Bevezető, dizájn
Az ASUS Vivobook szériája elsősorban a fiatalos (és olcsóbb) ultrabookot keresőket célozza, azokat, akik nem kérnek a Zenbookok elegáns alumíniumházából, prémium kiviteléből és főleg az árából. Az eredeti Vivobook család persze az elmúlt években eléggé felduzzadt, így született meg az olcsóbb Vivobook Go, a szupervékony Vivobook S, vagy a cikkünk alanyát is magában foglaló Vivobook Pro sorozat.
Hirdetés
Ez a széria a gyártó saját definíciója szerint elsősorban olyan modelleket tartalmaz, amelyeket grafikai szempontból igényes munkákra terveztek. Láttunk már ilyet az ASUS-nál, például nem sokban különbözik ez a Zenbook/Zenbook Pro felosztástól. Tesztalanyunk egy „engineering sample”, azaz egy nem a végleges BIOS-beállításokkal és hűtési profillal rendelkező változat, így ezúttal tesztcsomagunk helyett csak korlátozott méréseket futtattunk rajta.
Külső
A Vivobookok egy ideig (és egyes szériáik még ma is) külön hangsúlyt fektettek a fiatalosságra, amit elsősorban vidám színű burkolattal igyekeztek jelezni – nos ez az, ami jelen tesztünk alanyára egyáltalán nem jellemző, ugyanis a hivatalosan Quiet Blue-nak nevezett sötétkék szín abszolút visszafogott, így a legkevésbé sem fogjuk magunkra vonni mások figyelmét vele.
A konzervatív külsőt díszítésekkel sem szándékoztak különösebben feldobni, igaz, a fedélen található márkajelzés kapott egy kis kiemelést, keretet, illetve egy ferde csíkozást, mely aztán a billentyűzeten, az Enter gombon is visszaköszön.
Ami az anyagválasztást illeti, a burkolat műanyag és alumínium elemeket egyaránt tartalmaz – strapabíróbb fémből készült például a monitor fedele, polimer a csuklótámasz és az alsó takarólemez. Az 1,7 kg-os gép összerakása jó, az ujjlenyomatokat pedig csak mérsékelten gyűjti, de a hatás így is messze van a Zenbookok eleganciájától. Mivel 15,6”-es kijelzővel szerelt gépről beszélünk, hiába a vékony NanoEdge keret, a 360 x 235 x 20 mm-es befoglaló méret inkább csak átlagos. A monitor felett egyébként egy fizikai kapcsolóval elrejthető webkamera is elfért még.
Az alsó részt a tíz darab csavar kioldása után már könnyű eltávolítani, így a belső térhez is egyszerű hozzáférni. Itt a háttértár bővítése egyszerűen megoldható és az akkumulátort is cserélhetjük, de a memória az alaplapra forrasztott.
Csatlakozóból a bal oldalra két USB 2.0 port került – ez így 2021 végén kicsit spórolásnak érződik, nem nagyon látunk indokot, hogy miért nem USB 3.1 Gen1-es interfészek ezek. Kesergésünket enyhíti viszont a jobb oldal, ahol nemcsak a hiányolt USB 3.1 Gen1 Type-A (egy darab) található meg, de egy Type-C konnektor is. Ez utóbbi Thunderbolt 4-es interfészt rejt, így adatátvitelre, kijelző csatlakoztatására és töltésre is bevethető. Mindezek mellett még HDMI 1.4, kombinált hangcsatlakozó és microSD kártyaolvasó is helyet kapott itt.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!