Olympus 25 mm-es M.Zuiko – már csak ez hiányzott!

Hirdetés

Felépítés, fizikai jellemzők

Első körben a 12 mm F2-vel és a 45 mm F1.8-cal enyhítette a fényerős fix objektívek hiányát az Olympus, amit majd a 75 mm F1.8, a 60 mm F2.8 makró, majd a 17 mm F1.8 „mini” Zuiko követett; az 50 milliméteres standard objektívnek azonban egészen mostanáig se híre, se hamva nem volt. Aki eddig ilyen gyútáv után szomjazott – és mindenáron natív lencserendszerrel akarta lerészegíteni magát –, az csakis a Panasonic („PanaLeica”) 25 mm F1.4 üvegét csavarhatta fel fényképezőgépére. Ám most végre tényleg teljes lett a fényerős apró objektívek sora az Olympus kínálatában, hiszen cikkünk közreadásakor már kapható, megvásárolható az M.Zuiko Digital ED 25 mm F1.8.

Összefoglalva tehát jelenleg 12, 17, 25, 45, 60 és 75 milliméteres fix gyújtótávolságú, fényerős m4/3-os optikák állnak rendelkezésünkre az Olympus zászlaja alatt, így a megfelelő mennyiségű pénzmaggal rendelkezve bárki összeállíthatja magának azt az álomsort, amivel szinte minden „általános jellegű” téma lefotózható. Persze még mindig hiányoznak például a natív bajonettes tilt/shift lencserendszerek vagy a fényerős telék (mondjuk egy 300 mm F4), de az elmúlt másfél évben úgy beindult a m4/3 fejlődése, hogy valószínűleg már ezekre a specializált eszközökre sem kell sokat várnunk. Jelen cikkünknek azonban nem a különleges portékák a főszereplői, hanem az a „standard látószöget” nyújtó objektív, ami alternatívája lehet a Panasonic 25 mm F1.4-nek.

Az M.Zuiko Digital ED 25 mm F1.8 külsőre nagyon hasonlít 45 mm-es testvérére: itt is jó minőségű műanyag tubussal, fém bajonettel és zsebre vágható méretekkel találkozik a nézelődő. A fókuszgyűrű ugyanúgy elektromechanikus módon mozgatja a lencsetagokat, mint az összes többi m4/3-os objektív esetén. Távolságmérő skála nincs, AF/MF kapcsoló sincs, és rekeszgyűrűt is hiába keresünk a terméken.

A 25-ös Olympus zárt felépítésű, azaz a bajonett oldalán található lencsetag lezárja hátulról a tubust, oda por nem juthat be. Az élességállítás belső jellegű, ugyanis fókuszáláskor nem csak a hátsó lencsetag, hanem a frontlencse sem mozog (és nem is forog, így a cirkuláris polárszűrők gond nélkül használhatóak).

A termék összesen 9 lencsetagot kapott (ebből 2 aszférikus), melyek 7 csoportba vannak rendezve; az írisz 7 lekerekített formájú lamellából áll, amelyek segítségével F1.8-22 között rekeszelhetjük az objektívet. Legkisebb tárgytávolság a téma és a fényképezőgép szenzorja között 25 cm lehet, aminek hatására 0,12-szeres (0,24-szeres teljes képmezős rendszerben) nagyítást érhetünk el. A műanyag tubus lehetővé teszi a könnyű felépítést: az M.Zuiko Digital ED 25 mm F1.8 csupán 137 grammot nyom a mérlegen. Méretei: 57,8 x 42 mm, a szűrőmenet átlója pedig 46 mm, így olcsón megússzuk a lencserendszer szűrőkkel való ellátását.

Mivel a gyártó azt szeretné, hogy elsősorban saját fényképezőgépeivel használjuk a 25 mm-es optikáját, ezért – és valószínűleg a viszonylag nagy kezdő fényérték miatt – elhagyta a beépített képstabilizátort. Az AF motor gyors és halk, nem csak állóképekhez, hanem videózáshoz is nagyszerűen használható, ha épp az automatikára szeretnénk bízni a fókuszálást. Mivel az M.Zuiko Digital ED 25 mm F1.8 nem időjárásálló, ne álljunk vele sokat a zuhogó esőben, még akkor sem, ha épp egy Olympus OM-D E-M1 vázra lenne felcsavarva. A kis objektív főleg kisebb méretű m4/3-os fotógépeken mutat jól, mint például az Olympus PEN E-P5-ön vagy a Panasonic DMC-GX7-en:

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés