Hirdetés

NVIDIA nForce2-es alaplapok tesztje

Bevezető

Az NVIDIA első próbálkozása az alaplapi chipkészletek piacán részben kudarcba fulladt. Az nForce első verziójának bukását leginkább a magas ár és a driverek kiforratlansága okozta; utóbbinak köszönhetően a chipsetben megbúvó tartalékok is kiaknázatlanok maradtak. Nem mellékesen a gyenge tuningolhatóság (tuningolhatatlanság) is hozzájárult az nForce visszafogott népszerűségéhez.

Hirdetés

Mint később kiderült, az NVIDIA ebbe nem nyugodott bele, és komolyabb fejlesztésbe kezdett, ami az AMD platformon a mai napig is a legjobb teljesítményt nyújtó és mára már piacvezetővá vált nForce2 chipkészlet megalkotásához vezetett. Akárcsak a legtöbb lapkészlet, az nForce2 is két hídból áll, amelyeket azonban az NVIDIA -- talán különcködésből -- "fantáziadús" nevekkel illetett.


nVidia nForce2 SPP és IGP

  • Az nForce2 SPP - System Platform Processor - az északi híd, amely kétcsatornás DDR400 memóriavezérlővel van ellátva, így 6,4 GB / mp-es elméleti sávszélességet biztosít, továbbá támogatja a 400 MHz-es rendszerbusszal rendelkező AMD Athlon XP processzorokat és a 8x-os AGP szabványt.

  • Az nForce2 IGP - Integrated Graphics Processzor - az nForce2 SPP integrált Geforce4 MX GPU-val ellátott változata.


nVidia nForce2 MCP-T és MCP

  • Az nForce2 MCP-T - Media & Communications Processor - a déli híd, amelyre maximum négy ATA 133/100/66/33-as eszköz köthető, két 10/100-as Ethernet vezérlőt (StreamThru DualNet Technology), hat USB 2.0-ás és két Firewire portot támogat, ezen felül pedig a vevőcsalogató APU-val (Audio Processing Unit) is felszerelték, amely lehetővé teszi a valós idejű Dolby Digital 5.1-kódolást (NVIDIA SoundStorm) hatcsatornás analóg és SP/DIF kimeneteken keresztül.

  • Az nForce2 MCP (T nélkül) az MCP-T butított változata, nem tartalmazza az APU-t és csak egy hálózati vezérlőt támogat.

Az északi és a déli hídat az AMD által kifejlesztett 16 bites HyperTransport link köti össze, amely 800 MB/másodperces sebességet garantál.

A kétcsatornás DDR400 memóriavezérlőnek köszönhetően az északi híd 128 biten, legfeljebb 6,4 GB / mp sebességgel kommunikál a memóriával. A megoldásból származó sebességtöbblet azonban elhanyagolható a processzor szempontjából, hiszen az csak 3,2 GB / másodperces sebességgel éri el a memóriavezérlőt, 400 MHz-es rendszerbusz-sebesség mellett. A két memóriacsatorna előnye inkább akkor mutatkozik meg, ha használatba vesszük az integrált GeForce4 GPU-t.

Az nForce2 esetében sebességfölényét nem csupán a kétcsatornás memóriavezérlőnek köszönheti, hanem a DASP-nak (Dynamic Adaptive Speculative Pre-Processor) is. A DASP az nForce2 SPP/IGP-ben kapott helyet. A DASP logika a processzor memóriakéréseinek sémáit elemezve és a busz üresjáratait kihasználva saját cache-ébe tölti a processzor által valószínűsíthetően igényelt adatokat. Ezáltal tovább csökken a memória elérésének ideje abban az esetben, ha az előbehívás sikeres volt, hiszen ilyenkor elég az északi híd gyorsítótárához fordulni.

Az nForce2 SPP az idők folyamán átesett kisebb átalakításokon. A chipset első revíziója még nem támogatta a 400 MHz-es rendszerbuszt, azonban az AMD új processzorainak kiadásának hatására ezt a hiányosságot pótolta az NVIDIA: így született meg az nForce2 Ultra 400 chipset. A későbbiekben a vállalat kiadott egy olcsóbb chipkészletet is, amely az nForce2 400 nevet kapta (az Ultra elhagyásával), amely csupán egycsatornás memóriavezérlővel rendelkezik. A második csatorna elhagyása a gyakorlatban (amint az a tesztünkből is kiderül) nem okoz teljesítménycsökkenést, miközben csökkenti a lapok előállítási költségeit.

A VIA KT600-as chipkészletet korábbi cikkünkben már kiveséztük, azonban akkor elmaradt az nForce2-vel való összehasonlítás (nem véletlenül). Ebben a tesztben e hiányosságot pótoljuk, és az alábbi táblázatban bemutatjuk a két chipkészlet közötti különbségeket.

Blokkdiagramok

A cikkben bemutatásra kerülő alaplapok nem minden esetben a gyártók legteljesebb ("legfullosabb") megoldásait reprezentálják, tehát találkozhatunk majd olyan alaplapokkal is, amelyek irodai munkára lettek kitalálva, illetve olyanokkal is, amelyek egy gyártó teljes termékcsaládjának legkisebb tagjaként vannak számontartva. A következőkben bemutatjuk az Abit, Albatron, Aopen, ASUS, Chaintech, DFI, Gigabyte, MSI és a Soltek különböző megoldásait.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés