Összegzés
Cikkünk végéhez közeledve térjünk rá az eredmények összesítésére!
Jól kivehető, hogy méréseink alapján az i7-3770K bő 10%-kal gyorsabb az i7-2700K-nál, és szűk 3%-kal az i7-3820 elnevezésű négymagos Sandy Bridge-E processzornál. Érdemes még megemlíteni, hogy az AMD aktuálisan leggyorsabb, A8-3870K jelölésű APU-jánál szinte pont kétszer gyorsabb az i7-3770K, ha csak az x86-os CPU teljesítményt nézzük.
A teljesítmény/fogyasztás mutató esetében már kissé más a felállás, itt az alacsonyabb fogyasztás és a durván 10%-os teljesítménytöbblet okán az élre állt az i7-3770K. Ebben kétségkívül fontos szerepe van az új, 22 nm-es csíkszélességnek is, mely egyelőre csak ennél a terméknél van jelen.
Az IGP teljesítményét tekintve már kevésbé rózsás a helyzet. Bár a HD Graphics 3000-hez képest durván 30%-ot gyorsult az új 4000-es IGP, addig az AMD A8-3870K-ban található grafikus megoldáshoz képest még durván 50%-os a lemaradás. Számításaink szerint ezzel még az A6-3650-ben található, valamivel gyengébb HD 6530D-t sem érte be az Intel megoldása.
Ez egyben azt is jelenti, hogy pusztán a grafikus teljesítményt tekintve még a magasabb fogyasztás ellenére is jobb teljesítmény/fogyasztás mutatót produkál az A8-3870K.
Mindent összevetve elmondhatjuk, hogy szerintünk az Ivy Bridge hozta, amit egy "tick" lépéstől várni lehet, de talán még többet is. A Sandy Bridge alapvetően egy nagyon jó CPU, amire most az Ivy Bridge még rátett egy kisebb lapáttal. A számítási teljesítmény 5-10%-kal nőtt, míg a fogyasztás hasonló arányban csökkent. Ennek köszönhetően jelenleg messze az Ivy Bridge a legjobb teljesítmény/fogyasztás mutatóval rendelkező asztali CPU.
Az integrált grafikus mag esetében nagyjából 30%-os előrelépésről beszélhetünk, ami ugyan elsőre soknak hangzik, de az asztali környezetben gyengécske HD Graphics 3000-hez képest meglátásunk szerint már annyira nem nagy ugrás. Ezen a területen továbbra is az AMD tavaly bemutatott, Llano kódnevű fejlesztése viszi a pálmát. Azt természetesen tartsuk szem előtt, hogy a Sandy Bridge-hez hasonlóan az Ivy Bridge is elsősorban egy mobil processzornak készült, ergo a ma a notebookoknál leginkább népszerű 1366x768-as felbontáshoz alacsonyabb részletességi szint mellett még elégséges lehet a HD Graphics 4000. A különböző funkciókat és multimédiás képességeket tekintve úgy fest, hogy végre az Intel elérte azt a szintet, ami például egy komolyabb HTPC-hez elengedhetetlen, továbbá a képminőség és a támogatott API-k területén is egy nagyot ugrott előre az új HD Graphics.
Amennyiben nem csak a mi példányunk makacsolta meg magát, akkor talán leginkább a tuningot előnyben részesítők aggódhatnak, ugyanis egyelőre úgy fest, hogy az Ivy Bridge ezen a területen nem hozott akkora ugrást, mint amekkorát a Nehalem és Sandy Bridge esetében láthattunk. Amennyiben ez később bebizonyosodik, akkor ezt mi az új gyártástechnológia egyik gyermekbetegségének tulajdonítjuk. Az i7-3770K ajánlott induló árát 313 dollárban állapította meg az Intel, ami szinte megegyezik az i7-2600K céduláján látottakkal. Ez figyelembe véve mi elsősorban azoknak ajánljuk az új Ivy Bridge alapú i7-3770K-t, akik egy Sandy Bridge előtti rendszerről kívánnak fejleszteni, mivel a Sandy Bridge áráért egy kb. 10%-kal gyorsabb, ám alacsonyabb fogyasztással rendelkező processzort kaphatnak, mely a grafikus magot tekintve is jóval előrébb jár, mint az i7-2600K/2700K.
Intel Core i7-3770K processzor
Oliverda és Abu85
Az Intel Core i7-3770K-t, és a tesztben használt többi Intel processzort az Intel bocsátotta rendelkezésünkre, míg az AMD FX-8150-et a PC Land webáruháztól kaptuk.