A találkozó és a vizsgálódás
Mivel optikáról van szó, ezért nappal, jó fényviszonyok mellett menjünk el megtekinteni, kipróbálni a kiszemelt eszközt. Lehetőleg olyan helyen találkozzunk, ahol nyugodt körülmények között, nem kapkodva tudjuk megejteni a vizsgálódást, és majd akkor sem kell félni (gyanús személyek, szél stb.), ha nyélbe akarjuk ütni az üzletet. Első lépésként nézzük meg az objektíven a sorozatszámot, vessük össze a dobozán, a számlán és a garanciajegyen szereplőkkel, hogy minden egyezik-e. Ha igen, akkor kezdődhet a részletes vizsgálódás.
A vizsgálódás
Hirdetés
Ha zoomobjektívről van szó, akkor állítsuk azt leghosszabb állásába, és vizsgáljuk meg, mennyire kotyog a frontlencsés vége a bajonetthez képest. Pontosabban fogalmazva: fogjuk meg az objektívet a két végénél és óvatosan mozgassuk meg, hogy érzünk-e kotyogást. Apró mozgás általában minden darabnál (főleg a hosszabbaknál) észlelhető, de ha már több milliméternyi, ne adja az ég, fél centi kilengés tapasztalható, akkor az már nem túl jó. Ilyenkor elmászik az optikai középpont és ezzel együtt a képélesség, a rajz is romlik.
Ellenőrizzük a fókuszgyűrűt (tegyük előtte MF, azaz manuális állásba a kapcsolóját), mennyire sima, zavartalan a mozgása. Az nem baj, ha egy kis ellenállást érzünk, de ne szoruljon a gyűrű sehol, hanem simán mozogjon körbe a teljes tartományban. Fogjuk meg vízszintesen az optikát és a zoomgyűrűt is tekerjük végig a két végállása közt. Lehetőleg ne akadozzon sehol, legyen folyamatos a mozgathatósága, de legyen kellő mértékű az ellenállása. Ha ugyanis ez túl kicsi, akkor lefelé lógatva magától "kizoomol" az eszköz. Próbáljuk ki: tekerjük az objektívet legrövidebb állásába, és lógassuk lefelé, a frontlencsével a föld felé. Akkor még nincs baj, ha csak nagyon lassan (esetleg nem is végig) kezd el mozogni lefelé.
Ha valamelyik gyűrű forgatása közben reszelős hangot hallunk, vagy azok egyike érezhetően akadozik, esetleg teljesen elakad, akkor az hibát jelent. Nézzünk bele a frontlencse felöl a tubusba és forgassuk meg lassan a lencserendszert. Remélhetőleg nem fogunk látni semmilyen apró műanyagdarabot, forgácsot az optika belsejében..
Nézzük meg a frontlencsét elölről, kissé féloldalasan tartva (közben lassan forgassuk az objektívet), s figyeljük a benne megcsillanó fényt. A felület legyen folytonos, ha apró, vékony karcokat látunk, az utalhat arra, hogy a lencse nem szakszerűen lett megtisztítva, s bizony, a bevonat megsérült. Egy-két ilyen apró karc nem a világvége, de már alkualap lehet az árképzésnél. Közben figyeljük meg, mennyi por található a tubus belsejében. Minden objektív idővel porosodni kezd, pár tucatnyi porszem még nem okoz képminőségromlást.
A hátsó lencsetagot ugyanígy nézzük végig, nincs-e rajta karc, vagy fura foltosodás. Ha a lencserendszer többször lett nedves és azt szárítás nélkül csomagolták el, akkor nagy eséllyel léphet fel gombásodás. Általában a gomba el is pusztítja a lencséket bevonó réteget, mert savas, maró nedvet bocsát ki. Maga a gomba és az általa okozott bevonatsérülés lágyabb rajzot eredményez. Kipucolni a lencsét és teljesen megszabadulni a fungustól igen nehéz, s drága mulatság (főleg újabb, teljesen automata működésű, drágább objektívek esetén). Az ilyen objektívet jobb inkább nem megvenni.
Ne feledkezzünk meg a rekesz megvizsgálásáról sem. Ha az adott objektíven nincsen rekeszelő gyűrű, akkor tegyük fel egy vázra, válasszuk ki a legszűkebb rekeszértéket és a mélységélességet ellenőrző (DOF) gomb megnyomásával ugrasszuk be az íriszlamellákat. Figyeljük a mozgásukat, nem akadozik-e, minden lamella egyszerre mozog-e. Tartsuk egy kicsit beugrasztott állapotban és nézzük meg a blendét, nem látunk-e rajta valahol rászáradt folyadékot, gyanús foltot. Ha ugyanis az optika gyakran volt nagyobb hőnek kitéve (mondjuk nyáron ott napozott a kocsi kalaptartóján), akkor előfordulhat, hogy a belső mechanikai elemeken található kenőzsír megolvad és kifolyik a rekeszre, ami a lamellák mozgását korlátozza, lassítja, akár teljesen meg is állítja.
A bajonett állapotát is érdemes megfigyelni. Az érintkezők legyenek tiszták, ne legyen rajtuk jól látható, feltűnő kopás (ne az apró karcokra gondoljunk, az a napi használat során idővel előfordul), de a bajonett vezetőnyelvei se legyenek megkopva. Az riasztó jel, ha ütésnyomok, esetleg forgácsolódás látható rajtuk.
Az általános esztétikai állapotot is érdemes számításba venni, de ne feledjük, hogy egy használati eszközről van szó, nem pedig egy vitrinbe való dísztárgyról. Ha mechanikailag, optikailag minden rendben van egy objektívnél, akkor egy pár apró festékkopástól, ami nem odaverésből, leejtésből, hanem mondjuk dörzsöléstől származik (szállítás, fogás stb.), nem dől össze a világ. Fontos még a szűrőmenet vizsgálata: ne legyen törött, ne legyen tönkremenve a menete, különben nehéz, vagy lehetetlen lesz filtereket felcsavarni a frontlencse elé!
Végül: az üzlet megkötése
Ha minden megfelelt és sikerült megegyezni az árban, akkor már nincs más hátra, mint az üzlet nyélbeütése. Érdemes adásvételi szerződést írni, akár csak pár sorban is, de legyenek benne az eladó, a vevő és a termék adatai, plusz azon kiegészítők listája, amit kaptunk a termékhez. Érdemes arra is kitérni, hogy az eladó vállal-e bármilyen felelősséget (azaz garanciát, ha már nem lenne rá gyári) az objektív iránt. Ha mindkét oldalról van tanú, akkor ők is szignózzák az adás-vételt.
MLaca
