HP 2133-as mininotesz

Külső

Eee PC – ez most a legmenőbb kifejezés a hordozható számítógépek világában. Talán még az Asus emberei sem hitték volna, hogy ekkora érdeklődés övezi majd kisméretű, szolid tudású notebookjuk, avagy internetező eszközük megjelenését. Természetesen a többiek sem szeretnének kimaradni ebből az óriásinak látszó üzletből, de azért óvatosan figyelik, mire jut az Asus. A korai követők közé tartozik a HP a maga 2133 Mini-Note gépével, amit ma alaposabban is megismerünk. Az első körben amerikai piacra szánt gépecske bemutatódarabként érkezett hozzánk, tehát a dobozában talált tápcsatlakozó és az egyéves garancia sem volt EU-konform. Képeken is elég komoly szerkezetnek tűnt a 2133-as, nem annyira játéknak, mint a többnyire fehérben pompázó Eee PC. Borítása szálcsiszolt alumíniumból készült, ehhez igazodik a többi elem színe is.

Éleit lekerekítették, de kis méretéhez képest így is elég vaskosnak tűnik – valahova csak be kellett zsúfolni a hardvert. Az elején két reteszbe épített és egy különálló LED található. Ezek közül a bal reteszes a bekapcsoló, a jobb aktiválja a Wi-Fi-t és a Bluetooth-t, a külön lámpácska pedig a merevlemezhez tartozik. Hátul a mélyre lenyúló zsanérok fogják közre az akkumulátort, amely elfoglalja a hely jelentős részét, így csatlakozó már nem fért mellé.

Oldalra került az összes aljzat. Jobbra máris egy olyan extrát találunk, amivel az Eee PC 701 nem rendelkezik: ExpressCard bővítőhelyet. Alatta bújuk meg az SD-kártyaolvasó, melynek az Eee PC-vel ellentétben szép kis fedele van. Ezután következik az egyik USB, majd az Ethernet csatlakozó, végül a táp és a Kensington zár aljzata. Balra tették a két hangcsatlakozót, a második USB-t, a rendszer szellőzőnyílását és a külső monitorhoz videojelet továbbító D-Sub kimenetet. Összefoglalva: az Eee PC 701-nek eggyel több USB-je van, de a HP bővíthető ExpressCarddal.

Kinyitva hatalmas meglepetést okozott a Mini-Note, ugyanis méretéhez képest óriási billentyűzetet pillantottunk meg. Tudni kell, hogy a 2133-es jó három centiméterrel szélesebb, mint az Eee PC 701. A gombsorokat is ezüstre festették, akárcsak az előttük húzódó mini csuklótámaszt, közepén a szokatlan kialakítású touchpaddal. A nagyobb szélességnek köszönhetően a HP 8,9 hüvelykes, szélesvásznú kijelzője is szinte elvész a felső részen. Lazán idefért volna egy tízes panel is, bár akkor nem maradt volna hely a két hangszórónak. Azért a 8,9-est sem olyan kicsi, mint amilyennek első hallásra tűnhet, ugyanis 1280x786 pixel felbontású.

Nagyon gazdaságosan oldották meg a HP mini zsanérját. Nem foglal sok helyet, és a lehető legnagyobb felső panelt lehet így az alsó részhez csatlakoztatni. Hasonlóval találkoztunk a vörös-fekete Fujitsu Siemens Amilo Si 2636-nál.

A helyspóroló zsanér hátulütője, hogy miatta nem lehet túl nagy szögben kinyitni a felső panelt, mert a széle leér. Ez egy ölben használatos kis gépnél elég nagy gond lehet.

A HP 2133 alja is alumíniumból készült, nem túl sok szellőzőnyílás található rajta. Sajnos meglehetősen kicsinek tűnik a hátulra, a két zsanér közé helyezett akkumulátor. Egy hordozható géptől minél hosszabb üzemidőt várnánk, de egy ilyen aprósággal ez valószínűleg csak álom marad. A nagyobb telep elegáns kialakítását – konkrétan a hátrafelé nyújtását – éppen az előbb megdicsért zsanér gátolja, így a komolyabb akku lefelé lóg ki.

Mekkorák is ezek a gépek?

Mekkorák is valójában ezek a minigépek? Az Eee PC-s tapasztalataink és az interneten található sajtóanyagok után meglepődtünk, amikor előkerült a HP 2133, ami jó három centiméterrel szélesebb, mint az Asus kicsikéje. Ez a pár centiméter elegendő volt arra, hogy nagyobb, jóval használhatóbb billentyűzetet és kijelzőt, valamint ExpressCard bővítőhelyet tegyenek bele, melyek növelik a funkcionalitást. A 2,5 hüvelykes merevlemez pedig az árat csökkenti, és sokkal nagyobb tárkapacitást biztosít, mint az Eee PC 701 flash meghajtója.

Van még egy mini notebook vagy netbook, amit egyre többet emlegetnek. Az MSI Wind gépéről van szó, melyet egy gyors fotózás erejéig megkaptunk, de részletesebben csak pár hét múlva írhatunk róla. Mint látszik, méretben a HP-hez, színben és kialakításban az Eee PC-hez áll közelebb. Nagyobbik akkumulátora ugyanúgy kilóg, ahogyan az Asusnak, és PC Card foglalatot sem tettek rá, csak SD-kártyaolvasót. Merevlemeze hagyományos, 2,5 colos winchester. (Éppen e cikk megjelenésének napján mutatkozott be Magyarországon az MSI Wind, melyet elsőként az Expert Computer Kft. partnernapján résztvevők foghattak kezükbe – a szerk.)

Kijelzőben a Wind a nyerő, mert neki 10 hüvelyk a képátlója, ami az 1024 pixel széles felbontással internetezéshez jól használható, és képpontmérete sem fárasztóan kicsi. Meg kell említeni, hogy az Eee PC rövidesen érkezik 8,9 hüvelykes, 1024 pixel széles monitorral. Mint látszik, a három kisgép több lényeges ponton eltér, nem lesz egyszerű kiválasztani a megfelelőt.

Felmerül még egy kérdés: hogyan viszonyulnak az apróságok a normál notebookokhoz? Eléggé meglepően. Az alábbi képeken egy MSI PR200-as, 12,1 colos, szélesvásznú monitorral ellátott modern szubnotebook, egy régebbi, 12 colos, de 4:3 képarányú kijelzős ThinkPad X40 és a három apróság látható.

Ki gondolta volna, hogy pár évvel eltűnése után újra megjelenik a 12 colos igazi szubnotebook? Hiszen a HP 2133 vagy a Wind alig kisebb, mint az ThinkPad X40-es. A HP és a ThinkPad alapterülete 255 x 165, illetve 268 x 211 mm, vastagságuk pedig egyforma, ráadásul kisebbik akkumulátorával mindkét gép egy picivel több mint 1,2 kilogrammot nyom. A ma szubnotebooknak nevezett MSI PR200 a 12,1 colos, szélesvásznú kijelzőjével, 303 x 232 mm-es alapterületével és közel két kilogrammos tömegével inkább a néhány évvel ezelőtti 14 colos gépekhez áll közelebb. Érdekességképpen megemlítenénk, hogy egy ma átlagos, 15,4 hüvelykes kijelzővel szerelt „hordozható számítógép” alapterülete körülbelül 360 x 270 mm, tömege pedig 2,5 kilogramm fölött van, tehát minden tekintetben kitesz két HP 2133-at.

A belső

Az ilyen apró gépeknél nagy kérdés, hogy vajon a kevesebb rendelkezésre álló hellyel és kisebb felületekkel hogyan oldották meg a hűtést. Lekapva a HP 2133 Mini-Note billentyűzetét – ehhez három csavart kellett oldani az akkumulátor mögött – máris elénk tárult a gép méretéhez képest nagy, 2,5 colos merevlemez, amit a billentyűzet jobb fele alá tettek. Balra a szintén melegedésre hajlamos memóriamodul látható, a szélen pedig a hűtés aprócska ventilátora.

A billentyűzet hagyományos, notebookszerű kialakítású, tehát egy fémlapra csatlakoznak a rövid úton járó gombok. Azzal, hogy a nem túl nagy – kb. 24,5 cm széles – lemez felső éle le van csavarozva, a többit pedig a külső kerethez feszítik, meglehetősen stabilan áll, remélhetőleg nem fog berugózni.

Jó pont, hogy a merevlemezt rezgéscsillapító anyaggal rakták körbe, de attól tartunk, ez kevés lesz, ugyanis az adattár közvetlenül a billentyűzet alatti fémlaphoz ér, tehát nem csak a meleget, hanem a rezgéseket is továbbítja majd tenyerünk felé.

Eltávolítva a felső borítást, elénk tárult a HP 2133 szíve, a VIA patform, amelynek alapja a mára meglehetősen elavult, és MSI Titan 700 tesztünk alapján nem is valami erőteljes C7 processzor mobil, tehát M-es változata. A 90 nm-es csíkszélességgel készülő lapka kis fogyasztású verziója 1000, 1200 vagy 1600 MHz-es órajellel kapható. Érdemes megjegyezni, hogy lábkompatibilis a friss és nagyon ígéretesnek tűnő VIA Nano processzorral, melyet Isaiah kódnéven emlegetnek, és 65 nm-en készül.

A balra látható, morzsányi CPU mellett viccesen hat az óriási tokozású CN896 északi híd, amelyben DirectX 9.0-t támogató Chrome9 HC grafikus mag dolgozik, tehát Vista Ready minősítésű. Nem mai gyerek a VT8237S déli híd sem.

Érdemes összevetni a VIA-s HP belsejét a kis tokozású (SFF) Core 2 Duo processzor köré épülő Centrino platformmal, amely a MacBook Airbe került. Utóbbiban lényegében ugyanakkora területre fért el egy sokkal erősebb hardver.

Összeszerelési minőség tekintetében az a véleményünk, hogy a HP kihozott mindent, amit csak lehetett a rendelkezésre álló helyből és a platformból. Biztosan könnyebb dolguk lett volna kisebb helyet foglaló csipkészlettel, és talán a memóriát is az alaplapra forraszthatták volna, hiszen ilyen kis rendszerben elég a 4–8 chipbe besűríthető 1–2 GB RAM.

Platform – CPU, RAM, HDD, Wi-Fi

A HP tehát a nem túl erős, de minden bizonnyal kedvező áron beszerezhető VIA platformra szavazott, és nem szállt be az egyre növekvő Atom-mániába. Talán ebben a döntésben az is közrejátszott, hogy látták a következő, a C7-tel kompatibilis VIA processzor jó teljesítményét. Tesztgépünkben a középső 1,2 GHz-es VIA C7-M dolgozott, amelynek 1 és 1,6 GHz-es társához hasonlóan 128 kB másodszintű gyorsítótára és 400 MHz-es rendszerbusza van. Az északi hídon keresztül 1 GB DDR2-667 RAM csatlakozik a CPU-hoz, de a memória mennyisége lehet 512 MB is. Merevlemezből a 120 GB-os, 5400 percenkénti fordulatszámút kaptuk, de rendelhető a 120-as 7200-as fordulatszámmal és 160 GB-os kapacitásban is van mindkét verzió, de kérhetünk helyette 4 GB-os flash tárolót is. Akkumulátorunk a 3 cellás, 28 Wh-s volt, továbbá kapható 6 cellás, 55 Wh-s kapacitású is. Opciós tétel a VGA felbontású webkamera.

Néhány alkalmazással megvizsgáltuk az egyes komponensek teljesítményét. Ezek az adatok elvonatkoztathatóak a notebook külső tulajdonságaitól; ugyanezzel a processzorral, chipkészlettel és memóriával bármilyen más márkájú gép közel azonos eredményeket érne el. A méréseket Windows Vista operációs rendszerrel végeztük alapértelmezett grafikai beállításokkal – tehát működött az Aero felület. Összehasonlítási alapnak a szintén VIA C7 processzorral szerelt MSI Titan 700 mini-PC-t, az 1,4 GHz-es Pentium M ULV 738 processzoros IBM ThinkPad X40-et és az 1,066 GHz-es Core 2 Duo U7500-zal ellátott Asus U2 szubnotebookot választottuk.

A két VIA processzor teljesítménye minden tesztben órajelüknek megfelelően alakult, tehát a HP 2133 általában 40%-kal alacsonyabb eredményeket hozott, mint az MSI Titan 700. A régi Pentium M alacsonyabb órajellel is lazán a VIA-k előtt haladt, a kétmagos, modern Core 2 pedig teljesen más dimenzióban teljesített. Valószínűleg egy 45 nm-es csíkszélességgel gyártott egymagos Core 2 is bőven elég lenne egy mininotiba. Számunkra ismeretlen okból a Cinebench 10 nem volt hajlandó lefutni a 2133-on, a Super PI tesztben pedig mindkét VIA processzor visszavette az órajelét.

Memóriában már furán különböztek a VIA termékek. A valószerűtlenül magas memóriaírási sebességből arra következtetünk, hogy az Everest rosszul mért a C7-M esetében, mert a többi tesztben a korábbi CPU-s mérésekhez igazodó viszony volt a két VIA rendszer között. Itt már nem volt olyan nagy az Intel architektúrák előnye.

Fujitsu 120 GB

Western Digital 160 GB és Hitachi 250 GB

Notebookos viszonylatban egészen jól teljesített a HP 2133 120 GB-os Fujitsu merevlemeze. Majdnem 45 MB/s-os átlagával megelőzte korábbi tesztünk 160 GB-os Western Digitalját, sőt a 250 GB-os Hitachi tárat is. A konkurenseknél jóval magasabb löketszerű csúcssebességet a VIA chipkészlet számlájára írjuk, akárcsak a meglehetősen egyenletes adatátviteli grafikont.

Elsősorban mobil felhasználásra szánt gépeknél lényeges tényező a vezeték nélküli csatlakozási lehetőségek teljesítménye. A HP-nek a Bluetooth mellett Broadcom chipkészletes, 802.11b/g szabványt támogató Wi-Fi vezérlője van. Teszteléséhez Edimax BR-6504n típusú, Draft-N-es routert és egy IBM X40 notebookot használtunk USB-s Draft-N Wi-Fi adapterrel, amelyben a routerhez hasonlóan Ralink chipkészlet dolgozott. Az alábbi képen felvázoltuk a tesztkörnyezetet. Kétszintes családi házról van szó, melyben a mérések többségét a felső szinten végeztük, de teszteltünk az alsó szinten és az épületen kívül is.

A routert a 0. pontba, a két Wi-Fi egység közti átviteli sebesség vizsgálatához használt második tesztgépet az 1-gyel jelzett pontba helyeztük, a méréseket pedig az 1–9. pontokon végeztük. A 6-os pozíció fél szinttel lejjebb, a 7-es a földszinten, a 8–9-es pedig a házon kívül volt. A tesztelés közben további 3 hálózatot érzékeltünk. Ki kell emelni, hogy méréseink csak az aktuális tesztkörnyezetre vonatkoznak, máshol eltérő eredményeket kapnánk, de számaink összevethetőek korábbi tesztjeink eredményeivel, így nagyjából képet kapunk a vizsgált eszköz tudásáról a többi általunk kipróbáltakhoz képest.

Valószínűleg – a MacBook Airhez hasonlóan – a Mini-Note-nál is útját állta a fémház az adatforgalomnak. Vezetékes LAN-ra szabad rálátással még 3 MB/s fölötti sebességgel tudtunk másolni, de a távolság növekedtével és a falak szaporodásával ez az érték gyorsan csökkent. A felső szintet elhagyva már csak párszáz kilobájtot tudtunk átvinni másodpercenként, a legtávolabbi ponton pedig eltűnt a jel. Amikor a második gép is Wi-Fi-re váltott, az átviteli tempó a felére esett le. Lehetett volna jobb is.

Monitor, billentyűzet

Nagyon különleges a HP 2133 kijelzője. Ugyan csak 8,9 hüvelyk a képátlója, mégis 1280 oszlopnyi képpontot tud megjeleníteni, ami elég magas, 170 dpi körüli felbontást és 0,15 mm-es pixelméretet jelent. Az átlagos TFT monitorok felbontása 100–120 dpi környékén, pixelméretük 0,2 mm fölött van. Először örültünk is neki, hogy milyen sok minden kifér a kijelzőre, de fél óra után már fájt a szemünk a sok hunyorítástól, apró betűtől. Viccesen néztek ki az 1024 képpontos szélességre optimalizált weboldalak a maguk apró felirataival és a mellettük világító, több mint 200 pixel széles üres sávval. A másik zavaró tényező a karcoktól védő, de cserébe erősen tükröződő kijelzőborítás volt.

Bár valószínűtlen, hogy bárki grafikai tervezésre fogja használni, megvizsgáltuk a kis kijelző színhelyességét is. A kalibrációt a GretagMacbeth Eye-One Display 2 kalibrátorral (koloriméterrel) és a LaCie Blue Eye Pro, illetve az Eye-One Match szoftverekkel végeztük. A programok arról tájékoztatnak, hogy a képernyőn bemért színek mennyire térnek el a referenciától. Ezt az eltérést a deltaE értékkel határozhatjuk meg. A kisebb deltaE érték kisebb különbséget jelent a szín referenciához való hasonlóságában. A szabály általánosan az, hogy ha a deltaE nagyobb háromnál, akkor a megjelenített szín erősen eltér az elvárttól, tehát szemmel láthatóan különbözik tőle. Az ennél kisebb különbséget már nem látjuk. DeltaE<1 esetén a színhűség szinte tökéletes.

Kalibrálás előtt jelentős eltéréseket tapasztaltunk a referenciához képest, de egy kis állítgatással 2,0-s átlagot és 3,3-as deltaE maximumot kaptunk, ami már elfogadható. A két kalibrálószoftver közül a Blue-Eye beállítását találtuk jobbnak, ezt érdemes használni a géppel.

A panel LED háttérvilágítású, a kis lámpák pedig minden bizonnyal alul helyezkednek el, bár sötétben ránézve mintha felül is lett volna néhány pontszerű fény. Valószínűbb, hogy ez a fényes, karcálló felület negatív hatása. Tesztelés közben 0,5 cd/m²-es legkisebb és 184 cd/m²-es legmagasabb fényerőt mértünk, ami 368:1 kontrasztarányt jelent. A kijelző legerősebben középen világított, a két széle felé gyengült.

TN+film technológiás panelről lévén szó, a betekintési szögei nem voltak valami fényesek, amire a tükröződő felület rátett még egy lapáttal. Felülről hamar szürkülni kezdett a kis monitor, ami azért kellemetlen, mert a HP 2133-at nem lehet oly mértékben kinyitni, ahogy azt szeretnénk, így jó eséllyel enyhén felülről kell majd nézni. Alulról még rosszabb volt a helyzet, a színek szinte azonnal elsötétedtek, majd átfordultak inverzbe. Oldalról először csak sötétedést, majd szürkülést tapasztaltunk.

Válaszidőben nagyjából a 16 ms-os MVA panel képességeit kaptuk, talán egy kicsivel jobbat.

HP 2133 Mini-Note – 16 ms-os MVA panel (AOC LM2028)

Az Eee PC 701 után felüdülés volt a HP 2133 sokkal nagyobb, sokkal komolyabb és sokkal jobb kiosztású billentyűzete. Persze három centiméterrel nagyobb szélességből könnyű gazdálkodni. Mégis dicséretet érdemelnek a HP tervezői, ugyanis az Í és a bal oldali 0 kivételével egyetlen gombot sem kellett lekeskenyíteni. A kurzormozgatók laposak lettek, amit sokkal jobbnak tartunk a keskenyítésnél.

Sajnos, vannak árnyoldalai is a Mini-Note billentyűzetének. A szomszédos gombok nyomófelülete nagyon közel került egymáshoz, így picike félrenyúlásnál is két betűt kapunk eredményül. A másik kényelmetlenség, hogy a billentyűk felülete kemény, és elég keményen, rövid úton járnak. Huzamosabb használatuk emiatt nem komfortos, bár lehet, hogy idővel bekopnak. Gyengébb látási viszonyoknál nem látszottak a szürke billentyűk sötét feliratai.

Az Eee PC 701-nél nagyobb touchpadja van a HP 2133-nak, de ez sajnos csak a szélességére igaz. Magasságra alig fér rá egy tízforintos. Tovább bonyolítja használatát, hogy túl hosszú úton járó gombjait szokatlan helyre, két oldalára tették. Nem voltunk megelégedve a picike csuklótámasszal sem, ami a gép alsó részének vastagságával kényelmetlen kombinációt alkotott. Ki kell azonban emelni, hogy a HP 2133 egy miniszámítógép, és ebben a kategóriában kompromisszumokra kényszerülünk, melyekből a Mini-Note-nál kevesebb van, mint a konkurens Eee PC 701-nél vagy bármilyen UMPC-nél.

Melegedés, zaj, akkumulátor, fogyasztás

A kicsi házba zárt 90 nm-es processzortól, chipkészlettől, memóriától és 2,5 colos merevlemeztől viszonylag komoly melegedés várható. Talán a megfelelő szellőztetés a minigépeknél a legnehezebben megoldható feladat. Vajon a HP is tud annyit profitálni a külső fémburokból, mint az Apple a MacBook Airnél? Sajnos a válasz nem, ugyanis itt sokkal vékonyabbak az alumíniumlemezek, kevesebb hőenergiát vezetnek el. Már alapjáraton is 35 fok környékére melegedett a csuklótámasz és az a környék, ahol a CPU és a chipkészlet bújt meg.

Kezdetben meglehetősen csendes, de azért hallható 22 dB-es hangerővel zajongott a gép, és a merevlemeznél némi rezonanciát is éreztünk az ujjainkkal. Amikor aláfűtöttünk a processzornak, a ventilátor azonnal felgyorsult, hangja 28 dB-re emelkedett, majd rövid idő után tovább gyorsult és hangosodott még három decibelt, amivel átlépte a nem olyan vészes, de csöndes környezetben már zavaró 30 dB-es határt. Több gondunk volt a melegedéssel, mert 23–24 fokos szobahőmérsékletnél háromnegyed óra után 45 fokos volt a gép bal oldala, a jobb pedig csak 39. Ez a különbség talán még zavaróbb, mint az egyformán meleg érintés. Nincs mit csodálkozni azon, hogy a HP sem tudta megoldani a lehetetlent, tehát nem tudott hűs kisgépet csinálni. Talán majd a Nano- vagy Atom-alapú, SSD-s rendszerek ilyenek lesznek.

Nyitva maradtak még az akkumulátor és a fogyasztás körüli kérdések. A kisebbik, 28 Wh-s teleptől nem vártunk csodát, és ennek meg is felelt. Teljes terheléssel másfél óráig sem tudtuk használni vele a gépet, és kímélő módban is csak egy órával jutottunk tovább.

A két és fél órás maximális üzemidő nem valami fényes egy mobil eszköznél, igaz a dupla ekkora, hatcellás akár öt órára is elegendő lehet. Egyébként ennyit bír a ThinkPad X40 is 62 Wh-s teleppel.

Furcsa adatokat kaptunk a fogyasztás mérésekor. Teljesen feltöltött teleppel nyugalmi állapotban reálisnak, talán egy picit magasnak tűnt a 23 wattos nyugalmi és 31 wattos teljes terhelésű fogyasztás, de a telep töltésekor kapott 11, illetve 16 wattos értékre nem tudtunk magyarázatot találni. Minden bizonnyal egyszerű, konnektoros mérőműszerünk ért teljesítőképessége határára.

Értékelés

Az Asus Eee PC 701 után megismerve a HP 2133 Mini-Note-ot úgy tűnik, hogy a kis hordozható számítógépek vagy netbookok tervezése finom kilengésekkel keresi az optimumot ebben a szegmensben. Az Eee PC 701 nyilvánvalóan a minimális költségek szem előtt tartásával („ha sikertelen lesz, ne veszítsünk sokat” mottóval) készült olyan apróra, hogy az már a kényelmes használhatóság rovására megy. A pici gombok és 800 pixel széles kijelző szerintünk csak szükségmegoldásnak jó, bár annak sokkal kisebben ott vannak az okostelefonok. Egy gyors üzenetet azokkal is meg lehet írni.

A HP 2133 Mini-Note érzésünk szerint éppen az Eee PC 701 ellentéte. Billentyűzete kényelmes, kijelzője elég nagy, sőt felbontása már túlzottan nagy is. Számunkra a 170 dpi körüli felbontás használhatatlanul apró, bár van olyan tagja is a szerkesztőségnek, aki meg volt vele elégedve. Talán a Wind lehet a jó méret a maga 10 hüvelykes, 1024 pixel széles és 121 dpi-s monitorával, HP-vel vetekedő billentyűzetével. Természetesen a miénk csak egy nézőpont a sok közül. Valakinek talán éppen az Eee PC vagy a HP 2133 szolgáltatásai jönnek be jobban, sőt érkezik a közeljövőben még számos hasonló kaliberű masina, és ott vannak a használt 12 colos, 4:3-as szubnotebookok is.

Visszatérve mai tesztalanyunkhoz, a HP 2133-hoz, azt mondhatjuk, hogy nagyon jól összerakott termék. Fogásra, érzetre sokkal felnőttebbnek tűnt az Eee PC 701-nél és a Windnél is, ami elsősorban fémházának, szürke-fekete színének és elsőrangú összeszerelési minőségének köszönhető. Teljesítménye kapcsán bízunk benne, hogy ez az 1,2 GHz-es VIA C7-M-mel szerelt verzió csak egy szükségmegoldás volt, hogy a HP gyorsan, még a Nano érkezése előtt piacra dobhassa pici notebookját. Ha tényleg olyan erős lesz az új VIA chip, ahogyan rebesgetik, és a 2133-as kap egy 10 hüvelykes, 1280 pixel széles monitort, akkor a kisgépek legnagyobbika lehet.

Jelenlegi helyzetében, apró pixeleivel és meglehetősen vérszegény processzorával nem találjuk igazán jó megoldásnak a HP 2133 Mini-Note-ot, ráadásul az aktuális Eee PC 701-es 80 000 forint körüli árához képest az HP meglehetősen drágán, 120 000 forinttól lesz kapható. Nekünk az ötlet és a fizikai kivitelezés tetszett, de lehet ez még jobb is, sokkal jobb.

HP 2133 Mini-Note

rudi

A HP 2133 Mini-Note-ot a notebook.hu bocsátotta rendelkezésünkre.