Bevezető, versenyzőink

Izgalmasnak ígérkezik 2022 ősze, hiszen az AMD, az Intel és az NVIDIA is generációt vált: a zöldek nemrég mutatták be az Ada Lovelace architektúrát, az AMD-nél most érkezett el az idő a Raphael kódnevű, Zen 4 magokat használó processzorok leleplezésére, az Intel pedig – ha minden igaz – gőzerővel dolgozik azon, hogy ez utóbbit az október végén startoló Raptor Lake-kel üsse ki a nyeregből. Jelen cikkünk tehát az AMD legfrissebb, 7000-es sorozatú Ryzen processzorait veszi szemügyre – ezen belül is a csúcskategóriás Ryzen 9 7900X-et és az ár/érték szempontjából sokkal érdekesebb Ryzen 5 7600X-et.

[+]

Teljes váltás

Bár az Intellel ellentétben az AMD igyekszik a felhasználók kedvében járni azzal, hogy több processzorgenerációt is ugyanarra a platformra fejleszt, az AM4 felett az elmúlt közel hat év alatt azért eljárt az idő, eljött az ideje a váltásnak. Az AM5 teljesen új foglalatot, PCIe 5.0-t, DDR5 memóriát, az energiafelhasználás tekintetében pedig nagyobb szabadságot is jelent (miközben a hűtőrögzítés nem változik, így a korábbi hűtők túlnyomó része adapterezés nélkül használható tovább). Ez a felhasználó szempontjából ugyanakkor azt jelenti, hogy aki most vált processzort, az egy jóval komolyabb fejlesztésre kell készüljön, mert CPU mellett új alaplapot és memóriát is vásárolnia kell majd.

Versenyzőink

Két tesztalanyunk tehát a spektrum két széléről származik: a Ryzen 5 7600X ebben a pillanatban a legolcsóbb (299 dolláros ajánlott árral rendelkező) Zen 4 magokra épülő processzor, míg a Ryzen 9 7900X a második legdrágább (549 dollárba kerül). Az előbbi hat, az utóbbi tizenkét magot használ, és természetesen az SMT-nek köszönhetően kétszer ennyi szálon tud egyszerre dolgozni. A részletes specifikációik – fontosabb versenytársaik adataival együtt – a következő táblázatban láthatóak.

[+]

Kattintásra a táblázat kinyílik

Negyedik Zen

Öt és fél éve kezdte meg kalandját az AMD a Zennel, amelynek már az első generációs magja is elég jól szerepelt, de igazán erősre a Zen 2, illetve a Zen 3 sikerült. A nagy kérdés ezután az volt, hogy mi történik a foglalat cseréjekor, hiszen ennek óhatatlanul be kellett következnie, ahogy meg is történt az új, Zen 4 dizájn esetében, így a sokáig megtartott Socket AM4-et egy LGA típusú, 1718 tűvel rendelkező Socket AM5 váltja, tehát a tűk itt is átkerültek a processzorról az alaplapra.

Bár a tokozás mérete marad 40 x 40 mm, illetve a meglévő, Socket AM4-re kiadott hűtők is kompatibilisek lesznek, a változás így is elég jelentős munkával járt, amit meg kellett ugrania a cégnek. Nem sok szót szoktunk a processzorok kupakjára vesztegetni, de ezúttal annyit érdemes megemlíteni, hogy eltértek a megszokott, négyszög formától, és a Zen 4 egy jellegzetes, egyedi formavilágú kupakot kapott, amivel ránézésre is rögtön megkülönböztethető bármelyik másik CPU-családtól.

[+]

Az AMD nem bonyolította túl a dolgokat, és megpróbált minimalistán gondolkodni. Az új sorozat kapcsán csak olyan elemekhez nyúltak, amelyekhez feltétlenül kellett, így a Ryzen 7000-es CPU-k továbbra is két részre vannak bontva, vagyis a tokozásra egy IO lapka (cIOD) mellé kerül egy vagy két CPU chiplet (CCD). Ez egy ismert felépítés a Zen 2-t és a Zen 3-at figyelembe véve, viszont mindkét lapkatípust frissíteni kellett.

[+]

Az IO lapka áttért a TSMC 6 nm-es eljárására, ami lehetőséget ad az AMD-nek arra, hogy hozzávetőleg másfélszer több tranzisztort építsenek be, konkrétan 3,4 milliárdot. Az új megoldás kiterjedése így is  csökkent egy kevéskét, hiszen 122 mm²-es lett. Maga a chip bevezeti a PCI Express 5.0-t, méghozzá 28 sáv erejéig, illetve a memóriavezérlő is DDR5-öt támogat, összesen 128 bites buszszélességgel, illetve a JEDEC szabvány szerint 5200 MHz-es effektív órajellel, ami EXPO profilok mellett nagyobb is lehet. Az extra tranzisztorok zömét a modernizált Infinity Fabric, a biztonsági képességek, illetve az újonnan megjelenő integrált grafikus vezérlő vitte el a multimédiás egységével, valamint a kijelzőmotorjával. Ezekre később még visszatérünk, de a teljes kép érdekében fontos most megemlíteni őket.

A CPU chiplet szintén nagyot fejlődött. Egy ilyen lapkában továbbra is nyolc darab processzormag található, de már a Zen 4 verzióból, a strukturális felépítés pedig megegyezik azzal a dizájnnal, amivel a Zen 3 dolgozott, vagyis maga a CCX, azaz a Core Complex nyolc magból áll, amelyek 32 MB-os, 16 utas megosztott L3 gyorsítótáron osztoznak. Utóbbi a ciklusonként 32 bájtot továbbító buszon kerül bekötésre, és úgynevezett victim cache-ről van szó, vagyis ha a magonkénti, 1 MB-ra duplázott, nyolcutas L2 gyorsítótár megtelik, akkor kerülnek az L3 gyorsítótárba az adatok.

[+]

Az AMD szerint az L3 gyorsítótár késleltetése 46-ról 50 ciklusra nőtt, amit a vállalat elfogadható kompromisszumnak tart, ugyanis a teljes gyorsítótárszervezés hatékonyabb lett, így összességében sebességet nyertek, még akkor is, ha helyenként éltek némi áldozattal.

Maga az új CCD egyébként a TSMC 5 nm-es eljárásán készül, aminek hála 70 mm² lett a kiterjedése és 6,5 milliárd tranzisztorból épül fel. Ahogy fentebb említettük, egy tokozáson belül egy vagy két CPU chiplet lehet, ezek pedig Infinity Fabric linken keresztül kapcsolódnak az IO lapkához. Írás során 16, olvasásánál pedig 32 bájt adat mozgatása lehetséges CCD-nként, vagyis itt a korábbi generációhoz képest nem változott a rendszer.

A Zen 4 mélylélektana

A Zen 4 mag a Zen 3 közvetlen továbbfejlesztésének számít. Hatalmas innovációk helyett az AMD most pusztán azt vizsgálta, hogy hol vannak a Zen 3 szűk keresztmetszetei, amelyeken javítva érezhetően tudnák növelni a teljesítményt. Ez két okból volt lényeges döntés. Egyrészt nem akartak drámaian belenyúlni egy alapvetően jól működő rendszerbe pont egy új node-ra való áttéréskor, másrészt maximalizálni akarták az új gyártástechnológia kihasználását, és célzottan szerették volna megismerni, hogy miképpen lehet magas órajelen működő dizájnnal előállni. Utóbbit valóban egyszerűbb úgy elemezni, ha egy alapvetően ismert rendszert visznek tovább, és csak minimálisan nyúlnak hozzá.

[+]

A legnagyobb változás a front-end részt érte, amely a nyers funkcionalitást tekintve a Zen 3-at másolja, de javítottak a meglévő elágazásbecslő hatékonyságán, amit úgy értek el, hogy mostantól ciklusonként két elágazást is tud vizsgálni, illetve nőtt az L1 és L2 branch target buffer kapacitása, előbbi 50%-ot, így már 1536 bejegyzést tud tárolni. 4096-ról 6912 bejegyzésre nőtt még az op-cache kapacitása is, illetve utóbbi ciklusonként hat helyett már kilenc makrooperációt biztosít.

[+]

A Zen 4 mag a valós végrehajtás terén továbbra is egy integer és egy lebegőpontos blokkra oszlik. Az integer résznél megmaradt a négy darab, egyenként 24 bejegyzéses ütemező. Saját részegységet csak a négy darab ALU (aritmetikai-logikai egység) és a mellékül párosított egy-egy másik egység kapott, ami lehet AGU (címgeneráló egység) vagy BRU (Branch Unit). A Zen 4-ben összességében egy BRU-val kombinált ALU, egy-egy St-data ALU és AGU, két-két normál ALU és AGU, valamint egy dedikált BRU található, miközben az LSU (Load/Store Unit) három loadot, illetve kettő store-t képes elvégezni ciklusonként. Ez eddig gyakorlatilag a Zen 3 másolata, ugyanakkor a re-order buffer (ROB) és a fizikai regiszterek kapacitása 256-ról és 192-ről rendre 320 és 224 bejegyzésre nőtt, továbbá a load queue 72 helyett 88 operációt, míg L2 DTLB 2048 helyett 3072 bejegyzést tud tárolni.

[+]

A lebegőpontos részt sem érte túl nagy változás, ha a nyers hardvert nézzük. Maradt a két darab 256 bites FMAC vektormotor, amelyek egy-egy 256 bites FMA operációt vagy egységenként egy 256 bites ADD és egy 256 bites MUL operációt tudnak elvégezni, viszont a fizikai regiszterek kapacitása 160-ról 192 bejegyzésre változott. Utóbbi egy új képesség miatt szükséges, ugyanis a Zen 4 már támogatja az alábbi képen felsorolt AVX-512 kiterjesztéseket.

[+]

Az AMD szerint AVX-512 implementációjuk nagyon hely- és energiatakarékos. Többek között nem alkalmaznak semmilyen specifikus órajellimitet, ha ilyen utasításokkal néz szembe a processzor, akár a legnagyobb beállítható órajelen is lefuthatnak, ha a hőmérsékleti mutatók ezt engedik. Ezt a vállalat úgy éri el, hogy nem használ teljes szélességű 512 bites feldolgozókat, egyszerűen magukat az utasításokat bontja két darab 256 bites részre, amit az AVX-512 utasításkészlet megenged. Az AMD úgy gondolja, hogy ilyen formában érdemes beépíteni a rendszert, mert nem kell lényeges órajelhátránnyal szembesülni a nagyon széles vektormotor hiányában, miközben a VNNI és BFloat16 előnyei látványosak gépi tanulással kapcsolatos kódoknál.

[+]

A fenti változásokkal az AMD úgy számolja, hogy a Zen 3-hoz képest nagyjából 13%-ot javítottak az IPC-n, vagyis az egy órajelciklus alatt elvégzett műveletek számán. A konkrét változásokat a cég számos alkalmazásban kimérte, és 1-39% közötti tempónövekedés látható egységnyi órajelen, megegyező magszám mellett.

A Zen 4 a Zen 3-hoz viszonyítva pár új képességet is bevet. Többek között megjelenik az X2AVIC, illetve a TSC_AUX, amelyek a virtualizációt javítják, továbbá megjelenik az automatikus IBRS. Utóbbi az Indirect Branch Restricted Speculation mechanizmust teszi állandóan aktívvá, vagyis a Zen 4 magon már nem kell a szoftvernek gondoskodnia a kapcsolódó paraméter szükség esetén történő módosításáról.

IGP és EXPO, azaz ami eddig nem volt

A CPU chiplet után érdemes egy kicsit elidőzni az IO lapkán, amiről két oldallal korábban már volt szó, de van pár olyan újdonsága, amiről érdemes szót ejteni. Nyilván az alapvető funkcionalitás megmaradt, hiszen a chip részben a déli vezérlőhíd szerepét is ellátja, és ahogy már említettük, 28 darab, szabadon felhasználható PCI Express 5.0-s sáv, illetve DDR5-öt támogató memóriavezérlő várja a felhasználókat.

[+]

Az igazán nagy újdonság az IGP, vagyis az integrált grafikus vezérlő. Ebből mindegyik Ryzen 7000-es CPU ugyanazt a kialakítást kapja, ami konkrétan 2 CU-t jelent, és ez az RDNA 2 felépítése alapján megfelel egy darab WGP-nek. Ez a WGP egy shader motoron belül terpeszkedik, míg a ROP blokkok száma egy. Utóbbi részegység két pixelmotort tartalmaz, és egy pixelmotor 4 blending, illetve 8 Z mintavételező egységből áll. Ez a teljes IGP-re levetítve összesen 8 blending és 16 Z mintavételezőt jelent. Infinity Cache a fejlesztésben nem lesz jelen, és az L2 gyorsítótár kapacitása is erősen visszafogott. Gyakorlatilag az RDNA 2 minimum konfigurációjáról van szó, ennél kisebbre nem lehet építeni a szóban forgó architektúrát.

Kiderült az is, hogy a dizájnban négy ACE dolgozik, amelyek egy HWS (Hardware Scheduler) fennhatósága alá tartoznak. Ezzel a rendszer összességében 32 compute parancslistát kezel egy grafikai parancslista mellett. Természetesen megmaradt a finomszemcsés preempció és a QoS (Quality of Service) támogatása. Előbbi felel azért, hogy a kritikus fontosságú feladatok előnyt élvezzenek, míg utóbbi a többfelhasználós környezet hatékony kezelését teszi lehetővé, ráadásul továbbra is virtualizálható a teljes lapkára, mindezt teljesen automatikus hardveres ütemezés mellett. Természetesen továbbra is a rendszer része a 64 kB-os globális adatmegosztás, vagy más néven Global Data Share (GDS), és a priority tunneling szintén elérhető.

[+]

A multimédiás blokk a Rembrandt SoC APU-ban alkalmazott megoldás másolata, vagyis támogatja az AV1-es formátumú videók dekódolásának gyorsítását, a kijelzőmotor pedig a DisplayPort 2.0 mellett a HDMI 2.1-et is kezeli.

Az AMD az IGP-t elsődlegesen azért építette be, mert a beágyazott rendszerek piacára szánt fejlesztéseket bővíteni szeretnék, és ott alapvetően előny, ha nem kell külön VGA-t venni a rendszerbe. A céltól függetlenül az integrált grafikus vezérlőt nem kapcsolják ki az asztali piacra szánt sorozatnál sem, mivel itt is jól jöhet irodai használatra. Az egész egység alig fogyaszt, tehát nem érinti negatívan a processzormagok tempóját, de ha valaki nem szeretné működtetni, akkor a BIOS-ban kikapcsolhatja. Ezt azonban nem feltétlenül érdemes megtenni, ha Radeon VGA kerül a rendszerbe, ugyanis az AMD visszahozta a hibrid grafikát, így a két Radeon egymás mellett is nagyon jól tud működni, és ezzel energiát lehet spórolni.

Érdemes még szót ejteni az EXPO technoglóiáról, amely az EXtended Profiles for Overclocking szabvány rövidítése. Ennek a rendszernek az a célja, hogy a JEDEC szabványon túl kínáljon előre programozott, szimplán lekérhető profilokat a memóriákba. A lényege ugyanaz, mint az Intel XMP technológiájának, és az EXPO lehetővé teszi a 6400 MHz-es DDR5-ös tuningmodulok kezelését az új Ryzenekhez, ráadásul nagyon alacsony késleltetéssel.

[+]

Amit fontos figyelembe venni az új képesség kapcsán, az az optimális órajelek kapcsolata. A korábbi dizájnok során az Infinity Fabric órajele részben meghatározta a teljes rendszer teljesítményét, és érdemes volt 3,6 GHz-es effektív órajelű modulokat vásárolni, mert az igazodott az optimális 1,8 GHz-es Infinity Fabric frekvenciához. Az új Ryzen 7000 sorozat esetében ez megváltozik. Mostantól az Infinity Fabric órajele mindig igazodik a memóriához, tehát állandóan igyekszik a rendszer érvényesíteni a teljesen szinkronizált működést, ráadásul a beállítás automatikusan történik, tehát a felhasználónak semmi dolga ezzel. Ugyanakkor most is van egy olyan effektív órajel, ami az optimális szintet képviseli, ez pedig effektív 6 GHz. Bár nem kötelező betartani, de az új Ryzenekhez érdemes 6 GHz-es órajelű, EXPO profilt biztosító DDR5 memóriákat venni, ilyenkor érhetők el ugyanis a legjobb késleltetési értékek.

Gigabyte X670E AORUS Master alaplap

Az AMD egy komplett csomagot küldött a Zen 4 tesztelésére, melyben a processzor mellett memória és alaplap is volt. Ez utóbbi pedig nem más, mint a Gigabyte AM5 platformhoz tervezett csúcsmodellje, az X670X AORUS Master. A Meet the Experts webináriumon már bemutatott, minden földi jóval felszerelt lap már kézbe véve is impozáns hatást kelt, a rengeteg hűtés, árnyékolás és merevítés miatt ugyanis tömege is tekintélyt parancsoló.

[+]

Mivel az új processzorok esetében elég komoly teljesítményfelvételre számíthatunk, kezdjük az ismerkedést a lap ezen szegmensével, mely dupla 16+2+2 fázisú, digitális VRM rendszert használ. Ez a VCORE ágon maximum 105 amper leadására képes, így remélhetőleg a Ryzen 9 7950X sem hozza majd zavarba, még túlhajtás esetén sem. Mindezt egy egész nagyméretű, vékony lamellákból álló és hővezető csöveket is használó hűtéssel fejelték meg, mely a Fins Array III nevet viseli. Ez 12 W/mK vezetőképességű hővezető lapkákkal érintkezik a VRM egységeivel, így a melegedés is kézben tartható (de vízhűtést használók számára javasoljuk egy szellőztetőventilátor ide irányítását). A szerkezet nagy részét egy ARGB LED-ekkel életre keltett, AORUS sasfej logót viselő plexiburkolat takarja, a külvilág felé pedig egy alumíniumból készült, integrált pajzs zárja le. A tápellátás az igényeknek megfelelően 24+8+8 tűs csatlakozókat használ.

[+]

A konnektorok kínálata bőséges: összesen három darab PCIe x16-os foglalat van a lapon, melyek közül a processzorhoz legközelebb eső és hozzá csatlakozó PCIe 5.0 x16 csatoló fémerősítést kapott. A másik kettő a lapkakészlethez kötődik, ezek PCIe 4.0 x4, illetve PCIe 3.0 x2 interfészt kínálnak. M.2 meghajtóból négyet kapcsolhatunk a rendszerbe: kettőt a processzor (PCIe 5.0 x4), kettőt pedig a chipset (PCIe 4.0 x4) kezel. SATA portból hat darab áll rendelkezésre. Az NVMe meghajtók hőmérséklete mindegyik foglalatnál a mellékelt hővezető bordákkal tartható kordában, szerelésük pedig csavar helyett gyorskioldóval megoldott.

[+]

Az USB csatlakozók kínálata bőséges, de hiányzik közülük az USB4. A hátoldalon összesen tizenkét darab kivezetést találunk, ezek közül kettő Type-C (egyik USB 3.2 Gen2, másik USB 3.2 Gen 2x2), a többi Type-A, USB 3.2 Gen2, Gen1 és USB 2.0 sebességgel. Az alaplapi kivezetésekkel további egy USB 3.2 Gen 2x2, négy USB 3.2 Gen2 és négy USB 2.0 port érhető el. A többi, fontosabb csatlakozó közül megemlítenénk az Intel vezérlő által kínált 2.5GbE hálózati kivezetést, illetve a Wi-Fi 6E és Bluetooth 5.3 hálózati kapcsolatot, melyek egy Intel AX210 adapternek köszönhetőek. A hangot Realtek ALC1220-VB kodek szolgáltatja.

[+]

Extrák tekintetében a hűtést takaró lemez mögötti, RGB Fusion-kompatibilis ARGB világításról már ejtettünk szót, ezen felül természetesen további ARGB és RGB kivezetéseket is találunk magán a lapon (összesen négy darabot). A bootfolyamat állapotáról négy LED és egy dupla, hétszegmenses kijelző tájékoztat – OLED vagy más különlegesség azonban nincs.

[+]

Tesztkörnyezet

Tesztkörnyezetünk alapját ezúttal tehát a Gigabyte lapja adta, melyet a gyári beállításokkal hajtottunk. Memóriából a G.Skill Trident Z5 Neo 2 x 16 GB-os szettjét használtuk, mely az EXPO 1 beállításoknak megfelelően DDR5-6000 sebességen dolgozott. Vízhűtésként a megszokott Fractal Design Celsius S36-ot szerepeltettük Windows 11-en futó rendszerünkben.

[+]

EXPO vagy nem EXPO

A részletes tesztek előtt azért megvizsgáltuk, hogy mennyit ér a memória esetében az EXPO aktiválásával elérhető DDR5-6000 sebesség. Az eredmény az, hogy a kizárólag a RAM átvitelére koncentráló mérésekben ugyan elég sokat, ám a normál felhasználás során ebből nem sokat érezni. Természetesen változhat a helyzet akkor, ha nagyon memóriaintenzív műveletekről van szó, de az általunk használt tesztekben rendszerint 5% alatt maradt a DDR5-4800 és DDR5-6000 közötti különbség. Ettől persze még nyugodtan aktiválható a beállítás az UEFI-ben, hiszen lassulni semmi esetre sem fog a gép tőle.

[+]

Alkalmazástesztek I.

Tesztjeinket Windows 11 operációs rendszerrel futtattuk – ez elsősorban az Alder Lake miatt érdekes, emlékezzünk rá, hogy a Core i9-12900K tesztjében már elemeztük, hogy a hibrid felépítés milyen problémákat okozhat Windows 10 alatt. Ez a Raphaelt persze nem érinti, de ettől még nem tértünk vissza a Microsoft régi rendszeréhez.

Ahogy az eredményekből is látszik, a Zen 4 nem egy apró lépés, hanem egy komolyabb ugrás, mely alaposan helyben hagyja nemcsak az Alder Lake-et, de az előző generációt is. Konkrétabban fogalmazva, a Ryzen 9 7900X magabiztosan győzi le a Core i9-12900K-t, miközben a Ryzen 5 7600X a legtöbb esetben a Ryzen 7 5800X-et veri – annak ellenére, hogy kettővel kevesebb maggal dolgozik! Ez jól mutatja az IPC területén a fejlődést. Sőt, a 7-Zip és a VeraCrypt tesztekben a Zen 4 igazából mindent visz, hiszen itt a teljes mezőnyt maga mögé utasította a két új versenyző.

Alkalmazástesztek II.

Renderelő alkalmazásaink elsősorban a párhuzamosságot preferálják, ami rossz hír a „csak” hat maggal rendelkező Ryzen 5 7600X-nek, hiszen így a legtöbb esetben a Ryzen 7 5800X jobb helyzetben van. De nem mindenhol: a POV-Ray mérése például közel azonos idő alatt futott le mindkét CPU-n, de a V-Ray esetében is minimális a különbség. Ami a többi szoftvert illeti, a Coronát leszámítva tulajdonképpen mindegyiknél kisebb az 5800X előnye ahhoz képest, amire pusztán a magok számából következtetnénk.

Utoljára hagyva a teljes rendszert vizsgáló PCMark 10-et, itt ismét a Zen 4 totális fölényét mutatják a számok, hiszen még a 7600X is maga mögött hagyta az eddig csúcstartó 5800X-et.

Játékok, iGPU

A "milyen processzort vegyek játékra" kérdésre a válasz az eredmények láttán egyértelmű: a Ryzen 5 7600X tökéletesnek tűnik erre a célra, különösen akkor, ha a nyers erőn túl az ár/érték is fontos számunkra. Az biztos, hogy az AMD új processzorai meggyőző teljesítményt nyújtanak. Persze az is látványos, hogy az RTX 2080 Ti már Full HD felbontás és magas (de nem extrém) minőségi beállítások esetén sem képes lépést tartani a legmodernebb CPU-kkal, így sajnos el kell búcsúznunk tőle, de ettől függetlenül is kijelenthető, hogy ebben a pillanatban ismét az AMD-nek áll a zászló a játékok esetében.

Végül gyorsan megvizsgáltuk, hogy mire képes a Raphaelben található, RDNA 2 alapokra építkező iGPU. Ahogy már említettük, ez az IO lapkán foglal helyet, és két számítási egységet használ. Alapórajele 400 MHz, Boost órajele pedig 2,2 GHz, de ennek kapcsán azért megjegyeznénk, hogy ha a CPU-ra nagyobb feladat hárul, akkor egyértelműen a CPU magok lesznek előnyben az energia elosztásánál, így ezt a 2,2 GHz-es frekvenciát nem sokat fogjuk látni. Mindez persze az alábbi számokból is látszik: ez az iGPU egyszerűen túl gyenge bármilyen játékhoz, azonban irodai alkalmazásokhoz, filmnézéshez elég lesz.

Fogyasztás

Ami a fogyasztást illeti, itt azért látszik a változás: míg korábban a Ryzen volt az, ami a fejlettebb gyártástechnológia okán könnyedén előzte az Intel termékeit, a Raphael esetében igencsak megugrik az áramigény, bár ebben szerephez jut a CPU mellett a platform is, amit a Desktop Idle értékek is mutatnak. A 7900X esetében persze ezzel nincs is gond, egy csúcsprocesszornál a fogyasztás amúgy se nagyon érdekel senkit, de a 7600X-re épülő rendszer például filmnézés közben több energiát igényelt, mint az 5800X-szel dolgozó gép.

A magasabb fogyasztást persze rögtön megbocsájthatóbbá teszi, hogy közben a számítási kapacitás is emelkedett, mégpedig nem is kevéssel, ennek köszönhetően pedig tesztelt processzoraink első helyen állnak hatékonyság terén.

Végül pedig vessünk egy pillantást az AMD Ryzen 9 7900X és Ryzen 5 7600X viselkedésére az AIDA64 stressztesztje alatt:

Értékelés

Nem kerülgetjük a forró kását: ebben a pillanatban a Ryzen 5 7600X az egyik legjobb ajánlat a processzorok piacán. Ez a 299 dolláros CPU sok esetben legyőzi az előző generáció csúcsmodelljét is, mely eredetileg még 449 dolláros áron jelent meg a piacon. Bár a végső árazás tekintetében (különösen itt Magyarországon) még nem tudunk semmi biztosat, a tesztek alapján úgy érezzük, hogy a 7600X megérdemli a különösen ajánlott díjat, hiszen akár munkáról, akár játékról van szó, a mai csúcsprocesszorokat megszégyenítő sebességet kínál középkategóriás áron.

Hozzá hasonlóan jól sikerült a Ryzen 9 7900X is, mely a Core i9-12900K-t győzi le könnyedén, miközben ára várhatóan alatta marad az Intel termékének. Amiért mégis „csak” ajánlott vétel, az a 7600X tudása: egyszerűen nem annyival gyorsabb a 12 magos, 549 dolláros topmodell, amennyivel többe kerül családja legkisebb tagjánál.

[+]

Értékelésünk és díjaink természetesen cikkünk elkészültének pillanatára vonatkoznak. Hogy ezt miért hangsúlyozzuk? Nos azért, mert hamarosan érkezik az Intel válasza a Raphaelre, a Raptor Lake, mely lehetővé teszi a kékeknek a visszavágást. Hogy ezzel sikerül-e visszahódítani a jelenleg az AMD-nél tartózkodó koronákat, az várhatóan a következő hónapban derül ki.

AMD Ryzen 9 7900X processzor	AMD Ryzen 5 7600X processzor

Wombath és Abu85

Az AMD Ryzen 9 7900X és Ryzen 5 7600X processzorokat és a Gigabyte X670E AORUS Master alaplapot az AMD bocsátotta rendelkezésünkre.