempontból hasonlóan teljesített. A betekintési szögek és a fényerő, továbbá a kontraszt közelítőleg párban volt ennél a két gépnél. Az Acer és a Fujitsu Siemens notebookja kilóg a sorból, előbbi a már említett fényes panel miatt (melynek egyébiránt nem voltak olyan jók a betekintési szögei, mint a többi gépnek), utóbbi pedig kissé fakónak tűnő képe miatt. Ez a két gép jelenti tehát a két ellenpólust; szerintünk összességében az Acer Aspire 9500 szolgált a legszebb képpel, a Fujitsu Siemens Amilo M3438G ezzel szemben a legfakóbb látványt nyújtotta.

Hangrendszer

A noteszgépek hangrendszerének összehasonlításakor könnyű dolgunk van; gyakorlatilag mindegyik gépben ugyanaz a Realtek-féle HD Audio kodek teljesít szolgálatot, ami korlátozott 3D-s szabványtámogatást (DS3D, EAX, EAX2), illetve relatíve jó hangminőséget ígér. A négy gépbe ráadásul mintha csak ugyanazokat a hangszórókat szerelték volna, ezen a téren gyakorlatilag semmilyen különbséget nem fedeztünk fel a modellek között. Örvendetesnek tekintjük, hogy mindegyik DTR notebookra szereltek S/PDIF kimenetet, így a digitális erősítőkkel vagy a digitális összeköttetésű hangrendszerekkel kiegészítve minden esetben biztosított a lehető legjobb minőségű hangzás.

Teljesítmény

A felépítés ismertetése után végül sort kerítünk az elmaradhatatlan teljesítményteszt ismertetésére. Tesztmetódusunk alapvetően nem változott, ugyanakkor – haladván a korral – néhány újabb kiadású tesztprogram eredményét is feltüntettük a grafikonokon, illetve kísérletet teszünk egy teljesen újfajta „mérés” ismertetésére. Ez utóbbi a „szubjektív zajvizsgálat”, melynek keretén belül megpróbáltuk „lefülelni”, hogy az adott noteszgép különböző körülmények között milyen zajszinttel dolgozik, benyomásainkat pedig egy ötfokú skálán próbáljuk ábrázolni.

A méréseket minden esetben a gyártó által nyújtott szoftverkörnyezetben (operációs rendszer, eszközmeghajtók, kiegészítő szoftverek) végeztük; amelyik géppel nem kaptunk operációs rendszert, arra a Windows XP Professional második szervizcsomaggal frissített változatát telepítettük, majd installáltuk az összes szükséges eszközmeghajtót a géphez kapott CD-ről.

A Futuremark régebbi rendszerteszt-programjánál szemmel láthatólag hangsúlyos szerephez jut a processzorteljesítmény, így ebben a tesztben fölényesen nyer a Clevo M575, őt követi az Asus A7V, majd a két, egyforma processzort tartalmazó Fujitsu Siemens és Acer masina. A két utóbbi modell párharcát a gyorsabb grafika és a gyorsabb merevlemezkezelés döntötte el az FS Amilo M3438G javára.

A PCMark újabb változatánál az utóbbi két szempont miatt a Fujitsu Siemens gépe a dobogó második fokára állhat fel, az Asus A7V kapja a bronzérmet, az Acer Aspire 9500-nek a negyedik hely jut, a Clevo M575 pedig tovább őrzi fölényes első helyét.

Háromdé

Nincs ez másként a 3D-s grafikai teljesítményt mérő tesztprogramoknál sem, ahol a Clevo M575 brutális CPU- és GPU-teljesítményével kört ver a teljes mezőnyre, a további sorrend pedig minden esetben – mondhatni törvényszerűen – marad a fentebb is vázolt: Fujitsu Siemens, Asus, Acer. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy a modernebb, számításigényesebb látványvilággal dolgozó 3DMark 05 esetében a Fujitsu Siemens gép előnye jelentősen megcsappan a mögötte felsorakozó versenyzőkhöz képest.

Everest

A legújabb Everest Ultimate Editionnel elvégzett méréseink vegyes képet nyújtanak, bár továbbra sem fér kétség ahhoz, hogy a Clevo M575 tartja elsőségét. Az izomfiút az Asus A7V követi az összesítettben, majd az Acer Aspire 9500 fogalja el a harmadik helyet, végül a kevesebb memóriának, illetve az egycsatornás memóriakezelésnek köszönhetően ezúttal kénytelen az utolsó hellyel beérni a Fujitsu Siemens Amilo M3438G.

Telepes üzemidő

Az akkumulátoros üzemidőt a szokásos módon vizsgáltuk, tehát teljesen feltöltött akkumulátorokról addig járattuk a gépeket minimális és maximális fogyasztási terheléssel, amíg maguktól ki nem kapcsoltak. A kikapcsolásig eltelt időt a Battery Eater program jegyezte fel nekünk.

Akkumulátorok balról jobbra: Asus, FS, Clevo, Acer [+]

Minimális terhelés mellett a legtovább az Acer Aspire 9500-as akkumulátora húzta, ez volt az egyetlen gép a mezőnyben, mely több mint 3 órán keresztül működött telepről. Az Acer gépét törvényszerű módon Asus, a Fujitsu Siemens és a Clevo notesze követte ebben a sorrendben haladva. A végkifejlet az utóbbi két modellnél alighanem a sokat fogyasztó grafikus processzoroknak tudható be, az akkumulátoron ez esetben még az sem segített sokat, hogy a Clevo M575 a szabványos 133 MHz-ről automatikusan 88 MHz-re, a Fujitsu Siemens Amilo M3438G pedig (az energiatakarékos működést elősegítő funkciógomb lenyomása után) 110 MHz-re csökkentette a rendszerórajelet (ezzel egyben a processzor órajelét is csökkentve 800 MHz-ről 528, illetve 660 MHz-re).

Teljes rendszerterhelés mellett 99 perces maximális üzemidejével az Asus A7V ugrik az élre, őt követi 86 perces időeredménnyel a Fujitsu Siemens Amilo M3438G, az iménti első helyezett Acer Aspire 9500 alighanem a teljes fényerővel üzemelő kétlámpás kijelző miatt csak a harmadik pozíciót tudta elcsípni, a Clevo M575 pedig az akkumulátoros üzemidőt mérő tesztben, úgy tűnik, kénytelen beérni az abszolút utolsó hellyel (valamit valamiért, ugyebár).

Zúgolódás

Kísérleti próbálkozásunk, a zajszint szubjektív osztályzása némi magyarázatra szorul. Mint a táblázatban is látható, három üzemmódban járattuk a noteszgépeket, majd „bemelegedés” után a noteszgép előtt csendes környezetben ülve arra füleltünk, hogy a gép által keltett zaj (beleértve minden normál üzemi jellegű zajt, tehát nyilván elsősorban a hűtőventilátorok zaját, de akár a merevlemezek hallható surrogását is) milyen mértékben kelt zavaró hatást. A kapott „hangélményt” 1-től 5-ig terjedő skálán értékeltük, ahol az 1 a teljes csendet, illetve az alig hallható zajt, az 5 pedig a hajszárítók zúgásához hasonlítható ricsajt jelent. Az értékelésnél előfordult, hogy nehezen tudtunk dönteni bizonyos fokozatok között (mert például a gép ventilátora gyakran változtatta a fordulatszámát), itt köztes osztályzatot adtunk.

Az Acer hűtője: sivítva véd a túlmelegedéstől [+]

Az Acer Aspire 9500 és a FS Amilo M3438G egyaránt meglepően halknak bizonyult üresjáratban, illetve minimális terhelésnél. Ez a két notesz ráadásul ebben a stádiumban időnként arra ragadtatta magát, hogy teljesen leállítsa a hűtőventilátort, ami különösen az utóbbi modell esetében nagy érdem, figyelembe véve a nagy teljesítményű, melegedő GPU-t. A Clevo és az Asus gépe egyaránt folyamatos üzemben tartotta a hűtőventilátorokat, nem kis meglepetésünkre azonban itt utóbbi bizonyult a hangosabbnak, a kisebb légkavaró jól hallható, magas frekvenciájú, süvítő hangot hallatott.

Az Asus légkavarója: kicsi de hangos [+]

Maximális CPU-terhelésen a Clevo M575 alig bizonyult hangosabbnak, mint terheletlen állapotban, ugyanez vonatkozik a Fujitsu Siemens gépre, ellenben az Acer Aspire 9500-nak megjött a hangja, és versenyt zúgott az Asus A7V-vel, ami időnként komolyan rákapcsolt, hogy ne melegedjen túl a CPU.

Az FS gép nem keltett nagy ricsajt... [+]

Teljes rendszerterhelésen a Fujitsu Siemens gépe volt a leghalkabb mély mormogásával, az Acer Aspire 9500 ugyanúgy járatta a ventilátorokat, mint az előző állapotban, az Asus A7V még inkább rákapcsolt, míg a Clevo M575-nek turbó fokozatra váltottak a propellerei – ez esetben már nincs mese: több százmillió tranzisztor testi épsége a tét.

...nem úgy, mint a Clevo M575 [+]

Összességében kijelenthetjük, hogy a Fujitsu Siemens notesze által keltett üzemzaj bizonyult a legkevésbé zavarónak minden esetben, az Acernek bizonyos szint felett mindegy volt, légkavarója – akárcsak az Asus A7V-jé – jól hallhatóan járt. A Clevo mély hangon duruzsoló ventilátorai pedig csak akkor váltak igazán ricsajossá – akkor viszont nagyon – amikor minden „idegszálával” beindult a grafikus motor.

Mindemellett nem állítanánk, hogy az aktív hűtés mellett mindegyik gép egyformán melegedett, ugyanakkor azt gondoljuk, hogy az ilyen monstrumoknak az asztalon van a helyük, így aki ölbe vesz egy ekkora gépet, az készüljön fel rá, hogy idővel kellemetlenül melege lesz az adott testtájékon.

Terméktámogatás, szoftverek

A végső értékelés előtt mindenképpen érdemes szót ejtenünk néhány olyan plusz „adalékról”, melyek növelik a noteszgép értékét. Ilyen a szoftverkörítés, a háttértámogatás vagy a jótállás időtartama.

Elsőként a legfontosabb szoftverről, az operációs rendszerről érdemes említést tennünk. A tesztünkben szereplő gépek közül az Acer Aspire 9500-hoz és a Fujitsu Siemens Amilo M3438G-hez ad a gyártó operációs rendszer licencet, méghozzá a Windows XP Home második szervizcsomaggal ellátott változatát. A választást jónak tartjuk, hiszen ezek a gépek aligha kerülnek nagyvállalati környezetbe, így a drágább Professional változat plusz funkcióit amúgy sem használná ki tulajdonosuk.

Ezen a két gépen minden mellékelt szoftver előre telepítésre került az operációs rendszerrel együtt, így az első bekapcsolást követően már csak véglegesíteni kell a felhasználói adatokat és máris használható a gép. A kiegészítő alkalmazások terén egyébiránt az operációs rendszerrel alapállapotban nem rendelkező Asus A7V bánik a legbőkezűbben; számos saját fejlesztésű program mellett tűzfalprogramot, videovágó szoftvert, CD/DVD-író alkalmazást és profi diavetítés-készítőt kínál.

[+]

Az Acer Aspire 9500 menedzsment-modulja lényegesen kibővült a korábbi noteszgépekhez képest; az eMpowering Technology fantázianevű alkalmazáscsomag a biztonsági funkciókon keresztül a rendszeroptimalizáló modulig számos hasznos lehetőséget rejt magában. A gépre ezen kívül víruskereső szoftvert és CD/DVD-író alkalmazást telepítettek.

A Fujitsu Siemens Amilo M3438G szoftvercsomagja nem túlságosan bőkezű, itt a leginkább lényeges szerephez nem is egy windowsos alkalmazás jut. Az InstantOn névre keresztelt funkció ez esetben egy komplex multimédiás kezelőfelületet rejt, mely lényegében nem más, mint a Cyberlink Fujistu Siemens-bőrbe bújtatott PowerCinema alkalmazása. Ez a felület a mellékelt távirányítóval – mely alapállapotban az ExpressCard bővítőaljzatban lapul – indítható el és vezérelhető, az alkalmazás segítségével a Windows betöltése nélkül lehet a merevlemezen vagy más adattárolón lévő fotókat nézegetni vagy mozgóképet, zenét lejátszani.

Az Acer Arcade felhasználó felülete... [+]

...és az Asus Mobile Theater főmenüje [+]

Ugyanez az alkalmazás ugyanezekkel a funkciókkal, csak éppen Acer Arcade névre keresztelve megtalálható az Aspire 9500-as modellen is, ám itt nemcsak a rejtett, linuxos partícióról indítható el a program, hanem Windows XP alól is. Az Asus hasonló felületét Mobile Theaternek hívják, ugyanakkor ez a program már nem a Cyberlink, hanem a Ulead boszorkánykonyhájából került ki; csak windowsos változata van, ám nagyjából ugyanazokat a funkciókat tudja, mint a másik két konkurens termék.

Az Asus A7V itt egy hasznos extrával egészíti ki multimédiás repertoárját: ez a gép volt az egyetlen, amibe rádió- és TV-adások vételére alkalmas tunert szereltek. A kábelhálózatra csatlakoztatva a gép ennek révén mobil televízióvá, illetve videofelvevővé válhat, sőt elvileg még kábeltévé sem feltétlenül szükséges ehhez, hiszen a csomagban ott lapul egy földi sugárzású adók vételére alkalmas antenna. Sajnos ez utóbbi eszközzel nem mentünk sokra a pesti Duna-parton (gyakorlatilag nem sikerült vele befognunk semmit), ugyanakkor a kábelhálózatról minden adót begyűjtött az A7V, igaz a legjobb minőségben továbbított jellel is csak közepes képminőséget produkált.

Támogatás

A háttértámogatás minősége valamelyest különböző mind a négy gép esetében, legalábbis ami az internetes supportot illeti. Némi keresgélés után ugyanakkor mindegyik géphez megtalálhatjuk a szükséges meghajtószoftvereket, BIOS-frissítéseket. Az Acer és az Asus rendelkezik a leginkább összeszedett magyar nyelvű weboldallal, a Fujitsu Siemensnél egyelőre még nincs kész a weblap magyarítása, de a cégnél állítólag gőzerővel dolgoznak a fordításon, a Clevo pedig szintén csak idegen nyelvű márkaoldalt tart fenn.

A gépek közül kettő – az Asus A7V és a Clevo M575 – két év jótállással érkezik, mely az Asus noteszénél kiterjeszthető maximum három évre. Mindenképpen dicséretes a plusz jótállási idő bevállalása, hiszen a törvény csak egy évet ír elő kötelezően. A törvényi minimumhoz tartja magát a másik két gyártó, így az Acer és a Fujitsu Siemens gépre csak egy év jótállást vállalnak, ami felár ellenében mindkét modell esetében kiterjeszthető maximálisan három évig. A noteszgépek javítása (különösen, ha alkatrészpótlás is szükséges) azonban nem olcsó mulatság jótállási időn túl, ezért mindenképpen megfontolandó egy ilyen garanciakiterjesztés beszerzése.

Adatlap, értékelés

Írásunk végén most egyenként értékeljük az eddig ismertetett szempontok alapján a nálunk járt négy 17 hüvelykes képátlójú kijelzővel szerelt noteszgépet. Annyit elöljáróban mindenképpen érdemes leszögezni, hogy alapvetően mind a négy géppel meg voltunk elégedve a vizsgálatok során, mindegyik modell jól teljesített, és mindegyikük különleges hardvernek bizonyul a maga nemében. Lássuk részletezve:

Acer Aspire 9502WSMi: siker, fény, csillogás. A hazánkban is rendkívül sikeres tajvani gyártó egyik gyöngyszeme elsősorban különleges dizájnjával, illetve gyönyörű képet adó kijelzőjével emelkedett ki a mezőnyből. Teljesítményét tekintve azonban sok esetben alulmaradt a többi versenyzőhöz képest, ugyanakkor ezt kompenzálja a gép felszereltsége, illetve minősége, mindez pedig annak tudatában, hogy a modellcsalád egyik „leggyengébb” tagjáról van szó, kifejezetten dicsérendő. Közel 578 000 forintos fogyasztói árával ugyanakkor ez a notesz bizonyult tesztünk legdrágább résztvevőjének, így a gép ár/teljesítmény aránya a mezőnyben a legrosszabb, ár/érték aránya azonban többek között a gazdag felszereltségnek, a szoftverkörítésnek és a gyárilag telepített operációs rendszernek köszönhetően jónak tekinthető.

Ami tetszett:

• gyönyörű kijelző,
• tetszetős külső,
• kiváló bővíthetőség.

Ami nem tetszett:

• zsúfolt klaviatúra,
• kissé drága.

Asus A7V: a szürke eminenciás. a nagy videokártya- és alaplapgyártó 17 hüvelykes notebookjáról néhol bizony lerí, hogy a gyártó nem ezt a modelljét szánja a csúcsszegmensbe. Bár az Asus a korábban már nálunk is megfordult W2V-vel lövi el az összes puskaporát, azért az A7V sem rossz, ugyanakkor számunkra kissé rutinmunkának tűnik. A gép semmi igazán kiemelkedőt nem nyújt, egyedül a TV-tuner számít kuriózumnak a mezőnyben, de ezt önmagában kicsit kevésnek érezzük, a notebookot éppen ezért mind külsőleg, mind belsőleg kissé jellegtelennek látjuk. A notesz 560 000 forintos árával valamivel olcsóbb, mint az imént tárgyalt Acer modell, ráadásul ez a gép Sulinetben is megvásárolható, így a végár tovább csökken. Ennek megfelelően (feltételezve, hogy a vásárló igénybe veszi az adókedvezményt) mind ár/teljesítmény viszonylatban, mind ár/érték arányát tekintve jónak tartjuk az A7V-t.

Ami tetszett:

• beépített TV-tuner,
• jó felszereltség,
• bőséges szoftverkínálat.

Ami nem tetszett:

• rutinmegoldások.

Clevo M575: az izomagy. Egyértelmű, hogy ennek a gépnek az erőssége a tiszteletet parancsoló számítási teljesítményben, illetve a grafikus rendszer erejében rejlik, a Clevo egy pillanatig sem hagyott kétséget afelől, hogy melyik gép kerül ki győztesen a teljesítményalapú összecsapásokból. A világ jelenlegi leggyorsabb mobil grafikus processzora példátlan részletességű, gyors 3D grafikát varázsol a kijelzőre, igaz cserébe melegszik és sokat fogyaszt, de a játék hevében – márpedig mi másra kellene egy ilyen tudású GPU – mindez teljességgel lényegtelen szempontnak bizonyul. Mindezt tetézi a BIOS-ban szereplő, noteszgépeknél tudomásunk szerint teljesen egyedülálló tuningopció, mellyel maximum 15 százalékos mértékben megemelhető a rendszerórajel. Más kérdés, hogy a nyers erő mennyire elég az üdvösséghez, mindazonáltal úgy érezzük, hogy a Clevo jó fejlődési utat jár be, és mostanában más területre is több hangsúlyt fektet. Jó példa erre a gépbe szerelt LightScribe DVD-író vagy a D900T-hez képest lényegesen javult, egész pofásnak mondható dizájn. A hozzánk eljutott tesztgép ára majdnem pont ugyanannyi – 562 000 Ft – mint az Asus A7V-é, a gép ennek megfelelően tesztünk egyik ár/teljesítmény bajnoka, ár/érték aránya is jó, ezért ajánljuk mindenkinek, aki nagy teljesítményű hordozható géppel kívánja kiváltani jelenlegi asztali számítógépét.

Ami tetszett:

• brutális CPU-teljesítmény,
• brutális GPU-teljesítmény,
• kiváló klaviatúra,
• LightScribe rendszerű DVD-író.

Ami nem tetszett:

• az anyagminőség lehetne jobb.

Fujitsu Siemens Amilo M3438G: az első. Szolid, szerény, de kiderül róla, hogy tulajdonképpen egy báránybőrbe bújt farkas: a Fujitsu Siemens gépe nem elhanyagolható grafikus teljesítménnyel rendelkezik, hiszen tesztünk második leggyorsabb grafikus motorja dübörög benne. Ebbe a modellbe sajnos csak 512 MB memóriát szereltek, ami bizonyos esetekben egy ilyen multimédiás munkaállomásnál már kevésnek bizonyulhat, viszont cserébe ez a gép kínálja a legnagyobb merevlemezes tárterületet. Még azt a tényt is megbocsájtjuk neki, hogy kijelzőjének minősége hagy némi kívánnivalót maga után, hiszen ez a gép tesztünk legolcsóbb – mindemellett nem a leglassabb – példánya: a nálunk járt konfiguráció ajánlott fogyasztói ára 399 990 forint (mindez operációs rendszerrel együtt értendő), ezzel bátran kijelenthetjük, hogy a Fujitsu Siemens Amilo M3438G-nek e tekintetben nem akad párja a honi piacon. A gépnek mind ár/teljesítmény, mind ár/érték arányát kitűnőnek minősítjük, a beszerzését pedig mindenkinek ajánljuk, aki kevés pénzért cserébe egy kimondottan jó képességekkel rendelkező példányt szeretne magáénak tudni a 17 hüvelykes noteszgépek mezőnyéből.

Ami tetszett:

• SATA RAID megvalósítás,
• kiegyensúlyozott grafikus rendszer,
• kifejezetten olcsó.

Ami nem tetszett:

• kevés memória,
• nem a legszebb képű kijelző.

Clevo M575 Fujitsu Siemens Amilo M3438G	Acer Aspire 9502WSMi Asus A7V

Renwick

A tesztben szereplő Acer és Asus noteszgépeket a Ramiris Rubin Rt., a Clevo notebookot a notebook.hu, a Fujitsu Siemens gépet pedig a gyártó hazai képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.