Fujitsu Laboratories

Tavaly nyáron, a Fujitsu Day rendezvény egyik előadása a Fujitsu kutatási és fejlesztési központjáról szólt, amit Fujitsu Laboratoriesnek neveznek. Ez az a hely, ahol az innovatív informatikai nagyvállalat jövőbe mutató technológiáival foglalkoznak. Japánban mára több mint 1400 kutatót alkalmaznak, itt folyik a globális fejlesztés, de Kínában, az Egyesült Államokban és Európában is van több létesítményünk további 240 kutatóval. Éves költségvetésük meghaladja a 230 millió eurót (kb. 70 milliárd forint). Novemberben a Fujitsu Forumon alkalmunk nyílt beszélgetni Dr. Abel Rouzzal, a Fujitsu Laboratories európai részlegének ügyvezető igazgatójával.

Prohardver: Bemutatná nekünk, hogyan működnek a Fujitsu Laboratories egyes létesítményei? Milyen a kapcsolat köztük, ha van egyáltalán?

Dr. Adel Rouz: Alapvetően egy Fujitsu Laboriatories van globális kutatási és fejlesztési stratégiával, az egyes központok nagyon szorosan együttműködnek. Japánban működik a globális központ, hiszen a Fujitsu üzleti tevékenységének több mint ötven százaléka még mindig ott zajlik. Az Egyesült Államokban (Kalifornia és Texas), illetve Kínában (Peking, Suzhou, Shanghai) lévő laboratóriumok elsősorban a helyi ügyfelekre koncentrálnak, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban létesített, európai egységek pedig az öreg kontintensen túl az afrikai, közel-keleti és további régiókra is fókuszálnak.

Az egységek együttműködését az „Act local – think global – deliver local” elv jellemzi, tehát a helyi erőforrások, sok esetben külső cégek és egyetemi kutatóintézetek bevonásával a helyi Fujitsu partnerek által felmerülő igényekre keresik a megoldást. Ehhez globálisan, a többi egységnél kifejlesztett technológiákat is felhasználják, majd pedig ezeket helyi szinten implementálják. Hiszen az a technológiai fejlesztés, amit semmire sem használnak fel, értelmét veszti.

PH: Hogyan határozzák meg, hogy milyen témákkal foglalkozzon a Fujitsu Laboratories? Összhangban vannak ezek a Fujitsu fő tevékenységi köreivel, amelyek most a mesterséges intelligencia, az IoT, a felhő és a biztonság?

AR: A Fujitsu Laboratories elsődleges feladata új irányvonal megformálása a vállalat számára. Az elmúlt években a vállalat nagy sikerrel alkalmazta az emberközpontú innovációs stratégiát (Human Centric Innovations), arra fókuszálva, hogy fejlesztéseivel hozzájáruljon az emberi közösség előrehaladásához. Bő hat évvel ezelőtt, 2010-ben a Fujitsu Laboratoriesban fogalmazódott meg ez az irányvonal, ami akkoriban az Amazon, Cisco, Google és hasonló kaliberű vállalatoknál még fel sem merült.

A vállalati stratégia kialakítására, új üzleti területek feltárására és üzleti modellek létrehozására használjuk a Laboratories költségvetésének 80%-át. A fennmaradó 20%-ot közvetlenül kutatásra fordítjuk, mert másképp csak egy fejlesztési központ lennénk. Számos olyan technológiát – például a tekintetkövetésen alapuló elemzést – fejlesztettünk ki, amit ma már a gyakorlatban is kihasználnak.

PH: Gyakran megtörténik, hogy kitalálnak valamit, amiről a fejlesztés egy szakaszában kiderült, hogy a mai technológiával még nem valósítható meg? Mi történik az ilyen projektekkel?

AR: Amikor ilyen helyzet alakul ki, akkor a hiányzó technológia kifejlesztésébe kezdünk. Hasonló holtpont lehet, amikor egy kifejlesztett megoldásnak még nem találunk reális piaci felhasználást. Ha pedig ez a piaci felhasználás létezik és racionális, de kivezet a Fujitsu tevékenységi köréből, akkor megpróbáljuk behozni. Nagyon jó példa erre a harmadik esetre a tenyérvénaszkenner (Palmsecure). Amikor 2008-ban előálltunk vele, senki sem hitt benne, annyira idegen volt a Fujitsutól. Ma több millióan használják biometrikus azonosításra az üzleti szektorban, iskolákban, sportlétesítményekben (például Budapesten, a Groupama Arénában – a szerk.).

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!