Sugárkövetés és Infinity Cache
A sugárkövetés tekintetében az RDNA 3 az alapok szinjtén az RDNA 2 koncepcióját másolja, viszont történt pár előrelépés a rendszer egészét tekintve, ami az AMD szerint akár 80%-os tempóelőnyben nyilvánulhat majd meg.
Az egyik extra a hardveresen menedzselt DXR Ray Flagek. Ez a DirectX Raytracing képesség javítja a háromszögekre, illetve a gyorsítóstruktúrára vonatkozó kivágási műveletek hatékonyságát azáltal, hogy csökkenti a kivágáshoz szükséges bejárási műveletek számát. Emellett új hardverelem segíti a bejárási műveletek csökkentését a különböző sugártípusokkal.
[+]
Ezeken túlmenően új ütemező algoritmust alkalmaz az AMD, amely segíti az üres négyes sugárcsoportok kivágását, ezáltal csökkentve a teljes feldolgozáshoz szükséges ciklusok számát, illetve hardveres stackmenedzsment optimalizálásokat kínálnak a rendszer működésének általános javításának érdekében. A korábban említett nagyobb gyorsítótárak, illetve a nagyobb regiszterterület is segíti magát a sugárkövetést.
Hirdetés
Infinity Cache
Az Infinity Cache kapcsán feltűnhet, hogy a Navi 31-ben a Navi 21-hez képest csökkent a kapacitás, hiszen az új dizájn 96 MB-ot kínál, szemben az előd 128 MB-jával. Erre érdemes röviden kitérni, ugyanis megvan az oka a változásnak. Az első generációs Infinity Cache valójában nem volt más, mint a Zen dizájnból szimplán átemelt L3 victim cache felhizlalása, és bár a működése egyáltalán nem volt egy GPU-hoz optimalizálva, azért alapvetően hozta a kötelezőt. A második generációs konstrukciót viszont már célzottan a GPU-k igényeihez tervezték, ami azért hasznos, mert ez nagymértékben javít a találati arányon. Ugyan a rendszer maradt victim cache, de sokkal inkább igazodik ahhoz, hogy egy GPU-n belül nem csak pár, hanem nagyságrendekkel több független művelet fut, így felépítését átalakítottták ehhez az igénybevételhez. Emiatt már elég belőle kisebb kapacitású kiépítés is, mert jóval kevesebb lesz a cache miss.
Egyéb újítások
Az AMD egyik fő céljai között szerepel a hatékonyabb energiafelhasználás elérése, és annak érdekében, hogy az utolsó tartalékokat is kihasználják, hozzányúltak a korábbi rendszer frekvenciaértékeihez is. Az elődben minden feldolgozó ugyanazon a magórajelen működött, de az RDNA 3-ban ez már nem így van: a CU-k, vagyis a shaderek, illetve a lapka front-endje, ergo lényegében a parancsmotorok, illetve a raszterizáló és a geometriai futószalag eltérő órajelen futhat.
A működést tekintve az AMD továbbra is megad egy úgynevezett Boost órajelet, ami lényegében a beállítható maximum minden részegységre. Mellé a Game órajel továbbra is azt jelenti, hogy a játékokban a CU-k tipikusan milyen frekvencián működnek, de mostantól a Boost órajelet megkaphatja minden más. Erre elvileg azért volt szükség, mert a mai játékok tipikusan limitáltak a front-end tekintetében, így ezt a korlátozást segítenek egy picit feloldani.
Nagyon fontos kiemelni, hogy maguk a CU-k is képesek a Boost órajelen működni, ha ez belefér a fogyasztási keretbe, itt igazából csak arról van szó, hogy ha ez valamiért nem lehetséges, akkor pusztán emiatt ne érje órajelhátrány a front-endet.
Multimédiában az előző generációban bevezetett Radeon Media Engine (RME) egység erőteljes továbbfejlesztése érkezik. Sőt, a Navi 31-ben valójában nem egy, hanem két multimédiás motorról van szó, amelyek párhuzamosan tudnak dolgozni egymással, vagyis egyszerre történhet kódolás és dekódolás HEVC, H.264, illetve AV1 formátumon. A fő újítás egyébként az AV1 kódolás támogatása, és utóbbi esetében elérhető lesz a másodpercenként 60 képkockát biztosító, 8K-s minőség.
[+]
Megjegyzendő, hogy az AMD máris hasznát veszi a Xilinx felvásárlásának, ugyanis az új multimédiás blokkhoz biztosítják a Xilinx-féle Content Adaptive Machine Learning technológiát. Ez eredetileg a Xilinx ACAP-okhoz lett tervezve, de ezekben hasonló DSP-k vannak, mint a Radeonok multimédiás hardverében, tehát viszonylag egyszerű portolni a működését, ráadásul már jogi akadály sincs, hiszen a szoftveres háttér az AMD tulajdonába került. Ezzel az eljárással a hardver a tartalom kódolása során képes felismerni a betűket, és azok minőséget feljavítani még alacsony felbontás és alacsony bitráta mellett is.
[+]
Multimédiához kapcsolódó képesség, hogy az AMD bevezeti a SmartAccess Video funkciót, ami akkor használható ki, ha a felhasználó Ryzen 7000 sorozatú CPU-val rendelkezik. Ilyenkor a rendszer nem csak a Radeon RX 7900 sorozatú VGA dupla multimédiás blokkját tudja kamatoztatni, hanem az említett CPU IGP-jének saját megoldását is, és ezáltal párhuzamosan három transzkódolási műveletet végezhet az adott PC, ami összességében 30%-kal képes gyorsítani egy több videó transzkódolásából álló munkafolyamatot.
A kijelzőmotor sem maradt érintetlen, mivel látványos újítása, hogy támogatja a DisplayPort 2.1-es interfészt, és ehhez belül is módosult, mivel most már 54 Gbps-os sávszélességet tud kezelni, miközben színcsatornánként 12 bit érhető el, vagyis összességében akár 68 milliárd szín megjelenítését tudja szavatolni. Az AMD el is nevezte Radiance Display Engine-nek, de ennél fontosabb, hogy képes 8K-s kijelzőket 165 Hz-en meghajtani, 4K-s megjelenítőkkel pedig a 480 Hz válik elérhetővé, és a prognózis szerint az új lehetőségekre érkeznek jövőre a 2.1-es DisplayPort bemenetet használó monitorok.
[+]
A Navi31 természetesen az elődhöz hasonlóan támogatja a PCI Express 4.0-t is, méghozzá 16 sáv mellett, amennyiben a terméket megfelelően felkészített platformban veti be a felhasználó. Mindezeken túl elérhető a TrueAudio Next is.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
