Bevezető

Az Intel az i875P (Canterwood) chipkészlet áprilisi bejelentésével magasra tette a mércét. Olyannyira magasra, hogy máig nem létezik hasonlóan "tökéletes" chipkészlet a Pentium 4 platformhoz. Dual-Channel DDR400, Hyper-Threading, PAT, 800 MHz-es QPB a bűvös kulcsszavak. Az új Pentium 4-C processzorok - amelyek már 800 MHz-es QPB-vel rendelkeznek, és támogatják a Hyper-Threading technológiát - egy kiegyensúlyozott, nagy teljesítményű, szinte hibátlan rendszert alkotnak az i875P lapkakészlettel karöltve. Azért csak szinte, mert ott van az ár, ami nem elhanyagolandó tényező, főleg kishazánkban nem.

Ezt az Intel is tudta, ezért költségcsökkentés céljából egy hónappal később bejelentette az i865PE (Springdale) chipkészletet, ami a gyorsaság és költséghatékonyság kompromisszuma miatt jobb választás lehet, mint az i875P, hiszen nagytesójánál csak a PAT és az ECC memóriakezelés támogatásában tér el. A PAT (Performance Accelation Technology) az i875P privilégiuma, amely - az Intel szerint - 5-7%-os teljesítménynövekedést hoz; ha ezt vesszük alapul, akkor az i865PE nagyon jó vétel lehet, hiszen lényegesen kevesebb pénzért csak 5-7% teljesítményt "bukunk".

Springdale MCH és ICH: FCBGA tokozás, 4 rétegű PCB, 37,5 mm2, 760 láb

Nem sokkal az i865PE bejelentése után jött az ASUS, és nagy elánnal beharangozta, hogy ők bizony bekapcsolták a saját i865PE-s lapjaikon a PAT-ot, mindössze egy BIOS-frissítés szükséges. Így a 875P igazi nagy előnye azonnal kámforrá vált, hiszen i865PE + PAT = i875P (kivéve az ECC memória-támogatást, de ez otthoni felhasználáskor nem mérvadó). Ekkor már sejteni lehetett, hogy a lavina nem áll meg, és a különböző gyártók sorra aktivizálják saját i865PE-s lapjaikon a PAT-ot (MSI, Abit, Albatron, ...).

Az Intel egy ideig tűrt, majd intézett egy körlevelet a kedves gyártókhoz, hogy ezt bizony nem kéne, különben megtorlásokra lehet számítani, majd kijelentette, hogy az újabb Springdale lapkákon hardveresen lesz letiltva a PAT. Őt is meg lehet érteni, hiszen a i865PE nem azért lett "kitalálva", hogy a i875P-t leváltsa. Példákat lehet látni ezen az oldalon is, a Gigabyte mindmáig nem engedélyezte a PAT-ot saját i865PE-s lapjain, komolyan vette az Intel "fenyegetéseit". (a legújabb hírek szerint egyébként az Intel végül mégsem tesz ellenlépéseket az ügyben..)

i865PE avagy Springdale

Az i865PE chipkészlet tulajdonságait egy előző cikkünkben részletesen kiveséztük, ezért akit komolyabban érdekelnek a specifikációk és az elméleti háttér, ott választ kap kérdéseire.

A lényeg a lényeg: az i865PE chipkészlet a Hyper-Threading támogatású Pentium 4 processzorokhoz lett kifejlesztve, emellett a legfőbb tulajdonsága a Dual-Channel DDR400 (PC3200) támogatása, amely 6,4 GB/mp-es maximális memória-sávszélességet tesz lehetővé. Ehhez jön még a 800 MHz rendszerbusszal rendelkező Pentium 4 processzorok támogatása, és a 8x-os AGP port.

A következőkben bemutatjuk tesztünk alanyait. A cikk a hangsúlyt a teljesítményre helyezi (tesztről van szó), ezért az alaplapoknak csak a főbb paramétereit ismertetjük.

Abit IS7-G

Az alaplap specifikációi

Katt a képre!

link

Az Abit sokat fejlődött az utóbbi években, egyre-másra adja ki a jobbnál jobb minőségű deszkáit. Az IS7-G nem olyan rég gördült le az Abit futószalagjáról, egy friss-ropogós példánnyal van dolgunk tehát. A világosbordó színű nyák is új idők eljövetelét sejteti. Ez az alaplap a régebben elhíresült Abitos letisztultságra abszolút nem emlékeztet, teli van pakolva minden földi jóval. Az IDE-csatlakozók 90 fokos elforgatása ismerős lehet más lapokról, örvendetes, hogy egyre több gyártó így készíti el deszkáit (nekünk tehát szimpatikus megoldás). Az AGP-foglalat és a memória-slotok túl közel kerültek egymáshoz, illetve az ATX tápcsatlakozó elhelyezése sem a legjobb. A BIOS IC és az elem "társítása" pedig végképp furcsa...

A doboz elölről és hátulról

Az alaplap és a mellékelt kellékek

Az AGP foglalat és a chipset-ventilátor

Az AGP foglalat körül valóságos kondenzátorerdő "telepedett meg", a videokártya ki- és berakása rémálom. Ráadásul közel is van a memória-foglalatokhoz, így utólag nehézkes a RAM-modulok behelyzése az alaplapba. A chipsetet egy kb. 7000 rpm-mel forgó kis ventilátor hűti, ami nagyon hangos! Ajánlott minél hamarabb lecserélni valamilyen passzív megoldásra, hacsak nem zavaró a hangja (kizárt!)...

A hátsó kivezetések

A hátoldal alaposan telített: 2 PS2, 1 COM és LPT, 1-1 S/PDIF be- és kivezetés, 4 USB 2.0, 1 Firewire, 1 RJ-45 és 5 Audio kimenet (Front Speaker, Line-in, Mic-in, Center/Sub, Surround Speaker).

AOpen AX4SPE Max

Az alaplap specifikációi

Katt a képre!

link

Az AOpen nem tartozik a legismertebb gyártók közé Magyarországon. Még. Csak az i865PE chipset köré 4 alaplapot terveztek, ezek közül az AX4SPE Max a full extrás verzió (a többihez képest csak a felszereltségben tér el). Eme gyártó alaplapjai szintén letisztultságukról ismertek, minden a helyén van, nincs semmi csicsa-micsa. A nyák fekete színezetet kapott, 6 PCI foglalat várja a betolakodókat, bár látva az integrált eszközök listáját, nem vagyunk benne biztosak, hogy ezt ki tudnánk használni. A chipset passzív hűtést kapott, amit szeretünk addig, amíg nem a tuning rovására megy (persze jobb egy nagy borda, amire a tuningolók házilag tehetnek ventilátort, ha akarnak). Sajnos ennél a lapnál is ki kell emelnünk, hogy az "AGP-RAM tengely" nem nyerte el tetszésünk, bizony egy hosszabb VGA kártyával meggyűlhet a bajunk(pl. Geforce4 Ti4600, GeforceFX 5900), amennyiben utólag szeretnénk belerakni a memóriákat az alaplapba.

A doboz elölről és hátulról

Az alaplap és a hozzávalók

Az AGP foglalat és a chipset

A hosszabb videokártyával rendelkezőknek meggyűlhet a bajuk az utólagos memóriabővítéssel, de szerencsére legalább kondenzátorok nincsenek az AGP-foglalat közelében. A passzív chipsethűtés hangtalan.

A Silicon Image SATA chip és a Broadcom Gigabit LAN

4 db 3300?F/6,3V-os Nichicon Ultra kondenzátor felel a processzor feszültség-ellátásért

Die-Hard BIOS - Dual BIOS AOpen módra

A hátsó kivezetések: 2 PS2, 2 COM, 1 LPT, 1 RJ-45, 6 USB és 3 audioport. A tuningolásról a Phoenix AwardBIOS gondoskodik.

Asus P4P800-Deluxe

Az alaplap specifikációi

Katt a képre!

link

Az ASUS mindig is jó minőségű alaplapjairól volt híres, nincs ez másképp most sem. Ez az alaplap szintén mindennel fel van szerelkezve, a színe a szokásos ASUS-barna, a kifordított IDE-csatlakozók is ismerősek lehetnek az Abit deszkájáról. A chipsetet egy óriási passzív hűtőborda lepi be, az ATX tápcsatlakozó pedig szintén az ASUS-os rossz helyen van. Az AGP foglalat alatt egy PCI "helynyi" kimarad, ez egy jó pont, hiszen a nagyobb hűtőbordával felszerelt videokártya tulajdonosok nem veszítenek el egy PCI foglalatot sem. A P4P800 volt az első olyan alaplap, amelyben engedélyezték a PAT-ot, illetve a P4P800-Deluxe (a P4C800-Deluxe-szal egyetemben) az első alaplap, amely az ASUS Prescott-kompatibilis pecsétjét megkapta.

A doboz elölről és hátulról

Az alaplap és a hozzávaló rengeteg extra...

A RAM-foglalatokon kívül egy kondenzátorra szó szerint vigyáznunk kell a videokártya beszerelése közben. A chipset hűtése itt is passzív módon van megoldva, dicséretes!

Az egyik IDE csatlakozó 90 fokkal el van fordítva az alaplapon. Ezt láthattuk az Abit lapján is, és ötletes megoldásnak tartjuk, hiszen az IDE-kábel nem akad bele semmibe, illetve nem gátolja a légáramlást a házban. A 2x2 RAM-foglalat a Dual-Channel "védjegye".

Az ASUS egy WIFI csatlakozót is integrált alaplapjára, amellyel megkönnyíti a Wireless LAN bővíthetőséget. A hátsó kivezetések 2 PS2, 1 COM és LPT, 4 USB 2.0, 1 RJ-45, 1 Firewire, 1 SP/DIF és 3 Audio portból állnak.

A tuningot az AMI BIOS segíti

Albatron PX865PE Pro

Az alaplap specifikációi

Katt a képre!

link

Az Albatron alaplapja világoskék színben pompázik, tetszetős, kicsit Gigabyte-os beütése van. Az ATX kivetelű alaplapon nem találunk semmi felesleget, csak a legszükségesebb alkatrészeket "tették rá". A passzív chipsethűtésért itt is jár egy jópont, viszont a hűtőborda annyira nagyra sikerült, hogy a passzív Zalman hűtéses videokártyát nem lehetett teljesen belenyomni az AGP foglalatba. Az Albatron hivatalosan nem támogatja a PAT-ot ezen az alaplapján, azonban az utolsó BIOS már támogatja a funkciót.

A doboz elölről és hátulról

Az alaplap és a hozzávalók

Az AGP foglalat és a chipset.

Az AGP foglalat közvetlen közelében nincsenek kondenzátorok, azonban a hosszabb videokártyával rendelkezőknek ismét meggyűlhet a bajuk az utólagos memóriabővítéssel. A passzív chipsethűtés óriási, ekkorát eddig csak az Intel alaplapján láttunk.

7 db 2200?F/6,3V-os és 3 db 1800?F/16V-os Sanyo kondenzátor felelős a CPU feszültség-ellátásáért

Kékben szép az élet...

Az Albatron deszkája csak a szokásos hátsó kivezetéseket tartalmazza. A Phoenix AwardBIOS segít a tuningban

Gigabyte 8IPE1000 Pro

Az alaplap specifikációi

Katt a képre!

link

A Gigabyte-ot az első négy alaplapgyártó cég közé sorolják, és ez a kínálatán is meglátszik. A mai napig több, mint százféle alaplapot vonultat fel Pentium 4 processzorokhoz. A 8IPE1000 Pro a legsokoldalúbb Springdale chipsetes Gigabyte deszkák egyike, a 8PENXP-től csak a DPS (Dual Power System II) és a gigabites LAN különbözteti meg. Az alaplap tervezése első osztályú: végre egy deszka, ahol az AGP-foglalat körül nincs kondenzátorerdő, és az utólagos memóriabeszerelés sem gond. A nyák sötétkék, amit már megszokhattunk, a különböző színekben "pompázó" AGP- és RAM-foglalatok pedig megnehezítik az eltévedést...

A doboz elölről és hátulról

Az alaplap és a hozzávalók

Az AGP-foglalat és a chipset.

A Gigabyte layoutjának hátulütője, hogy egy nagyobb hűtéssel rendelkező videokártya elfoglal egy PCI-bővítőhelyet. A chipset hűtése nem passzív, viszont a ventilátor halk.

3db 1500?F/16V-os, 2 db 3300?F/6,3V-os és 4 db 1500?F/6,3V-os Rubycon kondenzátor felelős a processzor feszültség-ellátásáért

A Dual BIOS a Gigabyte találmánya.

A Gigabyte a Phoenix AwardBIOS-ra tette voksát.

A hátsó kivezetések.

2 PS2 port, 1 RJ-45, 1 LPT, 2 COMport, 2 USB 2.0 port (+ 2 a ház hátuljára kivezethető), valamint 3 Audio port.

MSI 865PE Neo2-FIS2R

Az alaplap specifikációi

Katt a képre!

link

Az MSI szintén az első négy alaplapgyártó közé tartozik, termékeik általában a csúcsminőséget képviselik. Tuningolás terén ez az alaplap büszkélkedhet a legtöbb beállítással. Érdemes még megemlíteni az MSI által kifejlesztett CoreCell chipet (technológiát), amelyet a csúcs alaplapjaira integrál a gyártó. A chip segít a feszültségek stabilizálásában, a hőmérsékletek kontrollálásában, a ventilátorok szabályzásában - lényegében a tuningolást segíti elő kifinomult módszerekkel, és a stabil rendszer alapjait próbálja megteremteni mindeközben. Bővebb infó itt található. Az MSI lapján van 1-2 kondi az AGP-foglalat alatt, azonban ez a videokártya behelyezésénél nincs útban az ujjaknak. Az északi híd aktív hűtést kapott, a ventilátor kb. 6000 rpm-mel forog, és van is hangja - működés közben piros-kék-zöld ledek villognak, teljes a diszkó-feeling. Igaz ami igaz, egy idő után idegesítőnek találtuk a villogást.

A doboz elölről és hátulról

Az alaplap és a hozzávalók

Az alaplap "közepe"

A Gigabyte lapja mellett ez a másik versenyző, ahol a videokártya beszerelését semmi sem nehezíti, illetve a RAM behelyezésnél sincs útban semmi! A chipset hűtése nem passzív, ellenben hangos és villog!

4 db 1500?F/16V-os és 6 db 1500?F/6,3V-os Rubycon kondenzátor..

A CoreCell chip

A kivezetések és a tuning-BIOS.

Az hátsó kivezetések: 2 PS2 port, 1 RJ-45, 1 LPT, 1 COM port, 6 USB 2.0 port (+ 2 a ház hátuljára kivezethető) és 3 Audio port. Az MSI az AMI BIOS-ra szavazott.

Soltek SL86SPE-L

Az alaplap specifikációi

Katt a képre!

link

A Soltek egy ezüst színben pompázó alaplapot alkotott, igaz, náluk nem újdonság az alaplapi nyákok színezése; emlékezzünk csak a sárgás nForce2-es Golden Flame lapjukra! Ez az alaplap nem a Golden Flame, hanem a Silver Glacier kategóriába tartozik, öröm ránézni. A tápcsatlakozó elhelyezése nagyon jó, ugyanakkor üröm az örömben, hogy itt is közel vannak a memóriafoglalatok az AGP-foglalathoz. Úgy látszik, ez egy 865PE-s vonás. (ez persze nem igaz, gondoljunk csak a Gigabyte vagy az MSI lapjára.. ha ők meg tudták csinálni, akkor a többi gyártó miért nem?)

A doboz elölről és hátulról.

Az alaplap és a hozzávalók.

Az AGP foglalat és a chipset.

Talén csak az Abit lapjánál volt nehezebb be- és kiszerelnünk a videokártyát. A RAM-foglalatok elhelyezkedéséről ne is beszéljünk... A chipsetet egy kis ventilátor hűti, ez azonban "elég halk".

Soltek "Silver Glacier"

A hátsó kivezetések és a BIOS.

A hátsó kivezetések teljesen szokványosak: 2 PS2 port, 1 RJ-45, 1 LPT, 2 COM port, 2 USB 2.0 port (+ 6 a ház hátuljára kivezethető) és 3 Audio port + Gameport. Az Soltek is az AMI BIOS-ra szavazott.

A tesztelés

A tesztelést főképp szintetikus tesztprogramokkal végeztük, ugyanis ezek szórják meg látványosabban a mezőnyt. A hangsúly tehát a relatív sorrenden volt, nem az abszolút is mérvadó eredményeken. Minden alaplapon frissítettük a BIOS-t a letölthető legújabbra, ugyanis a PAT bekapcsolása gyárilag egyiken sem volt lehetséges, és hát a teszt erre is épül. A mérések közben minden alaplapon aktív volt a PAT, már amelyiken lehetett engedélyezni.

A tesztkonfiguráció a következő volt:

Alaplapok

• Abit IS7-G BIOS ver. 1.4 - memóriaidőzítések : 2-3-3-7

• ASUS P4P800-Deluxe BIOS ver. 1009 - memóriaidőzítések : 2-3-3-7

• MSI 865PE Neo2-FIS2R BIOS ver. 1.3 - memóriaidőzítések : 2,5-3-3-7

• Soltek SL86SPE-L BIOS ver. alapverzió(nincs újabb hozzá a gyártó weboldalán) - memóriaidőzítések : 2,5-3-3-7

• Albatron PX865PE Pro BIOS ver. 1.16 - memóriaidőzítések : 2-3-3-7

• Gigabyte IPE1000 Pro BIOS ver. F6 - memóriaidőzítések : 2,5-3-3-7

• Aopen AX4SPE-MAX BIOS ver. 1.01 - memóriaidőzítések : 2-3-3-7

Az Aopen BIOS-át nem sikerült 1.02-esre frissíteni, a flash-program nem fogadta el az image fájlt. Ezáltal az Aopen PAT funkciója ki is lett lőve, az eredeti BIOS még nem támogatta.

A tesztbe bevettünk még egy i865G és egy E7205 (Granite Bay) chipkészletes alaplapot is az összehasonlítás kedvéért.

• Supermicro P4SPA+ (i865G) BIOS ver. 1.0A - memóriaidőzítések : 2,5-3-3-8

• Aopen AX4R Plus (E7205-Granite Bay) BIOS ver. 1.09 - memóriaidőzítések : 2-2-2-5

Egyéb

• Intel Chipset Driver v5.0 installálva

• Processzor - Intel Pentium 4 2.4C GHz - 8 kB L1, 512 kB L2 Cache - 800 MHz FSB

• Memória - 2 x CMX256A-3500C2 Corsair XMS (PC-3500) CAS 2-3-3-7-1 Memória - 512 MB összesen

• videokártya - ATI Radeon 9700 (275 MHz core / 540 MHz memória) 128 MB, ATI Catalyst 3.6 - az OpenGL és a Direct3D csúszka Performance-ra állítva

• Merevlemez - Maxtor Atlas 10K III SCSI + Initio Rocket 9100UW rev2.0 SCSI vezérlő

• Tápegység - Enermax 465AX-VE(G)FMA - 460 W / aktív PFC

• Operációs rendszer - Windows XP Professional + Windows XP Service Pack 1 - DirectX 9.0a Installálva

Benchmark programok

• WCPUID v3.1a

• AIDA32 v3.70

• Sisoftware Sandra Standard Unicode MAX 2003.7.9.73

• WinRAR v3.1 - 141 MB tömörítendő anyag

• az ATI driver install könyvtára + Quake III Arena a pak0.pk3 kivételével + UT2003 SYSTEM könyvtár + 59MB-os .WAV file

• Lame MP3 Codec v3.93 - 59 MB-os .WAV file tömörítése "-q0 -b256 -p -mj -s44 --priority4" beállításokkal

• Futuremark 3DMark2001SE Build 330 - default benchmark - 1024x768-32bit

• Quake III Arena PointRelease 1.32 - fastest beállítás 1024x768-ban

• Unreal Tournament 2003 v2166 - 1024x768-32bit

A processzort a tesztek alatt alapórajelen - 2.4 GHz-en - járattuk, a memória 200 (400 DDR) MHz-en 2-3-3-7-1-es beállítással futott, igaz ezt némelyik alaplap felülkonfigurálta.

A Supermicro P4SPA+ alaplap BIOS-a nem engedélyezett semminemű változtatást ezen a téren, így ebben 2,5-3-3-8-as időzítésekkel futott a memória a CPU-Z és az AIDA szerint.

Az Aopen AX4R Plus alaplapból sajnos nem sikerült túl sokat kihozni, a maximális FSB 155 MHz volt, amit el tudtunk érni stabilan. Ezen a frekvencián a ramokat 2-2-2-5-1-re állítottuk. Ezzel a lappal azért csak a Sandra és az AIDA eredményeket közöljük, mert 155 MHz-es FSB-vel a processzor csak 1860 MHz-en futott, így pedig nem lenne értelme összehasonlításokat végezni a 2400 MHz-es eredményekkel.

Tesztek 1.

A tesztelés első köre a szintetikus tesztekre, illetve 2 valós alkalmazásra alapul.

WCPUID - FSB csalás

A WCPUID futtatása azért szükséges, hogy lássuk, mely alaplapok mekkora FSB-vel hajtják meg a processzort, ugyanis ez a végső eredményben perdöntő lehet. Vannak gyártók, amelyek az FSB-t "nem teljesen szabványosan értelmezik", és bizony megemelik annak érdekében, hogy 1-1 teszt során az ő alaplapjuk győzedelmeskedjen a többi felett.

Mint látható, szinte 1 gyártó sem tökéletes ezen a téren, egy alaplap sem állítja be precízen 200 MHz-re a processzor FSB-jét. Szembetűnő, hogy az MSI és a Gigabyte lapján ~2-3 MHz-cel magasabb értéket mértünk. Ez azért fontos, mert így a processzor alapjáraton nem 2400 MHz-en fut, hanem már 2440 MHz-en, és mint tudjuk, ennyi elég lehet ahhoz, hogy mindenhol győztes lehessen (tényleg minimálisak a különbségek).

Sandra 2003 MAX

A Sandra szerény véleményünk szerint a hardverelemek leírásán kívül egyre kevésbé alkalmas tényleges tesztelésre (gondoljunk arra, hogy egy Celeron 600@1000 MHz a Sandra szerint egyenértékű egy P3 1000 MHz-es processzorral, ami enyhén szólva nem igaz), igaz a memória benchmarkja egész kézzelfogható eredményeket ad -- ezért is használjuk még mindig.

Látható, hogy az Abit és az MSI máris elhúzott a többi alaplaptól, az Albatron és az ASUS is csak messziről figyeli az eseményeket... Igaz, ez a ~200 MB/mp-es adatátvitel-többlet nem tűnik soknak, de egy tesztben elég lehet...

AIDA

Az AIDA egy magyar fejlesztésű rendszerösszesítő program - nincsenek sokan, akik ne ismernék. Egy benchmark modulja van, ez szintén a memóriaátvitelt teszteli, ráadásul kellően, hiszen nem csak memóriaolvasást, hanem memóriaírást is tesztel.

A memóriaolvasásban az Abit és az MSI szintén elhúz, nem is kicsit. Ami viszont érdekesebb, hogy a Soltek és az Aopen nagyon lemarad. A Gigabyte eredménye a PAT hiányának ellenére nagyon jó, az ASUS-é viszont gyenge, ha azt vesszük, hogy van PAT. Ugyanakkor észrevehető, hogy a Granite Bay-es lap a 155 MHz-es FSB ellenére a gyengébb Springdale-es lapokat megveri, ez pedig nem kis teljesítmény! A Supermicro lapja átlag i865PE szinten olvas. A memóriaírásban ugyanez a helyzet áll fenn: az Abit és az MSI kiemelkedik a tömegből, az ASUS mögöttük kullog, a többiek pedig még jobban lemaradnak. A Granite Bay-es lap az utolsó, de ne feledjük, ez 155 MHz-es FSB! Ha kicsit utánaszámolunk, akkor bizony 200 MHz-es FSB mellett szintén verte volna a gyengébb Springdale-es alaplapokat úgy, mint memória-olvasásban.

LAME MP3 Encoder

A Lame MP3 Encoder manapság az egyik legelterjedtebb WAV->MP3 codec, gyors, és nagyon jó minőség jellemzi. Ebben a tesztben arra voltunk kíváncsiak, hogy a nagyobb sávszélesség miképpen hat ki a kódolás gyorsaságára.

A kisebb szám a jobb!

Látható, hogy a memória-sávszélesség ilyen szinten nem számít semmit. Az összes alaplap 23 másodperc alatt konvertálta át a WAV fájlt, azonban a procisebesség növelése jó hatást gyakorol a műveletre. Tehát, ha vki MP3-ra konvertálgatással foglalkozik, annak ne az alaplapválasztás miatt fájjon a feje...

WINRAR

A WINRAR tesztelésénél szintén a memória-sávszélesség hatására voltunk kíváncsiak.

A kisebb szám a jobb!

Tömörítésnél - a .WAV konvertálással ellentétben - van jelentősége a memória-sávszélességnek. Az még mindegy, hogy ~140 MB-nyi adatot 72 vagy 84 másodperc alatt tömörítünk be, de ez több GB adatnál már percekre is nyúlhat. A húzott processzoros adatoknál érdemes megfigyelni, hogy a Gigabyte esetében a 3300 MHz-re tuningolt P4 (ami 37%-kal magasabb órajelű, mint a 2400 MHz-es) 34%-kal gyorsabban tömörítette be ugyanazt az adatot. Tehát itt inkább látszik a skálázódás, mint az UT2003-as tesztnél (logikus, hiszen az VGA függő is). Ha azonban az ASUS lap eredményét nézzük, 32%-os frekvenciaemelés mindössze 18%-os időnyereséget jelent. Az ASUS lapja érdekes eredményeket produkált a túlhajtott processzorral... hogy ez mitől van, még nem tudjuk.

Tesztek 2.

A tesztelés második körében játékokat és a 3DMark-ot vettük elő.

3DMark2001SE

A 3DMark2001SE egy mai videokártyával rendkívül processzor és memóriasebesség-korlátolt, ezért jelen esetben fel lehet használni tesztelésre.

Itt jön elő az, amit korábban említettünk: az a ~200 MB/mp-es memóriasebesség-többlet, amivel az Abit és az MSI lapja bír, ~7-800 pontos különbséget is jelenthet egy ilyen tesztben. A Soltek és az Aopen alaplapja ismét az utolsóak, még a Supermicro lap is megelőzi őket. Az ASUS megint a harmadik.

Quake3

A Quake III Arena egy nagyon elterjedt játék, ugyanakkor a mai videokártyák fejlettségben régen elhaladtak a régi engine-je felett, így ismét lehetőség nyílik a processzor-memóriapárost lemérni vele (a VGA helyett). A Quake III nagyon memória-sávszélességigényes játék, ahogy nő a memória órajele, úgy nő az FPS-ek száma is.

Az Abit-MSI a nyerő duó ismét. Az ASUS és az Albatron a második helyen végeznek, a Soltek utolsó helye már megszokott, a Gigabyte a kikapcsolt PAT-os lapok mezőnyében itt is jól szerepel.

UT2003

Az Unreal Tournament 2003 egy DirectX 8-ra épülő játék, mindmáig sokan játszanak vele, és a beépített benchmarkkal tesztelésre is alkalmas. A teszt két részből áll, az első a Flyby, amely leginkább a videokártyát izzasztja meg, a második a Botmatch, inkább processzortesztelő.

A sorrend ugyanaz, mint a Quake III-nál. A húzott procik adatainál jól látszik, hogy ennél a játéknál bizony sokat számít a videokártya is, hiszen 37%-os frekvenciaemelésel mindössze 16%-os FPS növekedés érhető el, igaz, ez a Gigabyte lapra érvényes. Az ASUS-nál is arányaiban hasonló a helyzet, 32%-os frekvencianöveléssel 11%-os FPS növekedés figyelhető meg. Az adatok a Flyby-ra vonatkoznak.

Összességében elmondható, hogy az MSI és az Abit hozta a legjobb eredményeket, azonban az ASUS és az Albatron is "ott vannak szeren", nem is akármilyen eredményekkel. A Gigabyte a kikapcsolt PAT ellenére nagyon jó eredményeket tud felmutatni, az Aopen és a Soltek viszont gyengébben muzsikálnak társaiknál. Ami a lényeg: egyik alaplap sem lóg meg vészesen a memória-sebességen kívül a többinél, ez a többlet pedig a tesztek alatt maximum 5-10%-os teljesítményelőnyt jelent.

A tuning

Szerencsénkre az alaplapok többsége rendesen támogatta a tuningot. A következő táblázatban az alaplapok tuninglehetőségeit foglaljuk össze.

A kapott tálcás processzor képességeit a tesztelés előtt nem ismertük, azonban a Corsair ramok, és a jó minőségű táp megadta a biztos alapot a túlhajtáshoz.

Corsair tuning-memória

Arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyes alaplapokból mekkora tuningot tudunk kihozni, hiszen nem biztos, hogy ha egy processzor X deszkában Y MHz-et megy, akkor a Z lapban is Y MHz-et fog menni.

A stabilitást - mint definíciót - sokan máshogy értelmezik. Egy húzott processzor soha nem lehet elég stabil, nincs olyan program, amivel meg lehetne állapítani, hogy tökéletesen stabil. Lehet, hogy egy több napos tesztsorozatot kibír a processzor, viszont 1 hónap múltán lefagy a gép.

A teszt alatt a stabil minősítést akkor kapta meg egy rendszer, ha a tesztprogramok lefutottak az adott frekvencián. Ez nem mondható stabilnak, de támpontot adhat arra vonatkozóan, hogy egy alaplap mennyire épül fel jó alkatrészekből, mennyire vették a tuningot figyelembe a gyártásnál.

A tesztelést az Abit lappal kezdtük, és meglepetésünkre a processzort nem tudtuk stabilan 3 GHz fölé tuningolni. Ennek a lapnak a tuningolása fél napot elvitt a cikkírásból, mert azt hittük, bennünk a hiba... sehogysem sikerült 250 MHz FSB fölé mennünk. A 250 MHz-et 5/4-es osztóval értük el, ekkor a memória 200 MHz-en pörgött, a Game Accelerator pedig a Street Racerre volt állítva. Rengeteg dologgal próbálkoztunk: a processzormag feszültségének emelése, csökkentése, memória-feszültség emelése, csökkentése, AGP-feszültség emelése, csökkentése, memóriaidőzítésekkel való játszadozás, a Game Accelerator különböző módjaiba váltogatása (ezek mind természetesek tuningolásnál), és mégsem sikerült. Lehetséges, hogy egy rossz lapot fogtunk ki. A problémát még az is tetőzte, hogy amikor egy olyan frekvenciát állítottunk be, amin lefagyott a gép, újraindítás után csak fekete képernyő fogadott, és csak a "táp kihúz + CMOS clear jumper + elem kivesz" kombinációval tudtuk a CMOS-t resetelni. Az Abit lapja sajnos ebben az esetben nem bizonyította be, hogy tuninglap lenne, valószínűleg rossz napot fogott ki (vagy mi fogtunk ki rossz lapot/napot...).

Az MSI lapban tovább tudtunk haladni, elértük a 260 MHz (3120 MHz)-es FSB-t is a 260/208-as beállítással. Az MSI lapja a tápra csatlakoztatás után mindig automatikusan elindult, és ha olyan értékeket állítottunk be a BIOS-ban, amit a CPU nem bírt, automatikusan visszaállította az alapértékeket (200/200).

Az Albatronban még tovább haladtunk, elértük a 270 MHz FSB-t is, 270/216-os beállítással. Az Albatron lapja a rossz BIOS beállítások után néhány másodperc várakozás után szintén visszaállítja a default értékeket.

Az Albatron deszkája volt a második legstrapabíróbb...

A Gigabyte lapja szerezte számunkra a legnagyobb meglepetést, 275 MHz FSB (3300 MHz) / 220 MHz RAM beállításokkal stabilan pörgött a szerkezet. Azért volt meglepő a dolog, mert nem a legerősebb Springdale-es Gigabyte lapot kaptuk tesztelésre (8PENXP), amin még DPS (Dual Power System) is lett volna. Mindenesetre ezzel a lappal hoztuk ki a legtöbbet a processzorból a tesztelés során, a táblázatokba az így 3300 MHz-en mért eredmények is bekerültek.

Pentium 4 2400 MHz @ 3300 MHz

Az Aopen deszkájával 265 MHz (3180 MHz) FSB-t értünk el, ami az Abit-ra és MSI-re nézve elég szégyenletes. A rossz BIOS beállításokra viszont hasonló módon reagál, mint az Abit, elég nehezen lehet rábírni az újbóli bekapcsolásra a lefagyások után.

A Soltek alaplapjai híresen jól tuningolhatóak, ennek ellenére ez az egyetlen deszka az összes közül, amelyen jumperekkel kell beállítani az FSB-t (hogy az integrált LAN-ról ne is beszéljünk). Ez 2003-ban csak számunkra furcsa? Mindenesetre az Auto beállítással szépen működött, 265 MHz (3180 MHz)-et értünk el vele. A tuningolás ebben a lapban volt a legkönnyebb, a rossz BIOS beállításokra fekete képernyővel, majd 5 mp után defaultra visszaállított értékekkel jelentkezett a rendszer. Élvezet volt a tuning, nem kellett szenvedni.

Az ASUS deszkájához úgy álltunk hozzá, hogy ezzel fogjuk a rekordot elérni (tippről, és nem elfogultságról beszélünk...). Tévedtünk: 265 MHz (3180 MHz)-et tudtunk maximálisan kihozni belőle. A tuningolás ezzel a lappal is könnyedén megy, ha a procit túlhúzzuk, fekete képernyő fogad, ekkor 4 mp-ig a Powert nyomvatartva kikapcsol a lap, majd az újbóli bekapcsolásnál a default értékeket találjuk a BIOS-ban.

Az ASUS-nál álljunk meg még egy szóra! A BIOS-ban létezik egy beállítás, a neve Performance Mode, aminek három állása van: Auto-Standard-Turbo. A Turbo-ra állított ASUS lap olyan eredményeket ért el a tesztelés során, amilyeneket az Abit vagy az MSI. Véletlenül azonban észrevettük, hogy ez az opció nem csinál mást, mint a memória-időzítéseket átállítja 2-2-2-5-re. Így persze könnyű. Ezért az egész tesztelést Standard módban futtattuk le, így az időzítések 2-3-3-7-en maradtak. Az eset bogarat ültetett a fülünkbe, ezért újra megnéztük az Abit és az MSI lapját is, és az Abitnál a Game Accelerator F1-es beállítása, illetve az MSI Performance Mode Turbo-ja sem állította át a memóriaidőzítéseket, így hát megnyugodtunk. Az ASUS tehát a legerősebb beállításaival hozza azt a teljesítényt, amit az Abit és az MSI 2-3-3-7-es memóriaidőzítésekkel.

Az Aopen AX4R Plus tuning terén nem jeleskedett, a maximálisan kipasszírozható 155 MHz-es FSB gyengének mondható.

A Supermicro lapja totálisan tuningellenes, csak az FSB-t lehet állítani benne, azt is csak 233 MHz-ig. Az FSB 233 MHz-re állításának az eredménye az alaplap szirénázása + szó szerinti vinnyogásában merült ki, ezzel inkább nem is kísérleteztünk tovább.

PAT és tuning - együtt nem megy!

Az i865PE chipset a specifikációkat tekintve nem támogatja a PAT-ot. Sajnos csak egy programot ismerünk, ami ezt ki tudja jelezni, a CPU-Z-t. A Memory fülön a Performance Mode Enabled vagy Disabled állása azt mutatja, hogy éppen aktív-e a PAT.

Az Enabled azt jelenti, hogy a PAT aktív, a Disabled pedig hogy inaktív!

A PAT ezeknél az alaplapoknál érdekesen működött... megfigyeltük, hogy tuning mellett nem aktív. Erre az a rendkívül egyszerű felismerés vezetett minket, hogy bekapcsolt PAT és tuning esetén - az ASUS deszkája kivételével - az összes alaplap viszonylag hamar kifagyott. Hogy miért? Lehetséges magyarázat, hogy a chipset valóban nem bírta, hiszen nem erre lett tervezve. Az Intel csak azokat a chipeket adja el Canterwoodként, amelyekről megbizonyosodott, hogy 100%-ig stabilak, és a legextrémebb körülmények között is megállják a helyüket.

Ennek azonban ellentmond az a tény, hogy az ASUS lap milyen furcsa eredményeket ért el Sandrában, AIDA-ban és a Quake III-ban is. A Gigabyte lapján tudvalevőleg nincs PAT, ugyanakkor a 275/220-as eredmények (Sandra 5411/5409, AIDA 4710/1215, Quake III 455 FPS) alacsonyabbak, mint az ASUS 265/212-es eredményei (Sandra 5748/5622, AIDA 5025/1572 és Quake III 461 FPS).

Az MSI is rosszabb eredményeket ért el, mint az ASUS...

A CPU-Z szerint viszont a PAT nem volt bekapcsolva az ASUS lapon sem ezen a frekvencián. A memóriaidőzítések szintén majdnem ugyanazok, a Gigabyte lapon 2,5-3-3-6, az ASUS-on 2-3-3-7. Az MSI lapján hiába állítottunk be 2-3-3-7-es időzítéseket, tuningolásnál ezt gyengítette. Maradnak tehát nyitott kérdések, bármennyire is igyekeztünk alaposak lenni. Per pillanat úgy fest, hogy - legalábbis a mi lapjaink esetében - a PAT-ot tuningolásnál csak kikapcsolva lehet használni, ami őszintén szólva csalódás, mert így nem tudjuk elérni egy Canterwoodos lap szintjét, csak alapórajelen.

Konklúzió

Nehéz dönteni...

Nehéz dönteni, mert minden alaplapnak van valami sajátossága, ami miatt megérdemelné az ajánlást. Teljesítményben egy alaplap sem marad le drasztikusan a másiktól - nem is maradhat le, elvégre ugyanaz a chipkészlet van mindegyiken. Fontos kiemelni, hogy a tesztelés alatt egyik lappal sem voltak stabilitási gondjaink, tehát ha valaki stabil konfigot szeretne összehozni, az nyugodtan választhatja bármelyiket. A döntést három szempontot figyelembe véve hoztuk meg.

A legjobb teljesítmény egyértelmű győztese az ASUS P4P800-Deluxe (9/10), ugyanis alapbeállításokkal hozza a jó eredményeket. Ugyan nem az abszolút első helyen végzett a tesztekben, de mindenhol elöl van, és "ő" az egyetlen deszka, ahol tuning mellett is be tudtuk kapcsolni a PAT funkciót. Ez jelentős előny a többiekhez képest, lásd a Gigabyte 275/216-os eredményét összevetve az ASUS 265/212-es eredményeivel. Az alaplaphoz ráadásul rengeteg extra is jár, ezért a 33000 Ft-os nettó árért egy szolgáltatásokban rendkívül gazdag, és rendkívül gyors alaplapot kapunk. Hibájaként róható fel az AGP-foglalat melletti kondenzátor és az ATX tápcsatlakozó rossz helye. A 10 pontot a magas ár miatt sem kapja meg.

Az ár-teljesítmény győztesei a Gigabyte 8IPE1000 Pro (8/10) és az Albatron PX865PE Pro (8/10). Az előbbivel hajtottuk ki a legtöbbet a processzorból, ráadásul PAT nélkül is hozta a formáját, majdnem elérte a PAT-os alaplapok eredményeit, a PAT nélküli lapokat pedig játszva verte. A laphoz nem jár sok kellék, azonban nettó 27000 Ft-os ára kedvezőnek mondható. Egy 8PENXP alaplapot azért megnéznénk még... Az Albatron szépen csendben meghúzódva hozta az egyenletes teljesítményt, bekapcsolható a PAT, a processzortuning is könnyedén ment (el is értük vele a második legjobb eredményt), ugyanakkor körítése szegényes. Azonban a 26000 Ft-os nettó árával a Gigabyte mellett igencsak ajánlható.

A harmadik kategóriát elneveztük alap-teljesítménynek, ennek a győztese az Abit IS7-G (8/10) alaplapja lett. Az Abit lap nagyon vegyes képet alakított ki bennünk: rengeteg extra feature, rengeteg kellékanyag, nagyon jó teszteredmények, ugyanakkor gyenge tuning és az alaplap tervezése sem az évszázad konstrukciós műremeke. A tuninghoz visszatérve ezek az eredmények természetesen nem reprezentatívak, tehát minden alaplap más és más tuningpotenciállal rendelkezik, ezért nem kell az itt tapasztaltakat szentírásnak venni. Az Abit a tuning terén gyengén szerepelt, amit a pre-release mintapéldány egyik buktatójának tudunk be. Tehát az Abit nettó 30000 Ft-os árával jó vétel, csak jó alaplapot fogjon ki az ember.

Az MSI 865PE Neo2-FIS2R (7/10) alaplapot azoknak ajánljuk, akiknek sok pénzük van, emellett értékelik a rengeteg extrát, a diszkófényben úszó számítógépházat. A teszteredményekben az MSI lap lett az első, azonban a 7000 Ft-os nettó felár az Abithoz képest szerintünk nem éri meg. Úgy is mondhatnánk, hogy ennyiért már hasonló kategóriájú (ha nem jobb...) Canterwood-os alaplapot is lehet kapni manapság. Az Aopen AX4SPE Max (7/10) lapjára ugyanezeket lehet elmondani, mint az MSI lapjára, sajnos a PAT nélkül a tesztek alatt a mezőny végére csúszott a Soltek lappal egyetemben, nettó 38000 Ft-os árával pedig csak az elvakult Springdale-fanatikusoknak tudjuk ajánlani. A tesztben nem szerepelt, azonban létezik ennek az alaplapnak egy Gigabit LAN és SATA nélküli változata, az AX4SPE-N, az 25000 Ft-os nettó árával már inkább ajánlható. Az MSI és az Aopen lapja a magas ár miatt kapott 7 pontot.

Essék szó a Soltek SL86SPE-L (8/10) alaplapról is. A Soltek lapja más kategória, hiszen nem illethető meg azzal a bizonyos "fullos" jelzővel, amivel a többi versenyző. A Soltek lap azoknak ajánlható, akiknek nem fontos a sok mellékelt kellék, nem kell nekik a gigabites LAN, azonban fontos számukra a stabilan funkcionáló rendszer, és legfőképpen az ár! Ugyanis a Soltek SL86SPE-L alaplap 23000 Ft-os nettó árával nagyon jó vétel lehet. A szegény körítés mellé olcsóság is jár, ezért megkapja a 8 pontot.

fLeSs

A cikket folytatjuk, a második részben az Epox, a Chaintech, az ECS és egy újabb Albatron lap mérkőzik...

A Gigabye 8IPE1000 Pro és az MSI 865PE Neo2-FIS2R alaplapok a CHS jóvoltából jutottak szerkesztőségünkbe. A Soltek SL86SPE-L alaplapot a Kelly-Tech-től, az AOpen AX4SPE Maxot pedig a Sowah-tól kaptuk tesztelésre. Az Abit IS7-G az Abit-tól, az Albatron PX865PE Pro a Flash-Point-tól, míg az ASUS P4P800-Deluxe az ASUS-tól érkezett. Minden cégnek köszönjük a segítséget!