Tesztkörnyezet

Az eddigiek során felsorolt vezérlők legtöbbjét sikerült letesztelnünk, a konfigurációs táblázatban megtalálható, hogy az adott típust melyik SSD reprezentálja. Összesen két vezérlő maradt ki, az egyik a Sandforce SF-1500, amit alapjában véve szerverekbe és munkaállomásokba szántak, mert az SF-1200-nál hosszabb élettartamot és magasabb véletlenszerű írási teljesítményt kínál. A másik az Indilinx Barefoot ECO, ami elméletben egy picit gyorsabb a szimpla Barefootnál. A tesztben helyet kapott három merevlemez is, a jelenleg kapható leggyorsabb asztali HDD, a 10 000-et pörgő WD VelociRaptor 600 GB-os változata, ugyanez RAID 0 módban, illetve a Seagate Barracuda 7200.12, ami méréseink szerint jelenleg a leggyorsabb 7200 rpm-es merevlemez. A Hitachi TravelStar 7K200-zal a hordozható gépek tulajdonosainak kívánunk egyfajta kiindulási alapot nyújtani. Ez egy 7200 rpm-es notebook HDD, de már közel 3 éves, tehát teljesítménye valószínűleg a mai 5400 rpm-esekhez mérhető.

Mint az látható, a letesztelt SSD-k többsége 60/64 GB méretű abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy jelenleg Magyarországon ezek a legkeresettebbek. Ár/kapacitás arányban arany középút, emellett elmondható, hogy az operációs rendszer alá ez a méret tűnik a legelfogadhatóbbnak a többség számára. A Windows és a különböző felhasználói programok egyéntől függően kb. 30-40 GB-nyi tárterületet emésztenek fel, és ha figyelembe vesszük, hogy az SSD-k többségén érdemes a formázott kapacitás kb. 20%-át szabadon hagyni (ami ezesetben kb. 10-15 GB), akkor látható, hogy a 60 GB-os SSD-k éppen megfelelőek. Az Intel egyedi tervezésének hála az X25-M-ből csak 80 és 160 GB-os verziók léteznek, ebből előbbit teszteltük, illetve elővettük a 40 GB-os X25-V-t is. Az eredmények kiértékelésénél fontos, hogy figyelembe vegyük az SSD-k méretét, mert az SSD-k párhuzamos adatfeldolgozási elvéből fakadóan a nagyobb méretű SSD-k gyorsabbak (ez legtöbbször a szekvenciális írási tempóra vonatkozik).

Sokan egyébként a nagyobb szingli SSD helyett két kisebb RAID 0 módban való működtetésében gondolkodnak, nagyon népszerű a "duál" X25-V RAID 0-ban (az X25-M helyett) vagy a Vertex 30 GB-os változata RAID 0-ban, ezért ezeket is leteszteltük, sőt...

Nálunk vendégeskedett az OCZ RevoDrive, ami egy PCI Express foglalatba illeszthető kártya, melyen két darab Sandforce SF-1200 alapú 40 GB-os SSD található egy Silicon Image RAID-vezérlőre kötve, tehát éppen olyan, mintha két darab SSD-t dugnánk az alaplapra azzal a különbséggel, hogy SATA-k helyett egy PCI Express x4-es csatlakozót kell használnunk. Mellesleg a RevoDrive szabadon konfigurálható, ugyanúgy letörölhetjük a RAID-tömböt, mint egy inteles vagy AMD-s alaplap vezérlőjével, új tömböt hozhatunk létre, akár RAID 1-ben is használhatjuk, ha az adatbiztonságot előrébbvalónak tartjuk. A RevoDrive alapbeállítás szerint 64 kB-os csíkméretet használ (stripe size), de ezt is megváltoztathatjuk, csak ehhez előbb törölni kell a tömböt.

Az SSD-k RAID-ben való működtetésének hátulütöje, hogy ilyenkor nem működik a TRIM. Az Intel állítólag készül a RAID-tömböket is "TRIM-elő" driverrel (talán már el is készültek), az AMD-vel kapcsolatban egyelőre nem tudjuk, hogy mi a helyzet (az AMD AHCI-drivere még csak most kapta meg a TRIM-támogatást), a RevoDrive-on található Silicon Image vezérlő pedig nem támogatja azt. Ez a korosabb SSD-k esetében gondot jelenthet, de a Sandforce vezérlői elméletileg a TRIM-től függetlenül is végeznek tisztítást (Garbage Collenction), tehát nem kéne tapasztalnunk lassulást.

Az SSD-ket és a HDD-ket egy P55-ös chipset köré épülő számítógépen teszteltük, ennek leglényegesebb tulajdonsága a SATA 3 Gbps kompatibilis P55 PCH (déli hídként is funkcionáló vezérlő). Ezt az SSD-k és a HDD-k tesztelése során AHCI módban használtuk, értelemszerűen csak a RAID-ek tesztelése során kapcsoltuk RAID módba. Bármilyen teszt lefuttatása előtt először minden SSD-t teliírtunk kb. 150%-osan (egyszer tele, aztán félig, hogy a tartalékterület is legalább egyszer használatba kerüljön), majd gyorsformatáltuk őket. Erre azért van szükség, hogy az SSD-k ne az egyszer tapasztalható, "dobozból kivettem" teljesítményt nyújtsák, hanem azt, amit később tapasztalhatunk. Ez a kettő a TRIM támogatása mellett elvileg közel azonos, de sosem lehet tudni. Az SSD-ket és a HDD-ket a teszteléshez 4 kB-os clustermérettel formáztuk meg. A versenyzők közül egyedül a Crucial RealSSD C300 támogatja a SATA 6 Gbps-es csatlakozást (ami természetesen visszafelé kompatibilis). Sajnos nem sikerült SATA 6 Gbps-et támogató PCIe-es RAID-vezérlőt szereznünk, ezért a Crucial SSD-jét is csak SATA 3 Gbps módban teszteltük le. A szintetikus teszteket elvégeztük egy SATA 6 Gbps kompatibilis AMD SB850 chipsetes konfiguráción is, csak hogy lássuk, mi a különbség, de az alkalmazástesztek csak az inteles gépen futottak le, mert nem lett volna mihez hasonlítanunk, ha az AMD-s rendszert használjuk.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!