Hirdetés

NVIDIA nForce2-es alaplapok tesztje

Soltek SL-NV400-L64

Bevezetőnkben szóltunk már egyszer az nForce2 Ultra 400 chipset "butított" verziójáról, melynek neve nForce2 400, és az Ultránál csak a Dual Channel memóriavezérlő hiányában tér el. A Soltek SL-NV400-L64 e chipset köré épül, és tekinthető a Soltek SL-75FRN-L "kistesójának", melyről már korábban részletesen írtunk itt.

Az alaplap az olcsóság jegyében született, hiszen a chipset a bonyolultságából kifolyólag kevesebb rétegű nyákkal is beéri, tehát olcsóbb termékek építhetők köréje. Az NV400-L64 lila nyákra épül, megtalálható rajta a szokásos AGP foglalat, az öt PCI bővítőhely és rendhagyó módon két memóriafoglalat. Az IDE-csatlakozók citromsárga színnel különülnek el a többi alkatrésztől. Az alaplap mérete 305x210 mm.

A processzorfoglalat környékén egyetlen alkatrész sem található, tehát a hűtő felrakásának semmi akadálya. Sajnos azonban a négy lyukat keresve sem találnánk meg.

A chipsetet egy kicsike passzív hűtőborda fedi be, ami nem túlságosan bordázott, ez tehát nem túl bíztató az FSB-tuningra nézve.


A hűtőborda alatt pedig az nForce2 400 chipset található

Az AGP-foglalat környéke egy valóságos kondenzátormező, tehát a videokártya behelyezésénél óvatosan járjunk el. A memóriabővítés alkalmával ráadásul készüljünk fel a videokártya kivételére is, ha hosszabb VGA-val rendelkezünk.


SounStorm nélküli ALC650 hangkódek


Az NVIDIA MCP déli híd, amely a 10/100-as hálózati vezérlőt is tartalmazza

A hátlapon egy olcsó alaplapnál szokásos kivezetések találhatóak meg, úgymint két PS2 port, két soros és egy párhuzamos port, két USB port, egy hálózati csatlakozó (RJ-45), és a három audió meg egy gameport kombináció.

Az alaplaphoz nem kapunk túl sok kelléket: egy-egy felhasználói kézikönyvet az alaplaphoz és a programcsokorral ellátott CD-n mellékelt programokhoz, egy driver CD-t, egy hátlapi panelt és egy-egy IDE- és floppykábelt.

BIOS és tuning

A Soltek lapja is a Phoenix Award BIOS-ra épül, és minden finomhangolási és túlhajtást támogató opciót meg is találhatunk benne.


FSB / SZORZÓ / MEMÓRIA


VCORE / VDDR / VAGP / VCHIPSET
Katt a képekre a nagyításért!

Az AGP órajele 50 és 100 MHz között állítható be az FSB-től függetlenül, amelyet 100 és 250 MHz között lehet variálni. A szorzó 5 és 22 között állítható, míg a processzor feszültsége 1,1 V és 1,85 V, a memória feszültsége 2,5 V és 2,8 V, illetve az AGP feszültsége 1,5 V és 1,8 V között. Ezen az alaplapon a chipsetnek is lehet plusz feszültséget adni 1,6 V és 1,8 V között. Egyetlen negatívum jegyezhető meg a BIOS kapcsán, miszerint a memória és az FSB viszonyulását csak „Auto”-ra állíthatjuk, ellentétben bármely más nForce2 Ultra 400-as alaplappal. Észrevételeink szerint az Auto minden esetben 1:1 arányt jelent.


ABS

A Soltek lapoknak van még egy jó tulajdonsága, melynek köszönhetően a BIOS nem csak a processzor felületi hőmérsékletét méri, hanem a belső hőmérsékletét is, ami a legtöbb esetben a felületi hőmérsékletnél jóval magasabb, de a legritkább esetben azonos vele. A Soltek erre a megoldásra egy leégés elleni védelmet is épített, tehát ha a processzor belső hőmérséklete elér egy bizonyos mértéket, az alaplap lekapcsol. Ezt hívják ABS-nek, vagyis Anti-Burn Shieldnek. A funkciót mi ki is próbáltuk, és az alaplap tényleg le is kapcsolt, tehát a szolgáltatás nem csupán a marketingesek kitalációja. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy több alaplapon is kipróbáltuk a menet közbeni hűtőleszedést, és mindnél működött a gép lekapcsolása, tehát a processzor leégésétől már ténylegesen nem kell félni, amennyiben olyan processzorral rendelkezünk, amely már rendelkezik beépített hőmérő érzékelővel. Ilyen processzor az összes Athlon XP és az összes Duron 1000 MHz felett.

Visszatérve a tuninghoz, a Soltek alaplapján a chipsetfeszültség emelésének meg is lett az eredménye, ugyanis 236 MHz-ig jutottunk el stabilan, ami az Albatronnal megosztva az Abit után a második legjobb eredmény!


POST 236 MHz-en

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés