Specifikációk
Minden, ami elsőre jól hangzik, másodszorra gyanús. A Volari Duo kártyákat -- a két GPU-s tervezésnek köszönhetően -- jóval drágább előállítani, mint az egychipes megoldásokat, sőt, jó eséllyel a konkurens gyártók termékeinél is. Amíg az ATI R360-as GPU-ja (ATI Radeon 9800 XT) 110 millió, illetve az NVIDIA NV38 (GeForce FX 5950 Ultra) 130 millió tranzisztorból épül fel, addig a Volari Duo V8 Ultra 2x90 millió, tehát 180 millió tranzisztorból készül, ami jelentősen képes megnövelni a végső termék előállítására fordított költségeket.
Hirdetés
Ugyanakkor számolni kell további problémákkal is. Elsőként a dual-GPU üzemmód hatékonyságára kell gondolni. Korábban belinkelt cikkünkben az XGI termékmenedzsere azt állította, hogy a BitFluent technológiával elérték, hogy a kétchipes megoldás gyorsasága egyezik az egychipes megoldás kb. 170%-ával, tehát a második chip kb. 70% gyorsulást eredményez. Ez elméletben nagyon szépen hangzik, de addig, amíg a meghajtóprogramokkal ezt ténylegesen nem használják ki, problémákba ütközhetünk. Gondoljunk csak a processzorokra: ahhoz, hogy egy kétprocesszoros rendszer ténylegesen gyorsabbnak bizonyuljon egy egyprocesszoros rendszernél, szükség van az operációs rendszer és a futtatandó program támogatására is.
BitFluent-busz
Az AGP-busz alapértelmezés szerint mindössze egy grafikus processzort lát, tehát a második chip lényegében el van rejtve előle. A BitFluent architektúra ezt próbálja meg kiküszöbölni a következő módszerrel: a leírás szerint a "master" GPU (lásd HDD-k) kapcsolódik közvetlenül az AGP-buszra, míg a második, "slave" GPU a master GPU-hoz kapcsolódik a BitFluent buszon keresztül, amely az AGP-busz sebességével működik, így maximum 2,13 GB/mp-es sebességgel bír. A grafikus processzorok egymással párhuzamosan dolgoznak: mindkettő az őrá bízott képkockákat rendereli, függetlenül a másik processzor munkájától. Mindkettőnek külön hozzáférése van a saját frame pufferéhez és memóriájához (BitFluent Bridge).
Ezzel el is érkeztünk a következő problémához: mindkét processzornak szüksége van a saját frame pufferére, ami azt jelenti, hogy kétszeres memória-mennyiségre van szükség ahhoz, hogy a GPU-k önállóan tudjanak működni. Ez azt jelenti, hogy a memóriabusz igazából nem 256 bites, hanem processzoronként 128 bites.
BroadBahn-architektúra
Így most megérkeztünk a Volari kártyák bemutatásának következő fejezetéhez, a BroadBahn memória architektúrához. A BroadBahn memória architektúra négy 32 bites csatornából áll, amely az adatokat szállítja a memóriának és a memóriából. Belülről a kártya négy független buszt használ, amelyek mindegyike önállóan éri el a memóriacsatornákat. Ezen kívül minden, a memóriát igénylő komponens egy 4x32 bites csatornával kapcsolódik a memóriához, így az XGI szerint ezzel a kártyán belül egy effektív 512 bites memóriacsatornát hoztak létre, amellyel a hatékonyság nagy mértékben növekszik. A BroadBahn ezenkívül további adattömörítési algoritmusokat is ismer, amellyekkel nagyban megnő a kihasználható sávszélesség mértéke. Majd meglátjuk.
A következőkben megismerkedhetünk a Club3D Volari Duo V8 Ultra kártyájával.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
