Hirdetés
IOMeter
Lássuk az összevetést! Szekvenciális olvasásban nem túl meglepő módon a RAID-tömbök végeztek az élen, az OCZ RevoDrive 478 MB/s-es értéke brutálisan magasnak mondható. Az SSD-k közül a Marvell, a Sandforce és az Intel volt dobogós, azonban van egy kis bibi. A Sandforce belső tömörítést használ az adatok tárolására, vagyis minél jobban tömöríthetőek a felírt adatok, annál gyorsabb lesz az SSD olvasási és írási tempója. Az IOMeterrel létrehozott fájl egyértelműen jól tömöríthető, egyesek kitesztelték, és az eredeti méret kevesebb mint 1%-ára lehet tömöríteni, ami a valós életben használat közben nem valószínű, hogy bekövetkezik. Ezért úgy döntöttünk, hogy a Sandforce alapú SSD-t kiteszteljük úgy is, hogy az IOMeter tesztfájlját lecseréljük egy nehezen tömöríthető, operációs rendszert tartalmazó képfájlra. Az eredmény, ha nem is lehangoló, de mindenképpen figyelemreméltó: 262 MB/s-ről 142 MB/s-re esett az olvasási sebesség, ami lényegében még a JMicron JMF602-es vezérlő által elért eredménynél is alacsonyabb. A Sandforce alapú SSD-ket a gyártók általában 275/265 MB/s-es sebességgel szokták reklámozni, ami - mint látható - lényegében egy vicc. A RevoDrive-ot már nem sikerült kitesztelnünk tömörített adattal, de az eddigiekből kiindulva valószínűleg az is szépet zuhanna, és valahol a Sandforce vezérlős SSD környékén teljesítene.
A szekvenciális írás ezeknek a kisebbnek mondható, 60/64 GB-os SSD-knek a rákfenéje, mert kisebb méret mellett kisebb mértékű a párhuzamos adatfeldolgozás, ezért írásban a kisebb SSD-k lassabbak nagyobb társaiknál. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ténylegesen lassúak, legalábbis nem mind. A Sandforce és a Toshiba vezérlői itt nagyon jól teljesítenek, a Sandforce még a tömörített adattal is jól boldogul, legalábbis ebben a benchmarkban, de hogy mi az igazság, arra később fog fény derülni. A napjainkban "sztár" SSD-ként ismert Crucial RealSSD C300 és az Intel X25-M is elég lassúcska 70-80 MB/s-es tempójával, tehát akinek fontos az írási sebesség, mert mondjuk nagy fájlokkal dolgozik (ami elég költséges az SSD-k esetében), az jelen állás szerint a Toshibával és a Sandforce-szal jár a legjobban.
Véletlenszerű olvasás az SSD-gyártók kedvenc témája, imádnak az IOps értékekkel dobálózni. Az Intel két évvel megjelenése után is az élen áll, és csak a Marvell tudja megközelíteni, illetve a RAID-tömbök. Érdekes látni egyébként, hogy itt milyen szépen háromfelé szakad a mezőny, elöl találjuk az Intelt és a Marvellt, középtájékon a Sandforce és az Indilinx tartózkodik, míg az olcsóbb SSD-kben szolgálatot teljesítő JMicron és Toshiba 10 000-nél is kevesebb olvasásra képes. De mit jelent ez a gyakorlatban? Érezhető, ha egy SSD 5000 helyett 20 000 olvasási kérelmet képes teljesíteni másodpercenként? A következő oldalon kiderül!
Végül letesztelük a random írási sebességet, ami egy asztali PC-s felhasználó számára (de idesorolhatjuk a notebooktulajokat is) gyakorlatilag nem túlságosan lényeges, az a fontos, hogy ne legyen túl alacsony, mint azt pl. a JMicron JMF602-nél tapasztalhatjuk. Először a merevlemezekre jellemző, szektoronkénti 512 bájtos beállítás mellett teszteltük a háttértárakat, ami alapvetően nem az SSD-kre lett szabva, mert - mint tudjuk - a NAND-flash memóriák alapegysége a cella után a lap, ami általában 4 kB méretű. Random írásban idáig az Intel volt a király, de a Sandforce letaszította a trónról. A Marvell 512 bájtos blokkméret mellett az Intel felét teljesíti, az Indilinx és a különböző JMicron/Toshiba variánsok pedig mind 2000 IOps alatt mozognak. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nekünk, átlagfelhasználóknak bőven elég, a leggyorsabb asztali HDD, a VelociRaptor is 500 környékén mozog.
Ha a kiírandó adatokat 4 kB-os blokkokban küldjük a vezérlő felé, akkor változnak az eredmények. A Sandforce és a Marvell is lényegében négyszeresére gyorsult, de még az Intel is gyorsult 64 egyidejű lekérés mellett. Ez nem meglepő annak fényében, hogy ez passzol az SSD-khez. A sor közepétől lefelé található vezérlők/SSD-k, melyek 2000 IOps környékén teljesítenek, azért nem gyorsultak ettől (sőt volt olyan, amelyik lassult), mert vagy egyszerűen ennyire képesek, vagy mert a firmware így van beállítva. A firmware-en keresztül finomhangolható az SSD, de általában elmondható, hogy a szekvenciális teljesítmény és a véletlenszerű elérés fordítottan arányos, tehát ha az egyik sebességét növelik a firmware-en keresztül, akkor a másik tempója csökken és fordítva.
Sandforce SF-1200 vs. tömörített adatok
| Teszt | IOMeter tesztfájl | Tömörített képfájl |
|---|---|---|
| Szekvenciális olvasás | 262,08 MB/s | 142,58 MB/s |
| Szekvenciális írás | 247,63 MB/s | 212,19 MB/s |
| 4 kB random olvasás QD = 4 4 kB random olvasás QD = 64 |
15 624 IO/s 19 435 IO/s |
15 580 IO/s 22 059 IO/s |
| 4 kB random írás QD = 4 4 kB random írás QD = 64 |
47 914 IO/s 49 979 IO/s |
45 482 IO/s 47 431 IO/s |
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
