HD videó a hálózaton át

D-Link DSM-510 – működés

Már felvázoltuk, hogy a D-Link DSM-510 a számítógépről hálózaton keresztül küldött multimédiás tartalmat játssza le. Ehhez UPnP AV technológiát használ, tehát hagyományos PC-s szoftver mellett akár hálózati tárolókkal (NAS) is együtt tud működni. Mindemellett az előlapi USB csatlakozójára is köthetünk adattárat, ezt szintén kezelni tudja. A támogatott formátumok között megtalálható az MPEG-1/2/4, a különböző DivX-ek és a WMV akár 720p vagy 1080i felbontásban is.

A televízióhoz történő csatlakozás után egy rövidke konfigurációs résszel találkoztunk, melyben a menü nyelvének kiválasztása után beállíthattuk a kapcsolatot a számítógéppel. Ha Intel ViiV-kompatibilis számítógéppel rendelkezünk (nekünk nem volt ilyenünk), akkor valamivel könnyebb dolgunk lesz a beállításokban és az Intel ViiV Zone internetalapú on-demand szolgáltatásait is élvezhetjük.

A grafikus felület nem valami látványos, de a feladatát jól végzi. Értelemszerűen HDMI-n nagyobb felbontású, és sokkal jobb képet kaptunk, mint analóg összeköttetéssel, a hang is jobbnak tűnt így. A 720p és nagyobb felbontású filmek megjelenítéséhez a vezetékes Ethernet ajánlott, de pár méteres környezetében 4–6 MB/s átviteli sebességre képes Draft N-es Wi-Fi routerünkkel drót nélkül is akadásmentesen kezelte ezeket a formátumokat. Távolabbról, egy-két vasbeton fal mögül már csak kisebb felbontásokban volt folyamatos a Wi-Fi-s lejátszás.

Miután elkészültünk a konfigurálással, egy vízszintes főmenüt kaptunk, melyben megtalálhattuk az Intel ViiV Zone-t és a korábban beállított opciókat, valamint még néhány extra szolgáltatást, mint például az DivX on-demand szolgáltatásaihoz szükséges VOD regisztrációs kódot, illetve a szoftverfrissítést.

A hálózaton keresztüli adatátvitelhez folyamatosan mennie kell az UPnP AV kiszolgálónak. Ezt legegyszerűbben valamilyen PC-re telepített szoftverrel oldhatjuk meg, mint amilyen a Windows Media Player 11, de használhatjuk a Nero szoftverét is, amit a lejátszóhoz mellékeltek. Ilyenkor a számítógép állandóan üzemel, fogyasztja az áramot, tehát gazdaságosabb lehet egy hálózati tár (NAS), amely tud UPnP AV-t, de ilyenkor a PC-s átkódolást igénylő formátumokat, például egyes H.264-gyel tömörített filmeket nem lehet majd lejátszani. Forrásként használhatunk USB adattárat is, ahol számítógép hiányában szintén korlátozva leszünk némileg. Tesztünk során a kipróbált DivX, WMV HD és H.264-es kódolású videóik is lejátszhatók voltak USB-ről, akárcsak a JPEG képeink és MP3 zenéink.

A D-Link DSM-510 egyszerre több UPnP AV kiszolgálót is kezelni tud, melyek képeit, zenéit és videóit egyesítve, a főmenüből érhetjük el. Mindhárom részen háromféle megjelenítési formátum közül választhatunk, ami lehet listás, ikonos, részletes. Emellett további információkat kaphatunk az állományokról, módosíthatjuk sorba rendezésüket, szűrhetjük őket és a képeknél beállíthatjuk a diavetítés időzítését. Lejátszás közben a távirányító i gombjával kérhetünk információt. HDMI-n próbálva a 720p-nél sokkal nagyobb képek lekicsinyítése nem tűnt valami jónak, és hiányoltuk a nagyítási lehetőséget. Az sem tetszett, hogy ikonos nézetben a kis képecskéket valós időben, meglehetősen lassan generálja a lejátszó, és az egyes képek váltásánál sem volt túl gyors.


Lényegében ugyanezekkel a beállítási lehetőségekkel találkoztunk a videós részen, értelemszerűen a másfajta médium tulajdonságaihoz igazodva. Diavetítés helyett például megjegyezte a készülék, hogy az adott fájlban hol tartottunk éppen, amikor kiléptünk. Amikor újra akartuk indítani, felajánlotta a folytatást a rögzített ponttól. Lejátszás közben egyszerű állapotsort kaptunk a filmre, ha előre vagy hátra szerettünk volna léptetni benne. Ez a művelet a hálózati kapcsolat minőségétől függően volt akadozó vagy folyamatos. Az információs gomb itt is további részleteket hozott elő. A legfontosabb, videolejátszós funkciónál semmilyen lényeges hiányosságot nem találtunk. Hacsak nincs valami extra formátumunk, akkor még a számítógép kódolási besegítésére sem lesz szükségünk.


Zenelejátszásban sem tapaszaltunk semmi váratlant. A menüben a korábban látott elrendezést kaptuk, az eszköz kezeli az ID3 tageket, és azok alapján is tud csoportosítani. Lejátszás közben elérhető maradt a képes rész, így zenei aláfestéssel is nézelődhettünk benne. Formátumokból a szokásos MP3, WAV és WMA mellett az OGG-ot is támogatja. Talán megérdemeltünk volna egy EQ-t, igaz, a hangszín beállítására a jobb tévéken van lehetőség, vagy akár hifi-erősítőt is köthetünk az optikai kimenetre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés