Végszó

Zárásként nézzük meg még egyszer összefoglalva, hogy az egyes szinteken milyen eszközeink lehetnek programunk jobbá tételére!

Az IDF-en mutattak pár példát is, hogy a megfelelő eljárásokkal mekkora sebességnövekedést tudtak elérni (természetesen ahol a Xeon Phi nagyon jól teljesít, ott ezt külön kiemelték).

• Mátrix szorzás: Egy „közönséges” Core i7-975-ön 64-szeres sebességnövekedés érhető el az említett technikák alkalmazásával. A konkrét megvalósítás Dhiraj Kalamkar és Sangeeta Bhattacharya (Intel Labs, India) kutatásának eredménye.

• STAC-A2 sebességteszt: A STAC-A2 egy architektúra-független sebességteszt-csomag, ami a Monte Carlo módszerrel piaci kockázatok számítását végzi. A legnagyobb bankoknak több ezer gépből álló fürtjei vannak, melyek hasonló számításokat végeznek folyamatosan. Nem kérdéses, hogy mennyit lehet nyerni az ilyen jellegű programok adott architektúra történő optimalizálásával.

• Hydro: Jason Sewall 2011-es disszertációjának anyaga, melynek címe "Hatékony és skálázható forgalom és összenyomható folyadékszimulálás hiperbolikus modellek alkalmazásával". Az eredeti algoritmusok finomhangolásával jelentős teljesítménynövekedésre tehetünk szert.

Összegzésül, első körben azt lehet elmondani, hogy szomorú, de jól jellemzi az optimalizálás elhanyagoltságát az a tény, hogy a 250 fős előadóban legfeljebb harmincan voltak kíváncsiak erre a témakörre. Másodszor, a kód hatékonyságának javítása rendkívül időigényes és összetett feladat. Érthető, hogy sok fejlesztő és cég nem szán rá (elegendő) időt, de ez nem elfogadható. Természetesen van egy határ, aminél tovább javítani a kód hatékonyságán már aránytalanul sok időbe kerül, de sajnos eddig a pontig is igen kevesen jutnak el. Harmadszor pedig jó látni, hogy vannak még emberek, akik lelkiismeretesen és hatalmas tudással a hátuk mögött dolgoznak az optimalizáláson.

Végezetül az aktuális Biblia a témával kapcsolatban. Forgassátok egészséggel! Továbbá az előadások anyaga is letölthető innen.

&rew