Tesztek 1.
A tesztelés első köre a szintetikus tesztekre, illetve 2 valós alkalmazásra alapul.
WCPUID - FSB csalás
A WCPUID futtatása azért szükséges, hogy lássuk, mely alaplapok mekkora FSB-vel hajtják meg a processzort, ugyanis ez a végső eredményben perdöntő lehet. Vannak gyártók, amelyek az FSB-t "nem teljesen szabványosan értelmezik", és bizony megemelik annak érdekében, hogy 1-1 teszt során az ő alaplapjuk győzedelmeskedjen a többi felett.
Mint látható, szinte 1 gyártó sem tökéletes ezen a téren, egy alaplap sem állítja be precízen 200 MHz-re a processzor FSB-jét. Szembetűnő, hogy az MSI és a Gigabyte lapján ~2-3 MHz-cel magasabb értéket mértünk. Ez azért fontos, mert így a processzor alapjáraton nem 2400 MHz-en fut, hanem már 2440 MHz-en, és mint tudjuk, ennyi elég lehet ahhoz, hogy mindenhol győztes lehessen (tényleg minimálisak a különbségek).
Sandra 2003 MAX
A Sandra szerény véleményünk szerint a hardverelemek leírásán kívül egyre kevésbé alkalmas tényleges tesztelésre (gondoljunk arra, hogy egy Celeron 600@1000 MHz a Sandra szerint egyenértékű egy P3 1000 MHz-es processzorral, ami enyhén szólva nem igaz), igaz a memória benchmarkja egész kézzelfogható eredményeket ad -- ezért is használjuk még mindig.
Látható, hogy az Abit és az MSI máris elhúzott a többi alaplaptól, az Albatron és az ASUS is csak messziről figyeli az eseményeket... Igaz, ez a ~200 MB/mp-es adatátvitel-többlet nem tűnik soknak, de egy tesztben elég lehet...
AIDA
Az AIDA egy magyar fejlesztésű rendszerösszesítő program - nincsenek sokan, akik ne ismernék. Egy benchmark modulja van, ez szintén a memóriaátvitelt teszteli, ráadásul kellően, hiszen nem csak memóriaolvasást, hanem memóriaírást is tesztel.
A memóriaolvasásban az Abit és az MSI szintén elhúz, nem is kicsit. Ami viszont érdekesebb, hogy a Soltek és az Aopen nagyon lemarad. A Gigabyte eredménye a PAT hiányának ellenére nagyon jó, az ASUS-é viszont gyenge, ha azt vesszük, hogy van PAT. Ugyanakkor észrevehető, hogy a Granite Bay-es lap a 155 MHz-es FSB ellenére a gyengébb Springdale-es lapokat megveri, ez pedig nem kis teljesítmény! A Supermicro lapja átlag i865PE szinten olvas. A memóriaírásban ugyanez a helyzet áll fenn: az Abit és az MSI kiemelkedik a tömegből, az ASUS mögöttük kullog, a többiek pedig még jobban lemaradnak. A Granite Bay-es lap az utolsó, de ne feledjük, ez 155 MHz-es FSB! Ha kicsit utánaszámolunk, akkor bizony 200 MHz-es FSB mellett szintén verte volna a gyengébb Springdale-es alaplapokat úgy, mint memória-olvasásban.
LAME MP3 Encoder
A Lame MP3 Encoder manapság az egyik legelterjedtebb WAV->MP3 codec, gyors, és nagyon jó minőség jellemzi. Ebben a tesztben arra voltunk kíváncsiak, hogy a nagyobb sávszélesség miképpen hat ki a kódolás gyorsaságára.
A kisebb szám a jobb!
Látható, hogy a memória-sávszélesség ilyen szinten nem számít semmit. Az összes alaplap 23 másodperc alatt konvertálta át a WAV fájlt, azonban a procisebesség növelése jó hatást gyakorol a műveletre. Tehát, ha vki MP3-ra konvertálgatással foglalkozik, annak ne az alaplapválasztás miatt fájjon a feje...
WINRAR
A WINRAR tesztelésénél szintén a memória-sávszélesség hatására voltunk kíváncsiak.
A kisebb szám a jobb!
Tömörítésnél - a .WAV konvertálással ellentétben - van jelentősége a memória-sávszélességnek. Az még mindegy, hogy ~140 MB-nyi adatot 72 vagy 84 másodperc alatt tömörítünk be, de ez több GB adatnál már percekre is nyúlhat. A húzott processzoros adatoknál érdemes megfigyelni, hogy a Gigabyte esetében a 3300 MHz-re tuningolt P4 (ami 37%-kal magasabb órajelű, mint a 2400 MHz-es) 34%-kal gyorsabban tömörítette be ugyanazt az adatot. Tehát itt inkább látszik a skálázódás, mint az UT2003-as tesztnél (logikus, hiszen az VGA függő is). Ha azonban az ASUS lap eredményét nézzük, 32%-os frekvenciaemelés mindössze 18%-os időnyereséget jelent. Az ASUS lapja érdekes eredményeket produkált a túlhajtott processzorral... hogy ez mitől van, még nem tudjuk.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
