Chieftec Scorpion II: megszokott minőség új köntösben

Külső

A Chieftec márkanévről az embereknek általában a kétezres évek elején divatos gépházak jutnak eszébe, és ez nem azért van, mert azóta nem jöttek ki új termékekkel, csupán arról van szó, hogy a funkcionalitást helyezik előtérbe a dizájnnal szemben, ezért nem is szálltak fel a mai trendvonatokra. Ennek tudatában meglepetésként érte a felhasználókat a hír, mikor a tavalyi év elején bemutatták Scorpion névre keresztelt modelljüket, ezzel kedvezve kicsit a játékosoknak is, akik számára bizonyára fontos kellék az RGB világítás és az edzett üveg megléte.

[+]

Tavaly októberben aztán lehullt a lepel a Scorpion II-ről is, ami még nagyobb oldalsó üveglapot kapott, előlapjáról pedig eltűnt az elődben még megtalálható LCD kijelző. Azóta ugyan eltelt majdnem egy év, de a házak nem avulnak olyan gyorsan, a gyártó pedig most biztosított számunkra egy tesztpéldányt, így alaposabban is megvizsgálhatjuk, mire képes a legendás márka gamer fronton.

Külső

A Scorpion II ház 0,6 mm vastag acélból készült, külsőleg ezalól csak a – szemből nézve – bal oldali üveglap és az előlap képez kivételt. Az üveglap négy darab, szilikonborítású tartón nyugszik, a rögzítést pedig kézzel is oldható csavarokkal oldották meg.

[+]

A vele átellenes oldalra már nem került a nagyrészt átlátszó, némileg sötétített anyagból, ide már csak egy egyszerű, hangszigetelés nélküli, szintén kézzel oldható csavarokkal rögzített acéllemez jutott. Mindkét oldalon két-két szellőzőrács került kialakításra, ezen keresztül szívja be a levegőt az előlap mögé applikált három darab, RGB világítással megspékelt ventilátor.

[+]

A ház elejét egy határozott rántással tudjuk levenni, így hozzáférést nyerve az említett légkavarókhoz és a rögzítésükre szolgáló csavarokhoz. Kikapcsolt állapotban ezek a hűtőegységek szinte észrevehetetlenek, bekapcsolva is csak a lapátok körüli LED gyűrű fényei szűrődnek át a sötétített üvegen.

[+]

A hátoldalon egy szokásos toronyházas elrendezés néz velünk farkasszemet, felül az alaplapi kivezetéseknek fenntartott kivágással és az előlapi ventilátorok negyedik társának szellőzőrácsával. Alattuk látjuk a 7 darab bővítőkártya-nyílást, pontosabban az azokat kitöltő lemezeket, legalul pedig az ATX méretű tápegység ablakát és rögzítőpontjait találjuk.

[+]

Az I/O panelt nem az előlapon, hanem a ház tetején helyezték el a mérnökök, elrendezése nem változott az elődmodellhez képest. Bal szélen a – bekötés módjától függően – reset vagy világításvezérlő gomb kapott helyet, tőle jobbra sorakozik a 3,5 milliméteres jack be- és kimenet, a két USB 3.0 csatlakozó által közrefogott USB 2.0 kapu és a bekapcsológomb. A panel mögötti szekciót szinte teljes egészében egy szellőzőrács uralja, melyet egy mágneses rögzítésű porszűrő borít.

[+]

A ház alja igen funkcionálisra sikerült: a négy műanyagból készült, de szilikon tappancsokkal ellátott talpon és a két kivehető porszűrőn kívül semmi nem került ide. A filterek közül a hátsó egy mozdulattal kihúzható, az előlaphoz közelebb eső darab azonban már nem kapott ilyen igényes kivitelezést, itt már csak egy egyszerű fémháló tölti be a szűrő szerepét.

Belső

A beltér mérete legfeljebb ATX formátumú alaplapok beszerelését teszi lehetővé, hogy aztán egy maximum 166 mm magas processzorhűtőt applikáljunk a processzor fölé. Utóbbi műveletet az alaplaptálca szerelőablaka segíti, a kábelek igényes elvezetése pedig a három kivágáson keresztül lehetséges. Mint ahogy azt már említettük is, maximum hét bővítőkártya számára elegendő kivágás sorakozik a hátoldalon, ezek hosszát 349 milliméterben limitálták.

[+]

A legfeljebb 200 mm hosszú, ATX méretű tápegység számára egy külön kamrát alakítottak ki a ház aljában, nyom nélkül azonban mégsem tudjuk elrejteni őszögletességét, ugyanis a kamrát takaró acéllemez végében egy kis ablakon keresztül látható marad a táp, nehogy véletlenül elfelejtsük, mennyi kakaóval gazdálkodhatunk. A takarólemez másik végében büszkén hirdeti a felirat, hogy itt bizony maradt hely 3,5 hüvelykes adattárolóknak is, szám szerint kettőnek, ennyi fiókot találunk a nem kiszerelhető HDD-keretben. A fiókokon több helyen is elszórt furatoknak köszönhetően 2,5 hüvelykes meghajtók is beszerelhetők, de ezekből kettőt az alaplaptálca hátoldalán lévő keretekre is felerősíthetünk.

[+]

A tálca előlaphoz közelebbi felén a kábelek egyszerűbb elrendezésére szolgáló műanyagelemek sorakoznak egymás alatt, a legnagyobb érdekességet azonban nem ezek jelentik ebből a szögből vizsgálva a házat, hanem a középre mágnesesen felcuppantott kontroller. Az összesen hat ventilátort és két LED-szalagot kezelő egység három vezérlőgombot kapott, melyekkel a világítás módját és a lapátok sebességét szabályozhatjuk. A fényeket az alaplapra történő csatlakoztatás után szoftveresen is kontrollálhatjuk, de akár a reset kapcsolót is ráköthetjük a vezérlőre, így az I/O panelt babrálva is „lapozgathatunk” az effektek között. Vásárláskor egy vezeték nélküli távirányítót is kapunk tartozékként, erről minden, a ventilátorokhoz köthető funkciót elérünk.

[+]

A rendszer hűtésével kapcsolatban hozzátennénk, hogy nem kell megelégednünk a gyári állapottal, igény szerint a meglévő négy ventilátort további két, 120 milliméteres darabbal kiegészíthetjük a tetőlemez alatt, továbbá vízhűtéshez szükséges radiátorok beszerelésére is van lehetőség. Utóbbiak hossza elöl és fent maximum 240, hátul pedig 120 mm lehet.

Szerelés, zajszint

A ház megtöltésére ezúttal is az Asus Z170-Deluxe alaplapot és az NVIDIA GTX Titan videokártyát használtuk. Ezek beszerelése közben nem ütköztünk akadályba, az ATX mérethez szükséges távtartók már előre a helyükre csavarozva vártak minket, mindössze a bővítőkártyahelyekről kellett kiszednünk a fémlemezeket, hogy mindkét komponenst behelyezhessük a beltérbe.

[+]

Kábelezés szempontjából már találtunk átgondolatlan részeket a házon. Az oldalról érkező vezetékek (24 tűs tápcsatlakozó és a grafikus kártya tápkábelei) számára elegendőnek találtuk a sajnálatos módon szilikonbélést nélkülöző kivágásokat, bőven marad még hely a SATA kábelek számára is. Az alaplap felett viszont, bár van egy kivágás, ez nem elég széles ahhoz, hogy beférjen a nyolctűs EPS konnektor, így ezt is oldalról kellett bevezetni, ez pedig nem a legesztétikusabb megoldás. Persze gyorskötözővel orvosolható a probléma, de azért csak szebb lenne, ha felülről tudnánk megközelíteni az alaplapot a kábellel.

[+]

Az alaplap alatt szintén nincs túl sok hely, ATX-es modellek esetében ahol a NYÁK véget ér, már kezdődik is a tápegységet takaró lemez, a vezetékek pedig egy helyen, egy szilikonnal bélelt nyíláson keresztül jutnak el a csatlakozókig. Épp ezért érdemes alaposan átgondolni, hogy mit és milyen sorrendben kötünk be, vagy ha tudjuk, akkor még az alaplap behelyezése előtt tegyük helyükre az apróbb csatlakozókat.

[+]

A ház másik oldalán bőven elegendő, 27 milliméteres hely áll rendelkezésre a kábelrendezésre, még a ventilátorvezérlő sem akadályozott minket abban, hogy néhány perc ráfordítással viszonylag szépen elvezessük ezt a sok tyúkbelet. Persze akkor sem lenne baj, ha útban lenne, hiszen a mágneses rögzítésnek hála kedvünk szerint pakolgathatjuk azt. Ahogy azt már említettük, az adattárolókat az alsó, kétfiókos keret és az alaplaptálcára rögzített lemezek várják, ezek elrendezésében semmi hókuszpókusz nincs, ha kihasználjuk az összes lehetőséget, akkor is marad hely a kábeleknek.

[+]

A tápegység behelyezésénél nem lesz segítségünkre leszerelhető keret, mint amilyen például a legutóbb tesztelt ASUS ROG Strix Helios gépházban van, ettől függetlenül a beszerelés könnyen ment. A tápkábelek alaplap felőli végével kezdtük a bekötést, a másik végüket csak utána, még a tápegység helyére csúsztatása előtt kötöttük be, ezt követően csak a gyorskötözővel való rögzítés és a felesleges vezetékek elrejtése maradt hátra.

[+]

Az ilyenkor szokásos zajcsillapítási tesztünk sem maradhatott el, a módszer pedig maradt ugyanaz, mint eddig. Egy 82 dB hangerejű zajforrást helyeztünk el a ház belsejében, majd visszaszereltük az üveg oldallapot és ismét elvégeztük a zajszintmérést, ugyanabból a távolságból. A ház lezárása után 76 dB-t mértünk, ez pedig 6 dB különbséget jelent, ami nem kiemelkedő, de a sok nyílás a nem túl jó hangszigetelés mellett jobb szellőzést is jelent, a játékosok számára pedig bizonyára ez a fontosabb szempont.

Értékelés

Nem csalódtunk a Chieftec márkában, sikerült bebizonyítaniuk, hogy a nem túl szép, de legalább minőségi gépházak mellett kevésbé unalmas, de továbbra is minőségi modelleket is tudnak csinálni. A Scorpion II próbája során elégedettek voltunk mind az anyaghasználattal, mind az összeszerelés minőségével, mind pedig a könnyű szerelhetőséggel.

[+]

A nagy beltérnek köszönhetően nem volt gondunk az alkatrészek beszerelésével, ahogy néhány apróságot leszámítva a kábelrendezési lehetőségek is rendben voltak. A csatlakozók közül hiányoltuk a Type-C USB-t, ideje lenne már, ha végre annyira alapnak számítana így 2019-ben, mint az üveg oldallap és az RGB. A kontrollerért és a négy darab ventilátorért is jár a plusz pont, és bár utóbbiak sebességét csak manuálisan tudjuk állítgatni, a vezeték nélküli távirányítóval ez egyszerűen megoldható. Összességében tehát elégedettek voltunk mindazzal, amit nagyjából 29 000 forintért kaphatunk, az ajánlott minősítést kiérdemelten osztjuk ki tesztalanyunknak.

Chieftec Scorpion II számítógépház

SidCorky

A tesztelt házat a Chieftec bocsátotta rendelkezésünkre.